Híreink

Oldalak:   1    2    3    4    5    6    7    8    9  

A meditáció erősebb fájdalomcsillapító lehet, mint a morfin

MeditációElső ízben mutatták ki amerikai idegtudósok, hogy a meditáció erőteljes fájdalomcsillapító hatást fejt ki az agyra.

A Journal of Neuroscience idegtudományi folyóirat legfrissebb számában ismertetett vizsgálatban egy négyszer húsz perces meditációs tréning drámaian csökkentette a fájdalomérzetet és a fájdalommal kapcsolatos agyi aktivációt. A hatás figyelemreméltó volt: körülbelül 40 százalékkal csökkent a fájdalom intenzitása, miközben morfin és más fájdalomcsillapító szerek alkalmazásával általában körülbelül 25 százalékos fájdalomcsökkentést lehet elérni.

Hőfájdalmat idéztek elő a résztvevőknél

Fadel Zeidan, az Észak-Karolina állambeli Wake Forest Baptista Orvosi Központ kutatója és munkatársai 15 egészséges, korábban sohasem meditáló önkéntest vontak be a vizsgálatba. A kísérleti személyek négy 20-20 perces órán vettek részt, hogy megtanulják a fókuszált figyelemként ismert meditációs technikát. A fókuszált figyelem egy olyan módszer, amelynek során a légzésre kell összpontosítani, és kizárni a zavaró gondolatokat és érzelmeket.

A meditációs tréning előtt és után a résztvevők agyi aktivitását a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) egy speciális formájával (az úgynevezett megjelölt spin vagy ASL MRI-vel) vizsgálták, amellyel jobban követhetők hosszabb idejű agyi folyamatok, mint a hagyományos MRI-vel. A vizsgálatok ideje alatt egy felhevíthető eszközt helyeztek a résztvevők jobb lábára. Az eszköz bőrüknek egy kis területét 5 percen át 49°C-ra hevítette, amely a legtöbb ember számára fájdalmasan forró.

A meditáció hatékonyságának titka, hogy nem csak egy agyterületre hat


A felvételek azt mutatták, hogy a meditáció hatására minden résztvevőben csökkent a hőinger kiváltotta fájdalom. Jelentősen csökkent továbbá az MRI-vel kimutatott aktivitás az elsődleges érzőkéreg területén, amelynek kulcsszerepe van a fájdalmas inger helyének és intenzitásának érzékelésében, és ahol a meditáció előtt kiemelkedően magas aktivitást mutattak ki a hőingert követően.

Más területek aktivitását viszont fokozta a meditáció: elsősorban az elülső cingularis kéreg, az insula elülső része és az orbito-frontalis kéreg aktivitását. Ezeknek a területeknek fontos szerepe van abban, hogy milyen fájdalomélmény alakul ki a testből jövő idegi ingerületek alapján. Minél jobban aktiválódtak ezek a területek a meditáció hatására, annál inkább csökkent a fájdalom. A szerzők részben azzal magyarázzák a meditáció hatékonyságát, hogy nemcsak az agy egyetlen területére, hanem a feldolgozás több szintjére hat.
Forrás: origo - 2011. 04. 06., 5:04 - Utolsó módosítás: 2011. 04. 06., 7:31.
Már nyolc hét meditációtól megváltozik az agyunk

MeditációEgy nyolchetes "tudatosságfejlesztő" meditáció mérhető változásokat eredményezhet az agy emlékekkel, önképpel, empátiával és stresszel kapcsolatos agyterületein - derült ki a meditáció agyi hatásait vizsgáló első átfogó vizsgálatból.

"Bár a legtöbb ember a meditáció szó hallatán elcsendesedésre, fizikai relaxációra asszociál, a rendszeresen meditálók régóta beszámolnak a befelé fordulás kognitív és pszichés előnyeiről. Ráadásul egy reggeli meditáció pozitív hatása rendszerint egész nap kitart" - áll az amerikai Massachusettsi Általános Kórház pszichiátereinek a kutatásról kiadott sajtóközleményében.

A vizsgálat különlegessége, hogy elsőként igazolta: a meditáció hatására az agy szürkeállományában mérhető változások mehetnek végbe, azaz a kutatás résztvevői nem csak a relaxálás miatt érezhették kellemesen magukat a nyolchetes kísérlet során.

A tanulmány a Psychiatry Research: Neuroimaging című pszichiátriai szaklap legközelebbi számában jelenik meg.

Több agyterületet is megváltoztatott a meditáció

A Massachusettsi Általános Kórház pszichiátereinek vizsgálatában 16 önkéntes vett részt meditációs tréningen. Agyi struktúráikról két héttel a meditáció kezdete előtt, valamint a nyolchetes, stresszoldó és tudatosságot erősítő meditációs tréninget követően is MRI-felvételeket készítettek.

A résztvevők hetente közösen is meditáltak, az önálló otthoni meditációhoz pedig különféle hanganyagokat kaptak. Kontrollként a kutatók ugyanabban az időszakban MRI-felvételeket készítettek 17 nem meditáló emberről.

A meditáló csoport, amely nyolc hét után markáns változásokról számolt be életében, naponta átlagosan 27 percet gyakorolt. A változásokat alátámasztották az MRI-felvételek is: a tanulás, emlékezés, részvét és önészlelés szempontjából kulcsfontosságú hippocampus területén például a szürkeállomány sűrűségének növekedését mutatták ki.

A résztvevők egybehangzóan a stressz csökkenéséről számoltak be életükben. Ez együtt járt a stresszel, dühvel kapcsolatba hozható agyi terület, az amygdala szürkeállomány-sűrűségének csökkenésével.

A tudatossággal, öntudattal kapcsolatos agyi struktúra, az insula területén a kutatók nem tapasztaltak a nyolc hét alatt mérhető változást, de úgy vélik, hosszú távon ez a terület is átalakulhat.

A kontrollcsoport tagjaiban a kutatás ideje alatt semmilyen hasonló változást nem figyeltek meg.

A tanulmány kiemeli az agy rendkívüli plaszticitását, és hangsúlyozza, hogy meditációval nemcsak közérzetünket, életminőségünket, hanem agyi struktúráinkat is befolyásolhatjuk.
Forrás: origo - 2011. 01. 25., 4:31 - Utolsó módosítás: 2011. 01. 25., 8:23.
Mi is az Inulin?

Inulion Forte Fruktóz (120db)Az inulin összetett szénhidrátvegyület, amely azonban eltér az ebbe a kategóriába tartozó keményítőktől, vagyis nem tekinthető cukornak sem, annak ellenére, hogy édes ízű. A nagy eltérést ezektől az adja, hogy sem az ember szájában, sem az emésztőszerveiben nincs olyan enzim, amely képes lenne feloldani vagy megemészteni az inulint. Az inulin vízben oldódó nagyméretű rost, amely a bélben sértetlen marad, s így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra. Miközben az ember számára emészthetetlen marad, kalóriatakarékosság szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

Az inulin legnagyobb haszna probiotikus tulajdonságában rejlik, szelektív módon tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, főleg a Bifidobacteriumoknak és Acidophilusoknak. A káros bélflóra tagjai számára viszont az inulin a szaporodást és táplálkozást illetően közömbös. A rossz hatású Clostridium perfringens és sok egyéb káros baktérium inkább a finomított cukor bomlástermékein élnek.

A vastagbél sok funkciója mellett a legveszélyesebb toxikus anyagok tárházának számít. Az ember, mire betölti az 50 éves kort, beleiben mintegy 5 kg mérgező hulladék anyagot tárol el. Ezek a toxinok a bélflóra káros átalakítása révén a rossz emésztést (rothadásos), székrekedést, rákos megbetegedést, az immunrendszer működésképtelenségét okozhatják. Szerencsére a rossz irányba változott bélflóra helyreállítására alkalmas inulin használatával ezek a káros hatások is elkerülhetőek.

A kedvező bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül az inulinnak egyéb táplálkozás-élettani szerepe is jelentős; előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét és a széklet tömegét. A bél pH-értékének csökkenésével több létfontosságú ásványi só oldhatósága is növekedik, s ezáltal javul a szervezet kalcium- és magnéziumellátottsága. Az étrendbe épített inulin megszünteti a székrekedést, növeli a székletürítés gyakoriságát. Ezzel a béltartalom tranzitideje is lerövidül, ami a toxikus bomlástermékek képződését és felszívódásának lehetőségét megakadályozza. Vizsgálatok alapján bizonyossá vált, hogy alacsony vércukorszint esetében az inulin hatására a glukóz felszívódása növekedik, a béltartalom savassá válik, a koleszterinszintet szabályozza, csökkenti a szérum triglicerid szintjét és a vérnyomást.

A Bifodobacteriumok serkentése által csökken a patogén baktériumok élettere, melyek következményeként csökken a májtoxinok, a karcinogének mennyisége, mérséklődik az élelmiszer-intolerancia és immunstimuláns hatás érhető el. A Lactobacillusok többsége és az Acidophilusok is nagy antimikrobiális aktivitású anyagokat tartalmaznak, így többek között acidolint, acidophyllint, acidolphint, laktocidint és bacteriocint. Ezek a baktérium-összetevők csíraellenes és antivirális hatást mutatnak a Campylobacter, Listeria, Staphylococcusok, Candida, valamint a herpesz és influenzavírusok ellen. Külön említést érdemel a Lactobacillus rhamnosus törzs, melynek immunstimuláns hatása a makrofágok fagocitaaktivitásának és az immunglobulinok aktivitásának növekedésén keresztül valósul meg. Ezért ezt a baktériumtörzset tekintik a legfontosabbnak a Lactobacillusok között. Az inulin természetesen ennek a törzsnek is a táplálékot jelenti.

A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy dzsúszhoz adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethető.
A szív- és érrendszeri betegségek egyik elindítója a magas LDL-koleszterin tartalom. Hatékony koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek léteznek, de mellékhatásuk miatt, lehetőség szerint, kerüljük használatát.
Ismeretes, hogy a máj szénhidrátokból zsírsavakat, triglicerideket szintetizál, ha nem jut a szervezet más forrásból a zsiradékhoz. Ennek köszönhető többek között az is, hogy a koleszterinszint, amely egyénenként determinált, zsiradékmentes diéta ellenére is magas lehet. Izolált máj-sejtkultúra használatával kimutatták, hogy az inulin a zsírsav-triglicerid képződését elősegítő enzim aktivitását gátolja. A koleszterinképződés ezen útja, illetve a képződés gátlása a magas szénhidráttartalmú étrend esetére áll fenn. Vagyis tésztafélék, pékáruk, sütemények, üdítőitalok vagy a rizs- és burgonyaételek kedvelőinél kifejezetten vérlipidszint-csökkentő hatása van az inulinnak.
A koleszterin- és trigliceridcsökkentő hatás elérésének egyik hatékony módja szerint 1-2 evőkanál csicsókaport keverjünk 1-1,5 dl narancsdzsúszba, melyet elfogyasztva nem csak az inulin előnyei válnak hasznunkra, hanem egyúttal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében szerepet játszó esszenciális ásványi anyaghoz, a káliumhoz is hozzájutunk.

A mellrák a posztmenopauza állapotában lévő nőknél népbetegségi szintre emelkedett az utóbbi időben. Talán szerencsénkre ez is egy olyan rosszindulatú betegség, amely ellen a jótékony baktériumok képesek felvenni a versenyt. Klinikai vizsgálatok szerint az étrendbe épített nem emészthető szénhidrát (inulin) gátolta a tumor fejlődését. Az étrendbe építhető inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz enzim gátlásán alapul. Ez a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív/toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák rizikóját növeli. Az inulin a bélflóra normalizálása útján az ösztrogén legtoxikusabb formáját kiiktatja.

Diabétesz esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin metabolizációjához nincs szükség inzulinra, sőt az inzulinfüggőséget is csökkenti, s a vércukorszint beállítását megkönnyíti. Az inzulin mondhatni pufferszerepet tölt be az állandó vércukorszint megtartásában.
A csicsókát mint alapvető inulinforrást ehetjük frissen, nyersen reszelve salátába, süthetünk belőle pogácsát. Levét kipréselve rostos inulinitalként fogyaszthatjuk. A csicsóka viszonylag hamar elveszíti nedvességtartalmát.
Forrás: Népgyógyászat.hu
Egy új kutatás sok halat és diót ajánl a terhesség alatt

A várandós édesanya étrendje jelentősen befolyásolhatja, hogy születendő gyermeke mire lesz allergiás - állítja a The Journal of Physiology című szaklapban megjelent vizsgálat. A tanulmány szerint eltérően fejlődik a gyermek bélrendszere, ha az édesanya a terhesség alatt rendszeresen fogyaszt omega-3 zsírsavakat.

Korábbi vizsgálatokban már bizonyították, hogy ha a várandós kismamák rendszeresen fogyasztanak halat, lenmagot vagy dióolajat terhességük alatt, csökkenhet annak kockázata, hogy gyermeküknél később allergiás tünetek jelentkezzenek. Az ezekben található többszörösen telítetlen zsírsavak ugyanis a feltételezések szerint javítják a gyermek szervezetének védekezőképességét, így kisebb valószínűséggel alakulnak ki később allergiás megbetegedések.

A most megjelent tanulmány szerzői ennek a folyamatnak a hátterét tárták fel. A franciaországi INRA kutatóintézet vizsgálata szerint a többszörösen telítetlen zsírsavak egy csoportja, az omega-3 zsírsavak a magzat fejlődésben lévő bélrendszerére jótékonyan hatnak. A belek az immunrendszer kulcsfontosságú részei, ezért a kutatók feltételezték, hogy összefüggés áll fenn a terhesség alatt fogyasztott omega-3 zsírsavak és a születendő gyermek immunrendszerének későbbi működése, így allergiás tünetek kialakulása között is.

Az eredmények azt mutatták, hogy az omega-3 zsírsavak hatására az újszülöttek bélrendszere átjárhatóbbá válik, így a baktériumok és egyéb, a kicsi szervezete számára ismeretlen anyagok könnyebben jutnak a bél nyálkahártyáján keresztül a véráramba. Az új anyagokkal kapcsolatba kerülve beindul a magzat szervezetének immunreakciója, megkezdődik az antitestek termelődése, ami segíti az immunrendszer érését és csökkenti az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát.

Korábbi vizsgálatokban kimutatták, hogy a terhesség alatt fogyasztott omega-3 zsírsavak segítik a baba idegrendszerének fejlődését és pozitívan hatnak későbbi mentális képességekre is. Az immunrendszerre gyakorolt kedvező hatás elemzése azonban egyelőre gyerekcipőben jár, hiszen a most bemutatott tanulmány malacokon végzett kísérleteken alapul, és az omega-3 zsírsavak emberi immunrendszerre gyakorolt jótékony hatását további kísérletek során kell még igazolni. Mindazonáltal, mivel a malacok bélrendszere sok tekintetben hasonló az emberi bélrendszerre, a kutatók bíznak abban, hogy az embereken folytatott vizsgálatok is igazolják majd feltételezéseiket.
Forrás: origo - 2011. 09. 12., 5:56 - Utolsó módosítás: 2011. 09. 12., 10:08.
A szőlő az idegrendszer barátja

SzőlőTáplálkozástani szempontból a szőlő az egyik legértékesebb gyümölcsünk: vitaminokban, ásványi anyagokban, rostban és más egészségvédő vegyületekben is gazdag. Szőlőszezon idején a nyers gyümölcs mellett ajánlott must formájában is fogyasztani, valamint érdemes megismerkedni a magjából készült olajjal is.

A szőlő a friss, lédús gyümölcsök között a magas energiatartalmúak közé tartozik (78 kcal/100g). A benne található gyorsan felszívódó szénhidrátok (glukóz, fruktóz és szacharóz) mennyisége évjárattól, termőhelytől és fajtától függően 18-22g/100g között változik. Víztartalma magas, 81 százalék, és ugyancsak magas a savtartalma. Élelmi rostból 5,4g/100g van benne, mely főleg cellulózból és pektinből áll.

C-vitaminból nem sok található benne (5mg/100g), viszont a B1-, B2- és K-vitaminnak, valamint a folsavnak és a biotinnak kiemelkedően értékes forrása. Káliumban, foszforban és cinkben szintén gazdag, jelentős mennyiségben van benne kalcium, nátrium és magnézium, valamint kis mennyiségben vas is.

Fáradtság ellen segít a szőlő

A szőlő vitaminjai segítik az immunrendszer működését, részt vesznek az anyagcsere-folyamatokban. Ásványi anyagai jó hatással vannak az idegrendszer működésére, erősítik a fogakat és a csontrendszert. Savtartalma étvágyjavító hatású: időseknek, leromlott állapotúaknak, lázas betegeknek különösen ajánlott a frissen préselt szőlőlé fogyasztása.

Gyorsan felszívódó szénhidrátjai segítenek a fáradtság leküzdésében, különösen előnyös a gyümölcs fogyasztása fokozott szellemi munka végzésekor.

A szőlőben található cellulóz és pektin élelmi rostok serkentik a bélmozgást. A gyümölcs fogyasztásával megelőzhető és kezelhető a székrekedés, valamint a divertikulózis (A vastagbél nyálkahártyájának zsákszerű kiöblösödése).

A gyümölcs és frissen préselt leve segíti az emésztést, valamint támogatja a vesék és a húgyhólyag működését. Mivel a szőlő csökkenti a vizelet savas kémhatását, segít megelőzni, illetve lassítja a vesekő kialakulását. Reumás eredetű gyulladásos betegségekben csökkenti a gyulladást, enyhíti a fájdalmat.

Előnyös a daganatos betegségek megelőzésében

Minél sötétebb színű a szőlő, annál magasabb az antioxidáns tartalma. Egyik alkotóeleme a kvercetin nevű flavonoid, amely antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású. Szerepet játszik a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzésében, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Védi érrendszerünket a káros lerakódásoktól, illetve azok következményétől, az erek beszűkülésétől, az infarktustól és az agyvérzéstől. A vegyület a legnagyobb mennyiségben a vörös szőlő levében, illetve a vörösborban található meg.

A szőlő ugyancsak gazdag resveratrolban, ami egy természetes növényi immunanyag (a szőlő gyümölcsében a gombás fertőzések elleni védelmet szolgálja). A kvercetinhez hasonlóan antioxidáns hatású, óvja a sejteket a szabadgyökök károsító hatásától és csökkentheti a rákos sejtek kialakulásának esélyét, valamint magas vérnyomás ellen is segíthet.

A must is gazdag tápanyagforrás


A szőlő szüret után préselt leve szintén gazdag tápanyagforrás. Gyermekek is fogyaszthatják. Ne tároljuk egy-két napnál tovább, mert a nyers must hamar erjedni kezd. Tartósítható viszont műanyag dobozban vagy palackban lefagyasztva, illetve fel is lehet főzni, majd száraz dunsztban kihűteni, ekkor a téli hónapokban is kortyolgatható.

A mustot ajánlott mértékkel fogyasztani (egyszerre 1,5-2 decilitert), ellenkező esetben fájdalmas görcsökkel kísért hasmenést okozhat.

Szőlőmagolajjal a narancsbőr ellen

A szőlőmag ötven százaléka hideg préseléssel kinyerhető olaj. A koleszterinmentes olaj jellemzően előnyös hatású, többszörösen telítetlen zsírsavakból áll, legtöbb benne a linolénsav. A szőlőmagolaj gazdag antioxidáns hatású E-vitaminban is.

Az olaj illata a szőlőéhez hasonló, színe zöldessárga, íze pedig az olívaolajra emlékeztet. Zsírsavösszetétele már kis mennyiség fogyasztásakor is növelheti a HDL- (jó) koleszterinszintet és csökkentheti az LDL- (rossz) koleszterint.

A szőlőmagolajjal süthetünk és főzhetünk is, de előnyösebb, ha saláták, páclevek ízesítésére használjuk fel. A szőlőmagolajat a kozmetikai ipar is felhasználja, többek között ránctalanító, valamint narancsbőrt megelőző, kezelő krémekhez.

A szüreti szőlőböjt nem mindenkinek ajánlott

Amikor szezon van, ajánlott minden nap csemegézni pár fürt szőlőt. Tisztítókúrát tartóknak különösen javasolt a gyümölcs, de aki egészséges, napi egy szőlőnapot szintén beiktathat étrendjébe. Ilyenkor napi 1-1,5 kg gyümölcs fogyasztása ajánlott, 3-4 étkezésre elosztva (energia: 780-1170 kcal/nap, szénhidrát: 180-270g/nap).

Fogyókúrázók és cukorbetegek viszont kisebb mennyiségben fogyasszák csak magas szénhidráttartalma és gyors vércukorszint-emelő tulajdonsága, vagyis magas glikémiás indexe (70-90%) miatt. A diabéteszben szenvedőknek mindenképpen bele kell számolniuk a gyümölcs szénhidráttartalmát a szakorvos által meghatározott napi összes fogyasztható szénhidrátmennyiségbe. Candida-fertőzés kezelésekor sem javasolt a szőlőfogyasztás, az egyszerű cukrok nagy koncentrációja miatt.

Epe- és vesebetegek szintén ne tartsanak szőlőnapot, a gyomorszűkítő (gyomorgyűrű) műtéten átesetteknek pedig tilos a teljes szőlőszem fogyasztása.

Érzékenyebb bélrendszerűeknél a szőlő rosttartalma, magja és héja puffadást, hasmenést okozhat. Gyomorsavtúltengésben szenvedőknél magas savtartalma miatt gyomorégés jelentkezhet, ők se tartsanak szőlőnapot, szilárd étel fogyasztása után csemegézzenek keveset belőle. Mindkét esetben elkerülhető a tünetek jelentkezése a szőlő frissel préselt levének fogyasztásával, melyet fel kell hígítani ivóvízzel, vagy szénsavmentes ásványvízzel.

Hűtőben két hétig is eltartható

A szőlő száraz, hűvös helyen, tálban, kosárban tárolva egy hétig tartható el, légmentesen záródó polietilén zacskóban, hűtőbe téve pedig akár két hétig is friss marad. Fogyasztás előtt egy órával a hűtőből és a zacskóból kivéve szobahőmérsékleten kell tartani, így visszanyeri ízét, zamatát.

A gyümölcsöt minden esetben folyóvíz alatt alaposan kell megmosni, mert a szőlőhéjra könnyen rátapad mindenféle szennyeződés, például a növényvédőszer-maradványok, a légszennyező anyagok és a penész.
A tápanyagtartalmak forrása: Rodler Imre: Kalória- és tápanyagtáblázat, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2008.
Forrás: Origo.hu - Nógrádi Katalin - 2011. 09. 20., 12:43.
Tejivással is kezelhető a tehéntej-allergia

A Johns Hopkins Egyetem gyermekközpontjának kutatói szerint a súlyos tejallergiában szenvedő gyermekeknél hatékony kezelési módszer lehetne, ha naponta innának tejet és fogyasztanának különféle tejtermékeket. Az elsőre igen meglepőnek tűnő eredményről a Journal of Allergy and Clinical Immunology című folyóirat szeptemberi számában számolt be a kutatócsoport.


Alkalmazkodás, néhány esetben pedig teljes allergiamentesség érhető el

Robert Wood és munkatársai olyan gyermekekkel dolgoztak, akik egy korábbi, 2008-ban publikált tanulmányban vettek részt: az akkori kutatásban szintén azt vizsgálták, hogy a tejre allergiás fiataloknál beválik-e, ha idővel egyre magasabb dózisban kapnak tejtermékeket. Közülük sokaknál azt figyelték meg, hogy a tejallergiát kiváltó fehérjékkel való folyamatos érintkezés lassan és fokozatosan hozzászoktatta az immunrendszert ezekhez az anyagokhoz, amelynek eredményeképp a gyermekek szervezete végül elfogadta azokat az allergéneket, amelyek korábban túlműködésre késztették védelmi rendszerüket.

Az utánkövetési vizsgálatba 18, 6 és 16 év körüli gyermeket vontak be, akik egy részénél a 3-17 hónapos követési időszakot követően enyhült, vagy akár teljesen meg is szűnt a tejallergia. Az otthoni tejfogyasztás ugyan néhányuknál még így is okozott tüneteket, ezek azonban általában csak enyhék voltak, és fokozatosan egyre kevésbé jöttek elő. Ez alapján elképzelhető, hogy a tej és a tejtermékek rendszeres, fokozatosan egyre magasabb adagokban történő fogyasztása végül megszüntetheti az egykori súlyos allergiás tüneteket, a folyamatos tejfogyasztás pedig egyenesen szükséges lehet a tünetmentesség fenntartásához - olvasható a Sciencedaily beszámolójában.

"Más tanulmányokból arra is vannak már bizonyítékaink, hogy néhány gyermek akkor is tünetmentes marad, ha fogyaszt ugyan tejet vagy tejtermékeket, de nem napi rendszerességgel. Másoknál viszont szinte azonnal kiújul az allergia, ha nem fogyasztanak rendszeresen tejet" - mondta Wood. "Mindez azt jelentheti, hogy a gyermekek közül néhányan ezzel a módszerrel ténylegesen kigyógyulhatnak az allergiából, másoknál viszont "csak" annyi történik, hogy az immunrendszer a tejfehérjékkel való napi találkozás miatt alkalmazkodik ezekhez az allergénekhez. Náluk emiatt lehet rá szükség, hogy a kezdeti tolerancia fenntartása érdekében tényleg naponta igyanak tejet, vagy fogyasszanak más tejterméket."

13 gyermeknél semmiféle tejérzékenység nem jelentkezett


A 17 hónapos utánkövetési időszak lejártával a 18 gyermekből végül 13-an mutattak toleranciát az egyre növekvő tejadagokra, otthoni fogyasztás mellett. Őket behívták a klinikára, ahol különféle, a tejérzékenység erősségét vizsgáló teszteket végeztek el rajtuk. A 13 gyermekből hatnál semmiféle érzékenységi reakciót nem tapasztaltak azt követően, hogy 16 000 milligrammnyi tejet itattak meg velük. Ez a mennyiség épp a kétszerese volt annak, ami a korábbi vizsgálat kezdetén a legmagasabb tolerálható adagnak számított. A további hét gyermeknél viszont enyhébb reakciók jelentkeztek már a 3000 és a 16 000 milligramm közötti értékeknél is. Ezek között egyaránt előfordult a száj viszketése, csalánkiütések, tüsszögés és enyhe hasi fájdalom is, a tünetek azonban egy esetben sem voltak komolyak. Mindössze egyetlen gyermeknél jelentkezett olyan köhögés, amely már gyógyszeres kezelést is igényelt - írják a Journal of Allergy and Clinical Immunology szeptemberi számában teljes terjedelmében is elérhető publikáció szerzői.

A kutatók három olyan gyermeket is utánkövettek, akik a 2540 milligrammnál magasabb tejadagokat már nem tolerálták. Ez volt az a mennyiség, amelyet minimumként határoztak meg a vizsgálat kezdetekor. Ők az otthoni utánkövetésben emiatt már eleve nem vehettek részt, de folyamatos orvosi ellenőrzés mellett náluk is kipróbálták az újfajta terápiás módszert. Miután ők is egyre nagyobb adagokban fogyasztottak tejet - minimális mellékhatások kíséretében - kettőjüknél végül sikerült a napi tejadagot 2540 milligramm fölé emelni.

A hagyományos bőrtesztekkel is megvizsgálták az allergia erősségét

A tehéntejre való érzékenység erősségét a hagyományos bőrtesztekkel is megmérték: ez a módszer idővel fokozatos csökkenést mutatott az allergiás reakciók súlyosságában. A bőrtesztek hét gyermeknél már az utánkövetés nyolcadik és tizenötödik hónapja között sem mutattak ki semmilyen érzékenységet. A tejallergiát közvetítő IgE antitestek szintje lassan, de folyamatosan csökkent a vizsgálat ideje alatt. Ez szintén arra utal, hogy az érintett gyermekeknél megjelent a tehéntej fehérjéire adott tolerancia. Egy másik, a tejallergiával szembeni immunitás megjelenését jelző antitest, az IgG4 szintjeit szintén megvizsgálták: itt azt tapasztalták, hogy fokozatosan megemelkedtek az antitestszintek, ami ugyancsak a növekvő toleranciára utalt.

A jelenlegi diétás ajánlás egyelőre a tejtermékek teljes elhagyása

Az európai felnőtt lakosság mintegy 1 százaléka, a gyermekek 2-3 százaléka táplálékallergiás. Fontos, hogy a tehéntejfehérje-allergiát nem szabad összekeverni a tejcukor érzékenységgel (ez a laktóz-intolerancia), mert kialakulásuk mechanizmusa teljesen más. Ebből kifolyólag eltérő kezelést igényelnek mind a tünetek orvoslásában, mind az étrend tekintetében.

A tehéntej fehérjéi szerkezetükben és biológiai funkcióikban is igen sokfélék, közülük elsősorban a béta-laktoglobulin, a kazein és az alfa-laktalbumin a fő allergének. A tej úgynevezett allergén epitópjainak az elkülönítése az orvosi gyakorlatban viszont csak elméleti jellegű, hiszen a jelenlegi szakmai ajánlások szerint a tehéntejfehérje-érzékenység fennállásakor az étrendből egyaránt el kell hagyni a tehéntejet és a belőle készült összes tejterméket, valamint a rejtett formában tehéntejet tartalmazó élelmiszeripari termékeket is.

A savanyított tejtermékekben (joghurt, kefir) a tejfehérjék szerkezete épen marad, így allergizáló képességük sem csökken a tejhez képest. A sajtgyártás során bizonyos fehérjék elveszthetik allergizáló képességüket, de ez nagymértékben függ a technológiától, így tehéntej-allergia esetén nem fogyaszthatók teljes biztonsággal a friss sajtok és/vagy a rövid érési idejű sajtok sem. A különböző állatok tejének (tehén, kecske, juh) allergén fehérjéi között magas százalékban áll fenn az úgynevezett kereszt-reaktivitás is: ez azt jelenti, hogy az eredeti allergiát kiváltó fehérjéhez szerkezetileg hasonló fehérjék szintén képesek az allergia kiváltására. Ezek a tejek emiatt nem helyettesíthetőek egymással a tejallergiás betegeknél.

A tehéntejfehérje-allergia tünetei igen sokfélék lehetnek: jelentkezhetnek gyomor-bélrendszeri vagy légúti tünetek, illetve felléphetnek bőrelváltozások is. Sajnos általános tünetek, köztük az időnként halálos kimenetelű anafilaxiás sokk is felléphet ritkább esetben, ezért a tejallergiát feltétlenül komolyan kell venni és orvoshoz fordulni a megfelelő kezelés és diéta kialakítása érdekében.

Bővebben a tejfehérje allergiáról és a tejcukor-érzékenységről, illetve a jelenlegi diétás ajánlásokról: A tejfehérje-allergia a tejcukor-érzékenységnél szigorúbb diétát követel cikkben.
A kutatást az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek finanszírozta.
Forrás: [origo] egészség - 2009. szeptember 28., hétfő, 7:44
A tejfehérje-allergia a tejcukor-érzékenységnél szigorúbb diétát követel

Az európai felnőtt lakosság mintegy 1 százaléka, a gyermekek 2-3 százaléka táplálékallergiás. A tehéntejfehérje allergiát nem szabad összekeverni a tejcukor érzékenységgel (a laktóz-intoleranciával), mert kialakulásuk mechanizmusa teljesen más, ezért eltérő kezelést igényelnek mind a tünetek orvoslásában mind az étrend tekintetében is. A tehéntejfehérje-mentes diéta szigorúbb a tejcukorszegény étrendnél.


A tehéntej fehérjéi mind szerkezetükben, mind biológiai funkciójukban igen sokfélék, közülük elsősorban a b-laktoglobulin, a kazein és az a-laktalbumin a fő allergének. A gyakorlatban a tej úgynevezett allergén epitópjainak az elkülönítése elméleti jellegű, hiszen legyen érzékeny az allergiás személy a tej bármely fehérjéjére is, ez azt jelenti, hogy teljes mértékben el kell hagyni az étrendből a tehéntejet és a belőle készült összes tejterméket, valamint a rejtett formában tehéntejet tartalmazó élelmiszeripari termékeket is. A savanyított tejtermékekben (joghurt, kefir) a tejfehérjék szerkezete épen marad, így az allergizáló képességük sem csökken a tejhez képest. A sajtgyártás során bizonyos fehérjék elveszthetik allergizáló képességüket, de ez nagymértékben függ a technológiától, és így nem fogyaszthatók teljes biztonsággal tehéntej-allergia esetén a friss sajtok, és/vagy a rövid érési idejű sajtok sem. A különböző állatok tejének (tehén, kecske, juh) allergén fehérjéi között magas százalékban áll fenn úgynevezett kereszt-reaktivitás: az eredeti allergiát kiváltó fehérjéhez szerkezetében hasonló fehérjék is képesek az allergia kiváltására, ezért ezek a tejek egymással nem helyettesíthetők. A tehéntejfehérje allergia tünetei igen sokfélék lehetnek, jelentkezhetnek gyomor-bélrendszeri, vagy légúti tünetek, felléphetnek bőrelváltozások de általános tünetet, például anafilaxiás sokkot is kiválthat.

A rejtett formában tejfehérjét tartalmazó élelmiszerek közötti eligazodást segíti a 40/2008. élelmiszerjelölésről szóló jogszabály is, amely meghatározza azoknak az allergének körét, amelyeket az élelmiszeripari cégek kivétel nélkül kötelesek jelölni az élelmiszereken. A rejtett tejfehérjét tartalmazó élelmiszerek köre meglehetősen tág, hiszen a húsipari termékektől, a sütő-, és édesipari termékeket át, a kényelmi termékekig gyakorlatilag bármely élelmiszercsoport képviselőiben megtalálhatjuk a tejet, mint alap-, adalék-, vagy a gyártás és forgalmazás során bekerülő "szennyező" anyagot. Ezenkívül a konyha-, és élelmiszeripari technológiának is hatása van az allergének allergiás reakciót kiváltó képességére (allergenitására). Igy például a tejben hő hatására bekövetkező Maillard-reakció jelentősen növeli a tej allergizáló hatását, tehát a tej felforralása még inkább fokozza az allergiás tüneteket. Nem változik azonban a tej allergizáló tulajdonsága a mélyhűtés során. A pasztőrözés, illetve a homogenizálás hatásáról egyelőre nem áll elegendő erre vonatkozó információ rendelkezésünkre. Csökkenti, illetve megszünteti a tej allergiát kiváltó tulajdonságát, ha a tej fehérjéit elbontják, hidrolizálják: a tejallergiások ezért csak teljesen hidrolizált tehéntejalapú tápszert kaphatnak.

A tejallergia kezelési módja, a tüneteket kiváltó tehéntejfehérje teljes elkerülése. Természetesen mindezt úgy kell megvalósítani, hogy biztosítjuk a tápláltsági állapotnak és az életkori sajátosságoknak megfelelő tápanyagbevitelt. Tehát, amit elveszünk az allergizáló hatása miatt, azt valahogyan vissza kell csempészni az allergiás étrendjébe, azért hogy az allergéntől mentes diéta hatására ne alakuljon ki hosszútávon egyik tápanyagnak a hiánya sem. Jelen esetben a helytelenül összeállított tejfehérjementes étrend hosszú távon kalciumhiányhoz, és így csontritkuláshoz vezet. Nem elég elvenni az allergiás étrendjéből a tehéntejet, a kalciumot is pótolni kell, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozás irányelveinek követésével kell összeállítani az étrendet. Nehezíti a helyzetet, hogy a tehéntej Magyarországon alapélelmiszer, ezért az allergiás személy is nehezebben tér át a tejfehérjementes diétára. Célszerű az orvosi diagnózis után azonnal, vagy lehetőség szerint minél hamarabb elkezdeni a dietetikus segítségével összeállított étrendet, ha ugyanis csak "diétázgatunk" nem szűnnek meg a tünetek.
Forrás: [origo] egészség - PÁLFI ERZSÉBET 2009. június 3., szerda, 13:00.
Megvédhet a zöld hályogtól a zöld tea?

Zöldhályog - glaukóma - glaucomaA zöld tea jótékony összetevői bejutnak a szem szöveteibe és segítenek megelőzni a zöld hályogot és más szembetegségeket - derült ki egy új kutatásból.
Hongkongi kutatók zöld teát fogyasztó patkányok szemének szöveteit elemezték és megállapították, hogy a szemlencse, a retina és más szövetek jelentős mennyiséget halmoztak fel a zöld teában található antioxidánsokból, a katekinekból, amelyek között van a C- és E-vitamin, továbbá a zeaxantin is. A katekinek akár húsz órán át is kivédték a szabad gyökök okozta káros oxidatív stresszt.

"Eredményeink azt mutatják, hogy a zöld tea fogyasztása segít a szemnek az oxidatív stressz legyőzésében" - írta Chi Pui Pang, a Hongkongi Kínai Egyetem Szemészeti Tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője a Journal of Agricultural and Food Chemistry folyóiratban megjelent cikkben.

Korábban nem volt ismert, hogy a zöld teában megtalálható katekinek a bélrendszerből a szembe is eljutnak-e.
Forrás: házipatika.com
A zöld tea bélrákmegelőző hatását kutatják

Zöld tea - Green teaA zöld tea egészséges mivolta régóta ismert, konkrét tudományos kutatások azonban meglehetősen ritkán készülnek ennek pontos bizonyítására. A legújabb vizsgálat azt kutatja, képes-e megelőzni az ital a bélrák kialakulását.

Thomas Seufferlein, a Hallei Orvosi Egyetem Klinikájának munkatársa szerint ez az eddigi legnagyobb erre irányuló kutatás világszerte. Azt vizsgálják, milyen hatással van a zöld tea a polipok kialakulására a bélben - ez ugyanis az első lépcsőfok a bélrák kialakulása felé.

A Deutsche Krebshilfe (DK) német rákellenes segélyszervezet adományokból összegyűjtött 2,1 millió euróval finanszírozza a projektet. "Az érintettek érdekében a rákmegelőzés minden lehetséges formáját kiaknázzuk. Ide tartoznak a természetes gyógymódok is" - mondta el Christina Tschoepe, a DK szóvivője.

Összesen háromezren vesznek részt a tanulmányban, harminc nagy német orvosi praxis és német klinika páciensei, mindannyiuknál fokozott a rák rizikója. A kutatók azt vizsgálják, hogy azoknál a pácienseknél, akikből már távolítottak el polipot, segít-e a zöld tea az újabbak kialakulásának megelőzésében.

A zöld teában a keserűanyagok és a koffein mellett az epigallokatehin-gallát (EGCG) elnevezésű polifenol is megtalálható. Korábbi vizsgálatok során megállapították, hogy ez az anyag akadályoztatja a prosztata, a mell, és a méh tumorjainak kialakulását.

Az évekig tartó kutatás során a résztvevők egy csoportjának zöldteakivonatot tartalmazó, másik csoportjának pedig placebót tartalmazó kapszulát, napi 5-10 csésze teának megfelelő mennyiséget adnak.
Forrás: - MTI - 2011. szeptember 26., hétfő 08:36
Az első bizonyíték arra, hogy a stressz csökkentése javítja a géneket

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. A folyamat azonban gátolható: nemrég először sikerült bizonyítani, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek, a gének szintjén is tetten érhető. A módszer már Magyarországon is elérhető, igaz, egyelőre keveseknek.

Egyre többen vannak, akik hajlandók tenni valamit az egészségükért: leszoknak a cigiről, mértékletesebben isznak alkoholt, próbálnak egészségesebben enni, természetes alapanyagú élelmiszereket vásárolni (amennyire a pénztárcájuk engedi), próbálnak mozogni (amennyire idejük engedi a munka és a család mellett). Ez csupa jó dolog, és segítséget is kapunk hozzá: az internetről tömegesen tölthetők le különféle étrendek (javasoljuk a Magyar Dietetikusok Szövetségének tanácsait), edzéstervek (a terhelést beszéljük meg háziorvosunkkal). Abban pedig például a Tudatos Vásárlók Egyesülete segít, hogy kevesebb mérget együnk.

A következő nagy lépés a stresszoldó technikák elterjedése lenne, illetve az, ha ezeket a technikákat rendszeresen és együtt alkalmaznák az emberek az egészségesebb étrenddel és mozgással. Miért fontos annyira a stressz csökkentése?

A tartós stressz mérhető módon öregíti a sejteket

Tudományos vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolják, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a krónikus betegségek kialakulásában. A megnövekedett krónikus stressz igazoltan összefüggést mutat a szív- és érrendszeri betegségekkel, különböző mentális megbetegedésekkel és a depresszióval - olvasható a Selye János Lelki Egészség Program honlapján. De mi a biológiai kapcsolat a stressz és az egészségromlás között?

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. Ennek oka az, hogy gyorsabban "elkopnak" a sejtek genetikai anyagát, a kromoszómákat (DNS-molekulákat) védő szakaszok, az úgynevezett telomérák (más néven telomerek). A gyorsabb kopás oka pedig az, hogy a telomérákat megújító enzim, az úgynevezett telomeráz aktivitása csökken a tartós stresszhelyzetben élőknél.

Ennek bizonyítására nézzünk egy példát. Elisabeth Blackburn, aki a 2009-es orvosi-élettani Nobel-díjat a telomerázkutatásért kapta, a díj átvételekor tartott előadásában hivatkozott Selye János stresszelméletének biológiai hatásaira. Blackburn és kollégái a California Egyetem (San Francisco) Pszichiátriai Klinikájával együttműködve krónikus beteg, illetve egészséges gyermekek édesanyjai körében vizsgálták, hogyan jut a stressz a "bőr alá". Az Orvosi Hetilap cikke így ír az eredményekről: "Az édesanyák minden más szempontból egymás úgynevezett szociális ikerpárjai voltak, ugyanakkor az egyik csoport nyilvánvalóan igen súlyos, éveken át tartó stresszhelyzetben élt, hiszen egy édesanya számára a beteg gyermek ellátása, ennek a helyzetnek a feldolgozási nehézsége folyamatos súlyos adaptációs többletterhet jelent. A vizsgálat eredményeként azt állapították meg, hogy a beteg gyermekek édesanyjainál szignifikánsan (statisztikailag kimutatható módon) alacsonyabb telomerázaktivitás és szignifikáns telomerarövidülés volt kimutatható, ami 9-17 évvel idősebb sejtszintű öregedésnek felelt meg az egészséges gyermekek édesanyjaihoz hasonlítva. Igen érdekes azonban, hogy a sejtszintű öregedés értéke igen nagy szórást mutatott közöttük is, és ennek mértéke az észlelt stressz szintjével volt kapcsolatban. Azok az édesanyák, akik helyzetüket folyamatosan kínzónak minősítették, sokkal gyorsabban öregedtek, mint akik el tudták fogadni ezt az igen nehéz élethelyzetet is."

Stresszcsökkentés nem romboló módon

Mit lehet tenni a tartós stressz ellen? Magát a stresszhelyzetet sokszor nem lehet megszüntetni, így marad az ezzel való megküzdés. Az emberek többsége ma még a könnyebb utat választja, olyan tevékenységeket, amelyek rövid távon oldják a feszültséget: ezek főképp a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és táplálkozás. A kör ezzel bezárul, mert ezek hosszú távon további egészségkárosító hatást fejtenek ki. Mindez alapvető szerepet játszik abban, hogy hazánkban a középkorú népesség idő előtti megbetegedési és halálozási aránya rendkívül magas.

Ezért is szükség lenne a stresszoldó módszerek, technikák terjedésére, szélesebb körű alkalmazására. "A beavatkozási lehetőségek tárháza mind egyéni, mind közösségi, mind társadalmi szinten szerencsére elég széleskörű. Olyan magatartásorvoslási alapokon, hazai és külföldi kutatási eredményeken nyugvó megelőző programok állnak rendelkezésre, amelyek jelentős támogatást képesek nyújtani a testi és lelki egészség megőrzésére, a krónikus stressz kockázatainak csökkentésére" - olvashatjuk a Selye János Lelki Egészség Program honlapján.

Az életmód visszahat génjeinkre is

A sok jó program között is figyelmet érdemel az a módszer, amelyet Dean Ornish, a San Franciscóban működő Kaliforniai Egyetem (University of California, San Francisco) orvosprofesszora dolgozott ki, és amely Ornish-módszerként vált ismertté. Ez személyre szabott táplálkozási és mozgási ajánlásokat tartalmaz, de alapvető része a hatékony stresszkezelő technikák elsajátítása is, amelyek egy része csoportfoglalkozások keretében történik. Már több mint harminc évvel ezelőtt sikerült igazolni, hogy ezzel a kombinációval akár a súlyos koszorúér-megbetegedés is visszafordítható.

Ornish módszere azonban akkor kapott igazán nagy figyelmet a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudományban, amikor klinikai vizsgálatokkal sikerült igazolni, hogy a fent említett telomeráz enzim aktivitását is növeli. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy az életmódváltás hatása a sejtek, a gének szintjén is tetten érhető.

Falus András, a Semmelweis Egyetem biológusa a kutatást azért tartja szakmailag nagyon megalapozottnak, mivel annak a munkacsoportnak, amelyben Dean Ornish dolgozik, tagja a Nobel-díjjal jutalmazott Elizabeth Blackburn is. "Ez annyit jelent ugyanis, hogy egy, az életmódváltás hatásait vizsgáló kutatás mögött egy, a legmagasabb szinten elismert tudományos kutatás áll. Ez pedig azért nagyon fontos, mert számtalan különböző életmód-programról, diétáról és edzésmódszerről hallhatunk nap mint nap, azonban ez az első olyan eset, amikor az életmódváltás és a tudomány szorosan összekapcsolható" - mondja Falus.

Ennek is köszönhető, hogy az Ornish által kidolgozott életmódváltó programot (Spectrum néven) a közelmúltban a Medicare - az amerikai kormány által finanszírozott egészségbiztosítási rendszer - a támogatott ellátások sorába emelte. Korábban a Medicare ilyen jellegű programokhoz nem nyújtott támogatást.

Egyelőre keveseknek

Magyarországon még messze vagyunk ettől, egyelőre keveseknek érhető el ez az életmódváltó módszer. Ennek főleg anyagi okai vannak, mert kevesen engedhetik meg maguknak, hogy részt vegyenek a programban, amelyet itthon a Quintess Healthy Aging Club kínál "azoknak a 30 év feletti, tudatos férfiaknak és nőknek, akik nagy szellemi és lelki leterheltséget jelentő munkájuk mellett/miatt odafigyelnek egészségük megőrzésére" - olvasható a cég honlapján.

Az egészségügyi vállalkozás tudományos alapon szerveződött: létrehozói megbíztak egy szakértői gárdát azzal, hogy gyűjtsék össze a hiteles, bizonyított információkat az egészségmegőrzés lehetőségeiről, és rendezzék ezeket a gyakorlatban alkalmazható, személyre szabható programokba. E programok fontos része a stressz csökkentése, amelyben segít, ha csoportban végzik.

A cég információi szerint eddig nem sokan jelentkeztek a 8 hetes, körülbelül kétszázezer forintba kerülő "életmódváltó" programra, de azt remélik, hogy idővel az életmód-kultúra is kialakul Magyarországon, a borkultúrához hasonlóan. Addig is: minden olyan tevékenység jó a szervezetnek, amely csökkenti a tartós stresszt - és ez már tudományosan is bizonyított.
Forrás: origo - 2010. 12. 23., 10:11.
Most még érdemes tölteni a D-vitamin-raktárakat

Flavitamin D3Jó néhány napig marad még a vénasszonyok nyara, ezalatt érdemes napozással feltölteni a szervezet D-vitamin-raktárait. A D-vitamin szinte minden életfolyamatban fontos, és a vírusfertőzésekkel szembeni ellenállást is növeli. A magyarok többségének alacsony a D-vitamin-szintje.


"Míg nyáron elég volt napi 5-10 perc, most, hogy a nap ereje már gyengébb, legalább fél óra, néhány hét múlva pedig több óra napon tartózkodás kellene ahhoz, hogy kielégítsük a szervezet napi D-vitamin-szükségletét. Ehhez nem kell meztelenre vetkőzni, elég rövid ujjú trikóban, rövidnadrágban, szoknyában napozni, a nap UV-B sugarai ekkora felületen is beindítják a bőrben a vitamin termelődését" - mondja dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinika endokrinológusa.

A szakember szerint azonban a magyarok többsége nem tartózkodik ehhez eleget a napon, így a lakosság nagy része D-vitamin-hiányos. "A becslések szerint a 60 év felettieknek több mint felét nyár végén is D-vitamin-hiány jellemzi, tavasszal ez az arány 70 százalék felett van. A gyerekek sincsenek nyáron eleget a szabadban, 25 százalékuknak szintén alacsony a D-vitamin-szintje nyár végén" - mondja.

A legtöbb életfolyamathoz nélkülözhetetlen a D-vitamin

Bár korábban a D-vitamint csak a csontok egészségével hozták kapcsolatba, ma már tudják a szakemberek, hogy a szervezet szinte valamennyi életfontosságú folyamatában szerepet játszik. "Régóta ismert, hogy a súlyos D-vitamin-hiány csontlágyuláshoz, angolkórhoz, az enyhébb pedig csontritkuláshoz vezet. Az elmúlt évtizedekben viszont fény derült egyéb szerteágazó hatásaira is" - mondja Lakatos.

Ismertté vált többek között, hogy a vitamin hiánya növeli a vastagbél, az emlő, a petefészek és a prosztata daganatainak gyakoriságát. Szerepe van az idegrendszer egészséges működésében is, a D-vitamin-hiánnyal küzdők körében magasabb a sclerosis multiplexben szenvedők aránya.

A D-vitamin hiánya növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél - ha megfelelő a D-vitamin-szint - csökkenthető a diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszerek adagja. A kutatások szerint policisztás ovárium szindrómábanszenvedőknél szintén segíthet a D-vitamin: képes akár peteérést is kiváltani. A fertőzésekkel szembeni ellenállást szintén növeli a vitamin, beleértve a vírusfertőzéseket is.

Télre kiürülnek szervezetünk D-vitamin-raktárai

Mivel az ország földrajzi elhelyezkedése miatt a magyaroknak csak tavasztól őszig van lehetőségük arra, hogy napfényből fedezzék D-vitamin-szükségletüket, ősztől tavaszig gyakorlatilag mindenkinek kellene D-vitamint szednie tabletta vagy cseppek formájában - mondja az endokrinológus. "Akinek nincs hiánya, annak napi 800-1000 egység D-vitaminra lenne szüksége, akinek eleve hiánya van, annak a hiány mértékétől függően ajánlott nagyobb adagot fogyasztania."

Ez jóval több, mint az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet jelenlegi D-vitamin-ajánlása (amely egyébként összhangban van a többi európai országéval), ami napi 5 mikrogramm (azaz 200 egység). Az USA-ban ennél már többet ajánlanak: felnőtt embernek napi 600 egységet (ez 15 mikrogrammnak felel meg), szemben a korábbi 400 egységgel (10 mikrogramm). A magyar (európai) ajánlás tehát fele a korábbi amerikai ajánlásnak, és csupán harmada az új értéknek.

Bár elméletileg a D-vitamin táplálékkal is bevihető, gyakorlatilag nem tudunk annyit fogyasztani D-vitamin-tartalmú ételekből, ami fedezné a napi szükségletet. D-vitamint tartalmaz többek között a csukamájolaj, a máj, a tojássárgája és a tengeri halak, és ma már kaphatók kifejezetten D-vitaminnal dúsított termékek (joghurtok, kenyerek) is (részletesebben lásd keretes írásunkban).

Túlzásba sem szabad vinni a D-vitamin fogyasztását


"Ha valaki szed D-vitamint és mellette egyéb multivitaminokat is, amelyek esetleg szintén tartalmaznak D-vitamint, plusz még a táplálékkal is visz be, érdemes összeadnia a bevitt vitaminmennyiséget, nem szabad ugyanis túlzásba se esni a vitamin fogyasztását illetően" - mondja Lakatos Péter.

Vesekő kialakulásához, szélsőséges esetben a vese elmeszesedéséhez vezethet ugyanis, ha valaki nem küzd vitaminhiánnyal, de hosszú időn keresztül napi több ezer egység D-vitamint fogyaszt.

A D-vitamin-bevitel biztonságos felső határa 1 és 3 éves kor között 2500 egység (62,5 mikrogramm), 4 és 8 év között 3000 egység (75 mikrogramm), a többi korosztály esetében pedig 4000 egység (100 mikrogramm) naponta.

A D-vitamin-szint megállapítása vérből történik, a pácienst a háziorvos küldheti laborba.

Az élelmiszerek D-vitamin-tartalma

Az élelmiszerek közül a tengeri halakban, a tojásban, a májban, a halolajban és a tejtermékekben található meg a D-vitamin egyik típusa, a D3-vitamin. Például 100 gramm párolt lazacban 360 egység D-vitamin található, azaz a napi 800-1000 egység beviteléhez több mint 200 grammot kellene belőle fogyasztani. 100 gramm makréla 345, 100 gramm angolna 200, 100 gramm olajos tonhal 235, 50 gramm olajos szardínia pedig 250 egység D-vitamint tartalmaz. Egy átlagos tojásban 20 egység található, 100 gramm marhamájban 15 egység, egy nagy kanál (15 ml) csukamájolajban pedig 1360 egység D-vitamin van.

A gyermekek megfelelő D-vitamin-ellátottságának biztosítása

A D-vitamin-hiány megelőzésére a szülőknek már a gyermekvállalás előtt is oda kell figyelniük: a várandós anya étrendjében szerepeljen minél több D-vitamint tartalmazó élelmiszer, orvosi javaslat alapján pedig szükség lehet még a vitamin étrend-kiegészítők formájában történő pótlására is.

A gyermekeket hat hónapos korukig szoptatással javasolt táplálni, és jó hatású, ha az anyatejet egyéves koráig kiegészítő táplálékként is megkapja a csecsemő. Az anyatejben ugyanis - de csak az anya megfelelő vitaminellátottsága esetén - elegendő mennyiségű D-vitamin található. Az orvosok azt is tanácsolják, hogy vegyes étrend elkezdésekor mindennap szerepeljen a gyermek étrendjében D-vitamint tartalmazó élelmiszer, illetve a gyermekorvossal egyeztessék a szülők a D-vitamin megfelelő pótlását.
Forrás: Origo.hu - Szekér Szimonetta - 2011. 09. 27., 16:03 - Utolsó módosítás: 2011. 09. 27., 18:23.
Száznál is több életév van génjeinkbe írva

Caenorhabditis elegansMagyar kutatóknak is köszönhető új eredmények romba döntötték az öregedésbiológia genetikai alapjait: kiderült, hogy nem a hosszú élet és az örök fiatalság génjeként is emlegetett gén hosszabbítja meg az élettartamot, máshol kell keresni ennek okait. A génjeinkben rejlő potenciál egyébként meglepően hosszú élettartammal kecsegtet, az ember várható élettartama jóval száz év feletti lesz.


Csak az utóbbi 30 évben vált világossá, hogy az öregedés szabályozásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Számos genetikai vizsgálat célja az öregedést befolyásoló gének azonosítása, és nagy áttörésnek számított, amikor 2001-ben felfedezték, hogy a Caenorhabditis elegansfonálféregben a szirtuin fehérjét kódoló SIR2 gén túlműködése jelentősen megnöveli az élettartamot. A gént nem sokkal később már a hosszú élet egyik fontos génjeként emlegették. Különböző változatait az ecetmuslicától az emberig sikerült azonosítani, a férgeken kívül élesztőben és muslicában igazolták az élettartam-hosszabbító hatását. További vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy a kalóriacsökkentés, továbbá az antioxidáns és daganatellenes hatásáról nevezetes resveratrol nevű vegyület is a szirtuinok aktivációján keresztül fejti ki élettartamnövelő hatását.

Az utóbbi években azonban olyan eredmények láttak napvilágot, amelyek élesztőben, majd fonálférgekben megkérdőjelezték a szirtuinok kalóriacsökkentésben játszott szerepét, illetve kétségek merültek fel a resveratrol szirtuin-aktiváló hatásával kapcsolatban is. Egy magyar részvételű nemzetközi vizsgálatban most megcáfoltak több korábbi eredményt is: kiderült, hogy a szirtuin túltermelése sem fonálférgekben, sem muslicában (Drosophila melanogaster) nem hosszabbítja meg az élettartamot, és a szirtuin muslicákban sem játszik szerepet a kalóriacsökkentés hatásában. Az eredményeket a Nature szeptember 21-i számában publikálták.

A szirtuin nem csodaszer

Dr. Sőti Csaba, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének kutatóorvosa és kollégái 2007-ben kezdték el az úgynevezett francia paradoxonértfelelősnek tartott resveratrol vegyület hatását vizsgálni.  A francia paradoxon arra utal, hogy Dél-Európában a zsíros étrend ellenére is alacsony a szívbetegségek aránya, és ezt a resveratrollal magyarázzák, mely nagy mennyiségben fordul elő a vörösborban és a szőlő héjában. A resveratrol már 2003-ban a kutatások középpontjába került, amikor kiderült, hogy képes aktiválni a fonálféreg és muslica szirtuin fehérjéjét, és nem sokkal később megjelentek az első öregedést lassító, resveratrol-tartalmú arckrémek és táplálékkiegészítő kapszulák is. Az egyik gyógyszeripari óriás, a GSK 2008-ban 720 millió dollárért vásárolta meg a szirtuin-aktiváló vegyületeket fejlesztő Sirtris biotechnológia céget, melynek alapításában a szirtuin élettartamnövelő hatását leíró kutatók is részt vettek.

Sőtiék kimutatták, hogy a resveratrol fontos a fehérjék belső egyensúlyáért felelős sejtfolyamat, az úgynevezett hősokk-válasz aktiválásában. Ezt követően kezdték vizsgálni, hogy a resveratrolnak valóban van-e szerepe az élettartam megnövelésében. A magyar kutatók ekkor a PROTEOMAGE európai uniós pályázat keretében kerültek kapcsolatba David Gemsszel, a University College London szakemberével, s ekkor kezdődtek meg azok a vizsgálatok, melyek eredményéből az említett Nature-cikk született. A két kutatócsoport egymástól függetlenül kimutatta, hogy a szirtuin túltermelődése önmagában - a korábbi feltételezésekkel ellentétben - nem hosszabbítja meg az élettartamot. Ezt az eredményt amerikai és francia kutatók is megerősítették. A tanulmány másik rendkívül fontos eredménye, hogy az eredeti vizsgálatokban kimutatott élettartamnövelő hatásnak más genetikai háttere van (a modellállatokban talált idegsejt-eredetű mutációk, illetve a szirtuint túltermelő génszakasz más részei). Végül a vizsgálatokból az is kiderült, hogy a resveratrol nem aktiválja a szirtuin fehérjéket. Az eredmények nem kérdőjelezik meg a szirtuinok és a resveratrol bizonyos betegségekben játszott lehetséges szerepét, melyek igazolásához további kutatások szükségesek.

Több mint 300 gén befolyásolja az öregedést

Az élettartam szabályozása nagyon bonyolult folyamat, melyben szerepet játszanak genetikai faktorok (eddig több mint 300 öregedést befolyásoló gént azonosítottak) és környezeti tényezők (például a hőmérséklet, tápanyag-ellátottság) is, mondta az [origo]-nak dr. Vellai Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Genetika Tanszékének vezetője. "Az öregedést elsődlegesen gének szabályozzák, de ezek kémiailag másodlagosan módosulhatnak. Ezek az úgynevezett epigenetikai változások nem változtatják meg a gének elsődleges szerkezetét, csupán másodlagos kémiai átalakulásokat eredményeznek, például metilcsoportok rakódnak a DNS-láncra. E változások befolyásolják az érintett gének aktivitását, és öröklődnek is. Ha tehát az öregedést szabályozó gének epigenetikailag módosulnak, akkor ez jelentős változást eredményezhet az élettartamban" - mondta a genetikus.

Sőti elmondta, hogy a belső tényezők közül nem elsősorban egyes fehérjék, hanem sejtszintű folyamatok fontosak az élettartam meghatározása szempontjából. Ilyenek például a fehérjék karbantartásáért felelős faktorok, a fehérjeszintézis, a sejt nagytakarító-önemésztő működése (autofágia) vagy a DNS láncvégi szakaszait karbantartó telomeráz enzim és a telomervédő fehérjék.

"A környezeti hatások közül a tápanyagfelvétel mennyisége az egyik legfontosabb. Régóta megfigyelt tény, hogy a mérsékelt tápanyagfelvétel hosszabb élettartammal párosul, és ma már ennek a molekuláris alapjai is ismertek a kutatók előtt" - mondta Vellai. "A tápanyagfelvétel mikéntje epigenetikai módosulásokat is eredményezhet. A táplálkozási szokásoknak pedig kulturális meghatározottságuk van. Összefoglalva tehát genetikai változások, epigenetikai változások, környezeti hatások és kulturális faktorok egyaránt befolyásolják várható élettartamunkat" - mondta.

Az új eredmények megdöntötték azt a korábbi elméletet is, hogy a kalóriacsökkentés a szirtuin fehérjék aktivációján keresztül növeli az élettartamot. Kiderült, hogy a szirtuin fehérjéket nélkülöző (a kísérletekben mesterségesen módosított) ecetmuslicák élettartama is nő a kalóriacsökkentés hatására.

Nincs messze a 100 éves átlagos élettartam

Vellai elmondta, hogy az emberi élettartam látványos változáson ment keresztül az elmúlt 200 évben. 1840-ben még csak 50 év volt a fejlett ipari országokban élő emberek átlagos élettartama, 2010-ben pedig már 82-83 év körül volt (Magyarországon körülbelül 75 év). "Ennél sokkal érdekesebb, hogy az emberi élettartamban megfigyelhető változás egy lineáris tengely mentén, folyamatosan történt. Ebből az következik, hogy élettartamunk növekedése az elkövetkező években tovább folytatódik" - mondta Vellai. A genetikus szerint a ma élő emberek többsége már közel 90 évig fog élni, s 2050-re elérheti a 95 évet. "Jelen tudásom alapján valószínűnek tartom, hogy várható élettartamunk jóval 100 év feletti lesz. Tehát a génjeinkben rejlő potenciál egy meglepően hosszú élettartammal kecsegtet" - mondta.

Az öregedési folyamat sebessége egy evolúciós optimum eredménye. A szaporodási ciklus után a közösség szempontjából már nem éri meg a testet fenntartani, hiszen az idős, nem szaporodó egyed verseng a fiatal, szaporodó példányokkal - mondta Vellai. A genetikai program miatt a molekuláris károsodásokat eltávolító rendszer aktivitása idővel csökken, aminek következtében csökken az egyed túlélési képessége is. A hibák felszaporodása öregkori betegségekhez (például izomsorvadás, neurodegeneráció, rák), majd végül az egyed halálához vezet. Jelenleg az ember egyik hibajavító rendszere (amelyet autofágiának - sejtes önemésztés - neveznek) kapacitása 70-80 év körül merül ki, a C. elegans fonalféregben 10 nap körül, muslicában 1-2 hónap körül, míg egérben 2-3 év környékén, mondta Vellai.

Sőti szerint ehhez hasonló fajsúlyú probléma, hogy a fiatalkori növekedést és szaporodást segítő gének és folyamatok túlzott aktivitása időskorban ellentétes hatású, mert károsodásokat okoz. Részben ennek a fenntartott növekedésnek a megfelelő hibajavítás nélkül bekövetkező hátulütői a gyulladások, a daganatok és az elhízás. Azonban ezek karbantartása tudatos életmóddal lehetséges: a szervezet határainak, teljesítőképességének felismerése, az ehhez idomuló egészséges táplálkozás és mozgás, valamint a lelki egyensúly mind szerepet játszanak az egészséges öregedés folyamatában.
Forrás: Origo.hu - Molnár Orsolya . 2011. 09. 29., 15:30 - Utolsó módosítás: 2011. 09. 30., 20:22.
Egészségvédő szuperbrokkolit dobtak piacra

Bio+Activa Brokkolicsíra kapszulaA szívbetegség és bizonyos daganattípusok kialakulásának kockázatát is csökkentő brokkolifajtát dobott piacra egy brit kutatóintézet.

A kelet-angliai Norwich városában működő Élelmiszer Kutatóintézet (IFR) szakemberei által kifejlesztett "csodazöldség" külsőre ugyanolyan, mint hétköznapi társai, ám kétszer-háromszor nagyobb mennyiségű glükorafanin nevű vegyületet tartalmaz, amely a szakemberek szerint a normális brokkolinál is hatékonyabban csökkentheti a szívbetegség és bizonyos rákfajták kialakulásának kockázatát.

A Beneforte névre keresztelt szuperbrokkolit egyelőre a szigetországnak csak az egyik nagy áruházláncában szerezhetik be a vásárlók, de a zöldség jövőre a többi brit élelmiszerüzlet polcaira is felkerül. A szuperbrokkolit hagyományos nemesítéssel, laboratóriumi génmódosítás nélkül hozták létre a szakemberek, miután 1983-ban rátaláltak a zöldség egy olyan vadon élő fajtájára, amely természettől fogva tartalmaz nagyobb mennyiségű glükorafanint.

A brokkoli másik fontos bioaktív vegyületeként ismert szulforafán segít a krónikus gyulladás csökkentésében, megállíthatja a korlátlan sejtosztódást korai stádiumú rákos daganatokban, valamint jótékony hatással van a szervezet antioxidánsaira is. A hagyományos brokkolitól eltérően a most piacra dobott nemesített változat többszörösére növeli a szervezet szulforafán-szintjét is.

Korábbi kutatások során már kimutatták, hogy a brokkoli csökkentheti a szívbetegség és bizonyos rákfajták kialakulásának kockázatát, különösen a bél- és a prosztatarákét. A brokkoliban gazdag étrend férfiakban csökkenti a rosszindulatú prosztatarák kockázatát. Emellett segít megelőzni a szívbetegség és az agyi érkatasztrófa kialakulását a gyulladások csökkentése és az artériákra gyakorolt kedvező hatása révén.
Forrás: MTI - 2011. 10. 04., 16:30 - Utolsó módosítás: 2011. 10. 04., 21:59.
Tüdőrák: okok és tünetek

Mi okozza a tüdőrákot?


Egy szóval – a dohányzás.

A tüdőrák lenne a legkönnyebben elkerülhető rákbetegség, mivel a tudósok szerint tízből kilenc esetet a dohányzás okoz. A cigaretta ebből a szempontból kissé rosszabb, mint a szivar, mert a szivarosok kivésbé tüdőzik le a füstöt. A szivar azonban ugyanolyan veszélyt jelent ha a szájüregi és garatüregi rákokat nézzük.

Minél tovább és minél többet dohányzott valaki, annál nagyobb a tüdőrák kialakulásának valószínűsége. Amint abbahagyja valaki a dohányzást, a betegség valószínűsége egyből csökken, tekintet nélkül arra, hogy az illető meddig dohányzott előtte.

Egy 60 éves embernél a dohányzás abbahagyását követő 15. évben a tüdőrák valószínűsége felére csökken ahhoz képest, mintha folyamatosan dohányozna az illető.

Mindenképp érdemes leszokni. Sokat számít, hogy mennyi ideig dohányzik valaki.

A passzív dohányzás – amikor a mások által szívott cigaretta füstjét lélegezzük be – szintén emeli a tüdőrák valószínűségét, bár nem annyira, mint maga a dohányzás. Így a leszokással nem csak magunkkal, hanem családunkkal és barátainkkal is jót teszünk.

A tüdőrák egyik típusát az azbeszt okozza – főleg ha dohányzik is az érintett személy.

Mit tegyek azért, hogy elkerüljem a tüdőrákot?

Ha nem dohányzik, ne szokjon rá!

Ha dohányzik, sürgősen hagyja abba! Könnyű mondani! De az előnyököt hamar megtapasztalhatja. Mind a dohányzás csökkentése, mind annak teljes elhagyása jótékony hatású. Már azzal is jót tesz magának, ha megpróbál leszokni a dohányzásról – akkor is, ha a siker még várat magára.

Egyen sok gyümölcsöt és zöldséget. A kutatók szerint 2 gyümölcs és 5 adag zöldség elfogyasztása naponta igen előnyös, de ez nem szabály. Ha ennél többet eszik az nagyszerű. Ha kevesebbet, az sem baj, de egyen többet. Segíteni fog.

Mik a figyelmeztető jelek?

A tüdőrák csak késői stádiumban okoz tüneteket. Általában mikor a tünetek jelentkeznek a daganat már előrehaladott stádiumban van. Azonban nem nagyon van jó szűrési módszer a betegség korai kimutatására. Még nincs.

Mik a tünetek?

A tüdőrák a következő tüneteket okozhatja:

 egyre fokozódó, nem múló köhögés, néha véres köpettel
 rekedt, ziháló hang, rövid légzések
 tüdőfertőzések, pl. tüdőgyulladás, hörghurut, melyek gyarkan visszatérnek
 mellkasi fájdalom
 fogyás
 a karok vagy az arc duzzanata

A tüdőrák mellett ezeket a tüneteket számos más betegség is okozhatja. Igazság szerint sokkal valószínűbb, hogy más okozza a tüneteket, mint a rák. Azonban nem árt óvatosnak lenni, ha ezeket tapasztalja magán keresse fel orvosát.

Korai stádiumban igen nehéz a tüdőrák diagnosztizálása (bár a tumorok már sokszor jelen vannak még észlelhetőségük előtt). Néha véletlenszerűen is felismerésre kerülhet, ha pl. műtét előtt, vagy egyéb betegség miatt készül egy mellkasröntgen-vizsgálat a betegen.

Ha a tüdőrák már áttéteket adott, ez pl. jelentkezhet fejfájásban, vagy csontfájdalmak megjelenésében.
Forrás: Egészségkalauz.hu
Inzulintermelő őssejtek?

Olimpiq StemXCellJelentős áttörést jelenthet a kutatásban, hogy az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatóinak az anyaméhből kinyert, inzulintermelő sejtekké átalakított őssejtekkel sikerült kezelniük az 1-es típusú diabéteszt egerekben.

A méhnyálkahártya az emberi szervezet egyik leggazdagabb őssejtforrása, amely olyan sejtekkel rendelkezik, amelyek minden menstruációs ciklus után helyreállítják a károsodott szövetet. A többi őssejtekhez hasonlóan azonban ezek is képesek más sejtekké alakulni.
A kutatók a méhnyálkahártyából kinyert őssejteket alakították át inzulintermelő szigetsejtekké, melyeket aztán beültettek a cukorbeteg egerek veséjét körülvevő hártyába.

A kutatást vezető dr. Louis DePaolo elmondta, hogy az átalakított sejtekkel végzett kezelésben részesült egerek aktívabbak és éberebbek lettek, mint a kezeletlen állatok. "E sejtek esetében legalább 20-30-szor kevesebb inzulinszekrécióról van szó, mint a magából a hasnyálmirigyből nyert sejtek esetében; nem azokéban, amelyeket hasnyálmirigy sejtekké alakítottak át" - nyilatkozta a kutató.
Forrás: HáziPatika.com
Újabb őssejtes kutatási eredmény, ami nagy meglepetést okozott

Olimpiq StemXCellSzerveink öregedő sejtjeit érett őssejtek pótolják, melyek elősegítik a károsodott vagy már működésképtelen sejtek cseréjét. Ezeknek az őssejteknek a pusztulását sikerült kutatóknak megakadályozni, és ezzel egész sor, a kor előrehaladtával megjelenő vagy romló betegség kezeléséhez segítséget nyújtani - ismertette a Cell Cycle legújabb tanulmánya.

Jianrong Wang és tizennégy tagú munkacsoportja a korosodás alapvető kérdéseit vizsgálta emberi őssejteken. A szövetek megújulásának képessége az öregedés során fokozatosan romlik. A kor előrelahadásának jelenleg elfogadott elmélete szerint olyan öregek vagyunk, amilyen öregek az egyes szerveinket pótló őssejtek.

Ennek alapján, ha megértjük azokat a molekuláris folyamatokat, melyek még képessé teszik az őssejteket a megújulásra, szaporodásra, így alkalmassá arra, hogy pótolják a szervek károsodó szöveteit, megteremthetjük a regeneratív orvoslást, és gyógyíthatjuk korral megjelenő betegségeket.

Az érett őssejtek azért fontosak, mert szerveinket egészségesen tartják úgy, hogy a károsodó sejteket pótolják. Ezek a sejtek mindentudók, és szabadon szaporodva bármelyik sejttípussá fejlődhetnek. Ugyanakkor ezek is öregszenek, és elvesztik ezt a képességüket. Ha a kutatók megtalálják a módját annak, hogy az őssejtek fiatalok maradjanak, a sejtek pótolni tudnák az elhalt szívizomsejteket, meggyógyíthatnák a sebeket, vagy pótolhatnák a tönkrement csontokat.

A kutatók fiatal emberek őssejtjeit szövettenyészetben szaporították, majd összehasonlították ugyanazon személyek ifjú őssejtjeivel. Kimutatták, hogy a tenyésztett sejtek a sejt bizonyos részének a károsodásából lesznek öregek, de ennek a kóros résznek a kijavításával az öregedés folyamata megállt.

Meglepetésükre ezek az őssejtek úgy visszafiatalodtak, hogy többféle szerv sejtjeit tudták pótolni, ami az egészséges őssejtek alapvető tulajdonsága. A munkacsoport ezért így próbálja klinikai körülmények között a különféle szövetek megújítását.
Forrás: MTI.
Őssejtterápia mellékhatások nélkül?

Olimpiq StemXCellA tudósok régóta kísérleteznek a technológiával, melynek segítségével az éretlen embrionális őssejtekből érett szöveteket, szerveket hozzanak létre. Azonban amennyiben maradnak éretlen sejtek a szervezetben, egy újabb probléma merül fel: az őssejtek átalakulhatnak igen veszélyes, teratómának nevezett daganattá.
A Stanford Egyetem Orvosi Karának munkatársai egy olyan eljárást fejlesztettek ki, melynek segítségével az embrionális, illetve az érett felnőtt sejtekből visszanyert őssejtek az emberbe való átültetést megelőzően eltávolíthatóak a szövettenyészetből. Dr. Irving Weissman és munkacsoportja egy antitest-kombinációt alkalmazott, ennek segítségével ki lehet választani a 10-100 millió sejtből álló tenyészetben maradó néhány őssejtet. A szakértők szerint ezzel a módszerrel lényegesen csökkenthető a daganatos átalakulás veszélye. Ez azért is fontos, mert már egy őssejt is elegendő lehet a teratóma kialakításához, amennyiben a bevitt szövet akár egyetlen éretlen sejtet tartalmaz.

A teratómák olyan daganatok, melyek kész szervekhez hasonló képleteket képesek létrehozni, például fogat, hajat vagy csontot. Olyan sejtekből fejlődnek ki, melyek elég éretlenek ahhoz, hogy többfajta irányban köteleződjenek el. Kialakulhatnak az őssejtterápia mellékhatásaként, emiatt kísérleteztek a kutatók a probléma megoldásával. Korábban már számos különböző antitest képes volt felismerni az őssejteket, azonban a komplett eltávolítás a nem megfelelő specificitás nem volt elérhető.

A kutatók kétféle antitest-kombinációval kísérleteztek, és megállapították, hogy a stádium-specifikus embrionális antigén-5 (SSEA-5) elleni antitest sikeresen ismeri fel a nem elköteleződött őssejteket, anélkül, hogy az érett sejtekkel reakcióba lépne. Amennyiben kísérleti egerekbe olyan sejteket ültettek, melyek SSEA-5-pozitivitást mutattak, minden esetben kialakult teratóma. Ugyanakkor SSEA-5-negatív esetben csupán 11-ből 3 egyedben jött létre daganat. Amennyiben a vizsgálatot más őssejt-specifikus antitestekkel is kiegészítették, fokozni lehetett a hatékonyságot. Az anti-SSEA-5 a sejtfelszíni speciális szénhidráthoz, a glikánhoz kötődik. A módszer alapját az adja, hogy az érett sejteknek eltér a sejtfelszíni szénhidrát-mintázata az őssejtekétől.
Forrás: Medipress.
Napsütötte körömvirág

Natural Calendula samponA hazai gyógyfüvek között a körömvirág kiemelkedő helyet foglal el. Egyike a legsokoldalúbban felhasználható növényeknek a terhesség idején és a szülés után is. Készülhet belőle krém, olaj, sőt tea is. Hidratáló, fertőtlenítő és sebgyógyító hatásáról ismert.
2011-03-11


A körömvirág (Calendula officinalis) a Földközi-tenger mellékéről és Ázsia nyugati térségéből származik. A középkori kolostorok gyógynövénye volt. Az egyiptomiak azt tartották, megfiatalítja az embert. Napjainkban hidratáló hatásának hála ideális kozmetikai anyaggá vált. Levelei lándzsa alakúak, gyengén fogazottak. Aranyló, citromsárga- narancsvörös színű virágzata nyár elejétől késő őszig virít. Fészkes virágzatának szirmait vagy teljes virágzatát használják fel. A termesztett változatok annál értékesebbek, minél több sorban találhatók a fészekben sugárzó nyelves virágok, s ezek minél sötétebb narancsszínűek. A gyűjtést ajánlatos napsütésben végezni, ilyenkor legjobb a gyógyhatása.

Serkenti az immunrendszer működését

Enyhíti a menstruációs panaszokat és helyreállítja a normális menstruációs ciklust. Erősíti a szaporítószerveket. Gyomor-, illetve nyombélfekély, vastagbélgyulladás, rossz emésztés esetén isszák. Megnyugtatja, erősíti a szívet, csökkenti a vérnyomást. Lépduzzanat és májpanaszok esetén is használ. Ilyenkor a körömvirághoz még homoki szalmagyopárt is keverhetünk. Kimutatható számos kórokozóra gyakorolt antibiotikus hatása. Felhasználható hüvelymosásra, ilyenkor előnyös a cickafarkkóróval társítani. A húgyhólyaggyulladásnál használt teakeveréknek is egyik alkotórésze.

Tea és olaj készítése


Egy kávéskanálnyi virágdrogot egy csésze vízzel leforrázunk, 15 perc múlva szűrjük. Félóránként-óránként kortyonként fogyasztjuk, lehetőleg cukor nélkül. Napi adagja 2-3 csésze. Olaj: egy befőttes üveget lazán töltsünk meg a virágfejekkel és öntsünk fel olajjal. Erre a célra hidegen sajtolt olajakat használjunk, de az étolaj is megfelel. Az üveget szorosan zárjuk le, majd legalább két hétig hagyjuk állni. Ezután szűrjük le, és sötét, hűvös helyen, jól záródó üvegben tartsuk.

Olajos kivonat, kenőcs

Külsőleg jól alkalmazható olajos kivonata és a közkedvelt készítménye, a körömvirágkrém. Égési sérülésre, csípésre, pattanásos bőrre egyaránt felhasználhatjuk, mivel jó fertőtlenítő és hámosító. Kiváló gombaölő, összehúzó szer. Jótékony hatással van a száraz bőrre, a körömvirág forrázata pedig remek borogatószer. Javul a látás, ha a szemet langyos teával törölgetjük. Mellékhatás és mérgezés nem ismeretes.

Érzékeny bőrre


A körömvirágolajhoz hasonló módon készíthetünk alkoholos kivonatot, tinktúrát is (olaj helyett gyógyszertárban kapható 70 százalékos alkoholt öntünk a szirmokra), amelynek fertőtlenítő hatása hasonló a jódéhoz. Forralt, hűtött vízzel hígítva különösen alkalmas sebek, zúzódások, izomrándulások gyógyítására is. A körömvirágkenőcs feszessé teszi a szöveteket, meggátolja a gyulladást. Ehhez fél kilogramm zsírt felforrósítunk, két marék összeaprított körömvirágszirmot szórunk bele, majd rövid ideig pirítjuk. Lefedve egy napig állni hagyjuk. Másnap felmelegítjük, és  tiszta edénybe szűrjük. Nélkülözhetetlen a csecsemőápolásban is, a kivörösödött bőr vagy pelenka dermatitisz kezelésére.
Forrás: Baba magazin.
Megfelelő étrenddel küzdhetünk a veszélyes gének ellen

Senki sem tudja megváltoztatni azokat a géneket, amelyeket az őseitől örökölt, de mindenki kiválaszthatja azt az étrendet, amellyel kedvezően befolyásolhatja az örökölt betegségkockázatokat. Két nagy nemzetközi vizsgálat azt mutatja, hogy megfelelő koszt jelentősen mérsékelheti a genetikai veszélyt, ami szív-és érbetegségekre hajlamosít.


A genetikusok egyre több olyan gént fedeznek fel, amelyek elősegítik különböző betegségek megjelenését. Az már ismert, hogy a 9p21 genetikai változat fokozza a szívbetegség kockázatát, ezért szívinfarktusra nagyobb esélye van azoknak, akik ezt a génvariánst hordozzák, mint a többi embernek.

Jamie Engert munkatársaival két nemzetközi vizsgálat adatait elemezve kimutatta, hogy ha valaki megfelelő étrendet választ, jelentősen csökkentheti azt a kockázatot, amelyet a veszélyes gén változat okoz.

Az Interheart nevű tanulmányban 4294 vizsgálati alany szerepelt, akik különböző etnikumú emberek voltak: európaiak, dél-ázsiaiak, kínaiak, arabok és latin-amerikaiak. A genetikai összefüggést háromféle étrenddel kapcsolatban nézték.

Az egyik étrend távol-keleti volt: benne szója szósz, tofu, zöldlevelű növények, tojás és kevés cukor. A második koszt a szokásos nyugati ételsor: hús, tojás, sózott és megsütött ennivalók, sok cukor, magok és desszertek. A harmadik étrend az egészségesnek tartott változat volt: sok nyers zöldség, gyümölcs, diófélék, sovány tejtermékek, desszertek.
A Finrisk tanulmányban csaknem húszezer, Finnországban élő ember genetikai és táplálkozási összefüggéseit vizsgálták. Azt nézték, hogy szív-és érbetegségek szempontjából védettebbek-e a 9p21 genetikai változattal élő emberek, ha sok friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak.

A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek által eddig is ajánlott étrend, amely naponta négy-öt adag gyümölcsre és zöldségre épül, mérsékli még a kedvezőtlen genetikai tulajdonságok kockázatot növelő hatását is.

Ron Do, a PLoS Medicine című szaklap által közölt dolgozat első szerzője hangsúlyozta, hogy „további kutatásra van szükség, hogy megértsük ennek az összefüggésnek a lényegét és ezáltal azt az anyagcsere folyamatot, amelyben a 9p21 gén szerepet játszik".
Forrás: Index.hu - MTI - 2011. október 28., péntek 13:23.
A cékla a tél vitaminbombája

Cékla kapszulaA hidegek közeledtével egyre kevesebb a hazai, megfizethető árú, tápanyagokban gazdag zöldség. A cékla ennek az időszaknak az egyik legértékesebb zöldsége.


A cékla édeskés ízű gumója lehet gömb alakú, lapított vagy hengeres.

Energiatartalma alacsony (31 kcal/100g), fehérjéből 1,3g/100g van benne, zsírtartalma elhanyagolható. Szénhidráttartalma 5,9-9g/100g, főleg glükóz, fruktóz és szacharóz található benne.

Keménysége ellenére víztartalma meghaladja a 90 százalékot. Élelmi rostjai (4,24 g/100g) főleg vízben nem oldódó rostokból állnak.

Vitaminjai közül kiemelendő a B2-, a B1- és a C-vitamin, valamint tartalmaz biotint, folsavat és pantoténsavat is. Kisebb mennyiségben A- és E-vitamin is van benne.

Az ásványi anyagok közül leginkább káliumban és magnéziumban gazdag, de említésre méltó a nátrium-, a kalcium-, a cink-, a vas-, a mangán- és a szeléntartalma is.

Ismert, hogy egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát nagymértékben csökkenti a zöldség és főzelékfélék flavoniodtartalma. A flavoniodok antioxidáns hatásúak, megkötik a káros szabadgyököket. Színanyagai révén a cékla és a céklalé káros szabadgyököket megkötő hatása különösen magas.

A legkényelmesebb a hengeres formájút vásárolni


A téli hónapokban hetente többször is érdemes céklát enni, különböző módon elkészítve: például salátaként nyersen lereszelve, vagy megfőzve és majonézzel, tartárral ízesítve. Készíthetünk céklaturmixot, céklalevet, reszelt céklát reszelt almával, töltött céklát, céklamártást és főzeléket is. A szláv étrendben fontos alkotórésze leveseknek is. A főtt cékla le is fagyasztható, ha több hónapig akarjuk tárolni, előtte szeleteljük fel.

Egészségesek bármilyen formában betervezhetik a céklát étrendjükbe, és cukorbetegek, valamint fogyókúrázók is fogyaszthatják. Köszvényeseknek szintén ajánlott a benne lévő purin csekély mennyisége miatt (19mg/100g).

Vásárláskor ügyeljünk rá, hogy a nyers cékla héja ne legyen túl száraz. A legkényelmesebb fél öklömnyi, hengeres formájú gumót vásárolni, ez szeletelhető a legjobban. Táplálkozás- élettanilag a sötétlila színű példányok a legértékesebbek.

A tápanyagtartalomra vonatkozó adatok forrása: Rodler Imre Kalória- és tápanyagtáblázat; Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2008

Céklareceptek:


Cékla almával (1 adag):
Hozzávalók: 15 dkg cékla, 10 dkg alma
A céklát meghámozzuk, majd finomra reszeljük. Az almából nyerjük ki a levét gyümölcspréssel, és a maradékot keverjük össze a céklával. Ízlés szerint kevés mézet is tehetünk hozzá. (Energiatartalma: 30 kcal).

Céklaturmix (1 adag):
Hozzávalók: 10 dkg cékla, 1 pohár kefir, 1 kávés kanál méz
A céklát héjában megfőzzük, lehűtjük, meghámozzuk és nagyon apró kockákra vágjuk. Összeturmixoljuk a kefirrel és a mézzel (Energiatartalma: 110 kcal).

Céklalé (1 adag):
Hozzávalók: 25 dkg cékla, 1 kávéskanál méz, 1 mokkáskanál citromlé
A nyers, finomra reszelt céklát gyümölcsprésbe vagy gyümölcscentrifugába tesszük és a levét felfogjuk. Hozzáadjuk a mézet és a citromlevet és összekeverjük. Ásványi anyagokban gazdag üdítő ital. (Energiatartalma: 82 kcal)

Céklafőzelék (4 adag):
Hozzávalók: 80 dkg cékla, 5 csapott evőkanál liszt, 1,5 dl kefir, fél citrom, késhegynyi őrölt köménymag, 3 kávéskanál só
A céklát kis darabokra vágjuk, és feltesszük főni annyi vízben, hogy pont ellepje. Ízesítjük a köménnyel és a sóval. Ha puha, kefires liszttel behabarjuk és még pár percig forraljuk, majd pépesítjük. Kevés vizet adunk még hozzá, és ismét felforraljuk. A tűzről levéve hozzáadjuk a citrom levét. Tápanyagtartalom 1 adagban: 127 kcal (530 kJ), 5,6 g fehérje, 1 g zsír, 23,9 g szénhidrát
Forrás: Origo.hu - Nógrádi Katalin - 2011. 10. 24., 14:55.

Flavin.eu a facebook -on.

Flavin7

Flavin