Híreink

Oldalak:   1    2    3    4    5    6    7    8    9  

5 hazugság a rákról, amit szeretnének, hogy elhiggy

Kemoterápia, mammográfia, gyógyíthatatlan betegség? Az is lehet, hogy minden, amit eddig tudtál a rákgyógyításról, hazugság.

Amikor ennyi éve kutatnak valaminek a gyógymódja után, és még mindig igen szegényes a túlélési arány, az mindenképpen felvet néhány kérdést. Például azt, hogy miért költenek évente többszáz milliárd forintot világszinten egy olyan betegség kutatására, aminek az orvostudomány a hivatalos álláspont szerint nem ismeri a valódi okát. És vajon hogy lehet, hogy ennyi pénz, ennyi kutatómunka után sincs valódi, megnyugtató eredmény?

Ezzel párhuzamosan lassan a hétköznapi ember számára is nyilvánvaló tény, hogy a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, és az ennek következtében legyengült immunrendszerünk felelős azért, hogy nem tudja kordában tartani a hibás sejtosztódási folyamatokat. Logikus lenne, hogy ezeket a területeket célozza meg az orvoslás, de nem, mégsem ez történik. Az történik, hogy aki azt meri állítani, gyógyszerek nélkül ki tud gyógyítani valakit a rákból, az sarlatán, de legalább is hazudik.

Nézzük, mik a leggyakoribb hazugságok, amikkel etetnek bennünket:

1. hazugság: A kemoterápia kötelező kezelés.

Az igazság: az onkológusok 90 százaléka visszautasítaná a kemoterápiás kezelést, ha nekik maguknak lenne rákjuk.

Miért? Mert tudják, hogy egyáltalán nem hatékony, és hogy nagyon mérgező. Egyértelműen kimutatták, hogy a páciensek 98%-ánál hatástalan. És amikor a kemoterápiával kezelt betegek túlélési esélyeit a nem kezeltekkel mérték össze, a nem kezelt emberek jóval magasabb arányban gyógyultak meg, vagy tovább éltek, mint a kezeltek. A kemoterápia teljesen tönkreteszi az immunrendszert, aminek éppen erősítésre, segítségre lenne szüksége, hogy legyőzze a betegséget. Aki a kemó után képes meggyógyulni, az nem amiatt, hanem annak ellenére gyógyul meg.

2. hazugság: Minden 40 év feletti nőnek rendszeresen kéne mammográfiás vizsgálatra járnia.

Az igazság: a mammográfia sokkal többet árt, mint használ. Minden egyes nőre, akinek segít, tíz nő jut, akinek ront az állapotán. Az évi 4 milliárd dolláros mammográfia-ipar arra biztatja a nőket, hogy röntgen besugárzással óvják az egészségüket.

Ezzel szemben a dán Nordic Cochrane Center kutatói megdöbbenő eredményre jutottak 500.000 nő vizsgálata alapján: minden 2000 nőből, akik mammográfiás vizsgálaton vettek részt egy tízéves időszak alatt, mindössze egynek hosszabbítja meg az életét ez a szűrés, másik tízet viszont megbetegít. A mammográfia sugárzása évente 3%-kal növeli a mellrák kialakulásának esélyét, és sok esetben egy magától visszahúzódó tumor olyan behatást kap tőle, hogy gyors terjedésnek indul.
Ennél sokkal veszélytelenebb az ultrahangos szűrés, de houstoni Texas Egészségtudományi Központ munkatársai már olyan tesztet is kidolgoztak, ami nyálból képes megállapítani a mellrák jelenlétét – jóval a kimutatható daganat előtt.

3. hazugság: A rákgyógyszerek hatékonysági mutatói.

A tudományos eredményeket sokféleképpen lehet maszkírozni – különösen, ha anyagi érdekek állnak mögöttük. A Tamoxifen nevű, népszerű mellrák-gyógyszer hatékonyságát például úgy hirdetik, hogy 49%-ban képes megelőzni a rák kiújulását. Ez nem igaz. A Tamoxifen független kutatások szerinti hatékonysága mindössze 1.6%, harmincszor kisebb, mint ahogy hirdetik. Mégis, mivel úgynevezett relatív számokat használnak, az eredmény végül is bármi lehet. Hogy mihez mérik a relatív értéket, azt nem tudjuk meg soha, de a 49%, az határozottan meggyőzően hangzik.

A másik jól csengő adat, miszerint a korai szakaszban (természetesen mammográfiával) felfedezett mellrák 91%-os eséllyel gyógyítható ötéves időszakra vetítve, szintén csak egy csali. Mivel a mellrák egy lassú növekedésű tumor, öt év alatt sokszor semmilyen tünete nem észlelhető. Így ha valaki nem is tud róla, hogy mellrákja van, annak 1.) lehet, hogy magától kezeli azt az immunremndszere, 2.) pont ugyanoda jut 5 éven belül, mint az, akinek felfedezték. Viszont a mammográfia, a kemoterápia és a szükségtelen gyógyszerek nélkül sokkal nagyobb a túlélési esélye.

4. hazugság: A rákgyógyszerek a gyógyítást szolgálják.

Az igazság: az onkológus nem azzal keresi a pénzt, hogy gyógyít, hanem azzal, hogy hatalmas jutalékokat kap a felírt gyógyszerek, kezelések után.

A JAMA nevű, híres amerikai orvosi folyóirat szerint egy átlagos onkológus jövedelmének 75%-a abból származik, hogy a rendelőben kemoterápiához használt gyógyszereket értékesít. A gyógyszerek pedig igen drágák – elvégre kell a pénz a kutatásokra. Mégis, a gyógyszerek promóciójára évente több tízmilliárd dollárt költenek csak az egyesült államokban.

Az Eli Lily gyógyszercég egyik volt orvoslátogatójának a Kongresszus előtt, eskü alatt tett tanúskodása szerint a gyógyszercégek volt modelleket, gyönyörű fiatal nőket alkalmaznak, hogy vacsorázni és borozni vigyék az orvosokat, eltúlozzák a gyógyszerek hatékonyságát, és minimálisnak állítsák be a mellékhatásokat.

5. hazugság: A természetes gyógymódokkal való kísérletezésre nincs idő egy halálos betegség esetében.

Az igazság: a természetes gyógymódokat ismerő és használó orvosokat, gyógyítókat azóta üldözik világszerte, amióta az orvostudományt átvette a gyógyszeripar.

Számos orvos és intézmény nagy sikerrel kezeli a tumort méregtelenítés, immunrendszer-erősítés, megfelelő táplálkozás és gyógynövények segítségével. Van, akinél egy néhány hetes léböjt teljesen visszaszorítja a tumort. Mégis, ezt mind titokban kell tenni, különben megjárja mind az orvos, mind a beteg.

Ott van Dr. William Kelly esete, aki kidolgozott egy olyan enzimterápiát, ami méregtelenítéssel és diétával kombinálva „megeszi” a hasnyálmirigy rákos sejtjeit. Közel 33.000 ember esetében 90%-os gyógyulási rátát tudott felmutatni az első ötéves túlélési szakaszban annak ellenére, hogy a hasnyálmirigy-rák az egyik leggyorsabb, legagresszívabb fajta halálos betegség. Mit tett az amerikai kormány, amikor ezt megtudta? Börtönbe zárta.
Amerikában egyébként sokkal rosszabb a helyzet, mint nálunk, ott annak az egyszerű említése, hogy valaki meg tudja gyógyítani a rákot, automatikusan bűnnek számít.

A jó hír: a rák teljesen megelőzhető, sőt, gyógyítható. És bár a gyógynövényeket is igyekeznek betiltani, és lassan mindent, amit nem lehet levédeni, azért maradt rengeteg megoldásunk. Elsősorban a tájékozottság: ha az ember egy kicsit utánajár, megdöbbentő és megnyugtató dolgokra bukkan a rákkal kapcsolatban. A saját egészségünk a legjobb helyen a saját kezünkben van.
Forrás.
Antistressztréninggel csökkenthető az újbóli infarktus veszélye

Kudzu+B6 kapszulaA dohányzás, a cukorbaj, a magas vérnyomás, valamint a koleszterinszint és a mozgáshiány mellett a stressz is a szívinfarktus egyik fő kiváltó oka lehet. Svéd kutatók szerint antistressztréning révén jelentősen, 41 százalékkal csökkenhet egy újbóli szívroham veszélye.

Az Uppsalai Egyetemi Klinika kutatói az Archives of Internal Medicine című tudományos folyóiratban számoltak be az ezzel kapcsolatos vizsgálataikról. A szakemberek összesen 362 olyan nő és férfi bevonásával végezték kutatásaikat, akiket akut szívgondok - különösen infarktus vagy angina pectoris - után engedtek ki a kórházból.
A betegeket véletlenszerűen két csoportra osztották, 170-en a bevett gyógyszeres utókezelésben részesültek a vérnyomás és a koleszterin csökkentésére, valamint a véralvadás meggátolására. A másik csoport - a fennmaradó 192 emberrel - a gyógyszeres kezelésen túl antistressztréningen is részt vett, húsz alkalommal hallgattak kétórás előadásokat. Ennek során meg kellett tanulniuk jobban figyelni magukra, hogy ne vegyék fel a stresszt. Emellett arról is tanultak, hogy miként szabjanak új irányt életfelfogásuknak, és miként fejlődjenek tovább spirituális síkon.
A betegek megfigyelése 94 hónapig tartott, a két csoport között jelentős eltérések mutatkoztak. Az antistressz- tréningen részt vevőknél 41 százalékkal csökkent egy újabb akut szívinfarktus veszélye, a szívrohamok gyakorisága összességében 45 százalékkal esett vissza.
A kutatók mindazonáltal óvtak az eredmények felnagyításától, mert mint mondták további vizsgálatok kellenek azok alátámasztására.
Forrás: 2011.02.01. 10:28 - MTI
A szelén mint antioxidáns

Flavitamin SzelénNegyven évvel ezelőtt fedezték fel, hogy a szelén létfontosságú összetevője mind az emberek, mind az állatok táplálékának.

Kémiai szempontból ez az elem a kénhez hasonló.
A szelén fontos része azoknak az enzimeknek, melyek az élő sejtek szabad gyökök elleni védekezésében vesznek részt. A szabadgyökök olyan reaktív molekulák, melyek egy vagy több páratlan elektront tartalmaznak. Erősen reakcióképes, agresszív anyagok. Szervezetünkben, normális esetben a légzés és az oxidációs folyamatok során keletkeznek, de termelődnek környezeti hatások: cigarettafüst, kipufogó gázok, erős UV-sugárzás (napozás) hatására is. Hasznos funkciójuk, hogy az immunsejtek ezek segítségével képesek megölni a kórokozókat. A szervezet saját sejtjeire azonban káros hatással vannak, mert apró lövedékekként bombázzák őket, láncreakciókat indítva el a sejthártyákban, a génekben. Feltételezések szerint a rákos folyamatok elindításában a sejtek szaporodásáért felelős DNS és RNS molekulák szabadgyökök által történt károsodása is szerepet játszik. Mivel a szelén azoknak az enzimeknek az alkotórésze, amelyek képesek a szabadgyököket közömbösíteni, így felmerült az a lehetőség, hogy a szelén bevitelével a rákos folyamatok kialakulásának valószínűsége csökkenthető. A szelén túlzott bevitele azonban mérgezést okozhat, ami a felnőtt szervezet napi szelén szükséglete: 0,12 mg. Ezt a mennyiséget a táplálékkal abban az esetben lehet biztosítani, ha a növények képesek a talajból megfelelő mennyiségű szelént felvenni. A savas esők hatására a talajban lévő szelén vegyületek olyan formába alakulnak át, amelyekből a növények csak kis mennyiséget képesek felvenni.

Élelmiszerek, amelyek szelént tartalmaznak: barna rizs, teljes kiőrlésű gabonából készült lisztek, búzacsíra, szezámmag, dió.

Molibdén
A periódusos rendszer 42-es rendszámú eleme. Azóta tekintik esszenciális nyomelemnek, amióta megállapították, hogy számos fémtartalmú enzimben jelen van. Legfontosabb szerepe a húgysav lebontásában résztvevő enzim működésében van. Állatkísérletek alapján arra lehet következtetni, hogy hiánya szerepet játszhat a xantint tartalmazó vesekövek keletkezésében. Általános felszívódási zavar vagy hosszantartó vénás táplálás esetén alakulhat ki a hiányállapot.
Napi szükséglete: kb. 0,35 mg.
Főbb molibdén forrásaink: gabonafélék, száraz hüvelyesek, húsok, tej.
Forrás: házipatika.com
A nélkülözhetetlen cink
Mikroelem a sejtekben

Flavitamin CinkA cinket ötvözetek formájában már az ókorban is ismerték, de az emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig senki sem gondolt.
Persze arra is csak a XVIII. században jöttek rá, hogy a természetben előforduló szervetlen kémiai elemek, mint pl. a vas, megtalálható a vérben, és azt is csak ebben az időben ismerték fel, hogy a csont a kalciumnak köszönheti a keménységét.

Ha elfogadjuk, hogy az élet az ősidőkben a sós óceánokban keletkezett, magától értetődőnek vehetjük, hogy sejtjeink ásványianyag-összetétele az ősóceán ásványianyag-összetételéhez hasonló.
Ma már a cinkről is tudjuk, hogy minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen. A XIX. század közepén már rájöttek arra, hogy a növényeknek szükségük van a cinkre, de csaknem 100 év kellett ahhoz, hogy észrevegyék, hogy a cinkhiányos táplálkozás iráni és egyiptomi fiatalokban a növekedés és a nemi érés lelassulását okozta. Ezt az állapotot a cinkadás javította.
A cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása azonban nem egyenletes. Koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban meglehetősen állandó, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található cink mennyiségét a táplálék cinktartalma is befolyásolja. Legnagyobb része - kilencven százaléka - az izomzatban és a csontrendszerben található.

A cink élettani hatása
A cink élettani hatása szerteágazó; több mint 100 enzim alkotásában vesz részt, és alkotórésze az inzulinnak, a szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonnak is (az inzulin két láncát kapcsolja össze).

A cinkhiányos táplálkozás következményei

Ajánlott napi cinkbevitel:
csecsemő 3-5 mg
1-3 év 5 mg
4-10 év 6-7 mg
11-18 év 9-10 mg
19 év felett 9 mg
terhes és szoptató anya 13 mg

Elégtelen cinkbevitelből származó klasszikus hiánytünetek kialakulása rendkívül ritka, de enyhe, marginális hiány - főleg a rossz szociális körülmények között élők körében - gyakori jelenség. Különösen a gyermekek, a fiatal felnőttek, a terhes anyák és az időskorúak veszélyeztetettek cinkhiány kialakulásában. Az enyhe cinkhiányt nehéz felismerni, mert nincsenek jellegzetes tünetei. Ám felhívhatja rá a figyelmet a növekedés lelassulása, pubertás korban a nemi érés késése, az étvágytalanság, esetleg az elhúzódó sebgyógyulás.
Súlyos cinkhiány esetén csökken a szexuális aktivitás és a reprodukciós képesség, romlik az ízérzés és a szaglás, lassúbb a sebgyógyulás, csökken a szervezet ellenálló-képessége, hasmenés jelentkezhet, bőr- és hajelváltozások figyelhetők meg. Néha magatartásváltozás alakul ki, és csökkenhet a tanulási képesség. Gyermekkorban a tartós cinkhiány törpenövést eredményezhet. Kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás fedezi a szervezet cinkszükségletét.

Kellően változatos, kiegyensúlyozott táplálkozással elegendő cink jut szervezetünkbe. Sok cinket tartalmaznak a húsok és a húskészítmények, a máj, a tej és a tejtermékek, a tengeri eredetű élelmiszerek, a kagylók, a rákok, a gabonacsíra, a hüvelyesek, az olajos magvak, a zöldségek stb. A cink felszívódását csökkentheti a zöldségek nagy fitát- és a tejtermékek nagy kalciumtartalma. Az anyatejből származó cink nagyobb hányada hasznosul, mint a tehéntejből vagy a tápszerekből származóé. A cink mikroelem, ami azt jelenti, hogy a napi szükséglet nem éri el a 100 mg-ot. Különböző népcsoportoknál végzett táplálkozási felmérések azt mutatják, hogy a cinkbevitel csak az ajánlott mennyiség 47-67 százalékát éri el, ami az enyhe, szubklinikus (klinikai tüneteket még nem okozó) cinkhiány gyakori előfordulását sugallja.

Feltehetően a tényleges cinkbevitel hiánya a felmérések adatainál lényegesen kisebb, de kétségtelenül számolni kell vele. A laboratóriumi mérések csak a vizsgált egyének kb. 1 százalékának vérszérumában mutattak ki alacsony cinkértékeket.
A cink igen kevéssé és csak az ajánlott bevitelt lényegesen meghaladó mennyiségben toxikus. Túlzott bevitel, ami pl. galvánozott vasedények használatából eredhet, rézhiányhoz, vérszegénységhez vezethet, és gyomor-bélrendszeri tüneteket idézhet elő: ezenkívül a szérum a HDL-koleszterin (védő koleszterin) szintjét is csökkentheti. Mesterséges táplálásnál vagy cinkszupplementáció kapcsán tartósan nagy, a szükséglet többszörösét meghaladó cinkbevitel zavart okozhat a rézanyagcserében, a rézhiány pedig a vasanyagcserében idéz elő kedvezőtlen változást. Tekintve hogy egy-egy mikroelem bevitelének nemcsak abszolút mennyiségét, hanem más mikroelemekhez viszonyított arányát is fontos figyelembe venni, az élelmiszerek mikroelemekkel történő dúsítása, illetve a táplálékkiegészítők összeállítása nem egyszerű kérdés.
Forrás: házipatika.com
Világsiker a magyar őssejtfokozó kapszula

Európai túlsúly van az őssejtkutatásban"Marika vagyok XXX-ről. Az anyunak, aki 83 éves, nőni kezdett a foga" – olvasom az sms-t, amit Szabó László feltaláló mutat hitetlenkedve. Marika édesanyja a Szabó kutatócsoportja által kifejlesztett őssejtfokozó készítményt szedte. A szinte bármilyen sérülés vagy sejthalállal járó betegség gyógyulását elősegítő kapszula nem gyógyszer, hanem étrendkiegészítő, és a készítők reményei szerint éveken belül olyan szerepe lesz az életünkben, mint a vitamintablettáknak. A kutatásvezetővel beszélgettünk.

Elég hihetetlenül hangzik ez az sms. Nekem hiányzik a bal alsó hatosom - ha szedem ezt a készítményt, megint kinő majd?


Nem valószínű, bár a kapszulák hatása gyakran bennünket is meglep. Ez nem csodaszer, hanem egy táplálékkiegészítő, de ahhoz képest igen hatékony. Az egyik kapszulafajta fokozza a felnőtt őssejtek természetes többszöröződését, a másik pedig javítja az őssejtek regeneráló képességét. Egy ember keze nem fog újra kinőni ezektől, de például egy sclerosis multiplexben szenvedő beteg jobban mozoghat, és egy porckopáson is sokat javíthat egy kúra.

Mi van a kapszulában?
Csak természetes anyagok. Egy részüket minden nap használjuk, de vannak benne gyógynövények és olyan anyagok is, amelyeket nem fogyasztunk, mert nincs élvezeti értékük, viszont különféle kivonatokat készítünk belőle (például cápaporc).

Honnan tudják, hogy milyen anyagokkal érdemes dolgozni?
Egy őssejtszámláló készülék segít nekünk. Ez elég közönséges szerkezet, van belőle az országban vagy húsz-harminc. A géppel a vér különféle nagyságú elemeit nagyság szerint el lehet különíteni, és meg lehet számolni egy mintában az őssejtek számát. Ebből pedig következtetni lehet arra, hogy nagyjából mennyi a vizsgált szervezet őssejtszáma. A készülék nem horribilisan drága, nagyjából ötmillió forint az ára, szóval olcsóbb, mint egy röntgen. Ezért is érthetetlen számomra, miért nem terjedt el jobban. Nagyon fontos információ lenne, ha egy vérvétel eredményéhez hozzá tudnánk csatolni az őssejtszintet, ehhez viszont kellenének olyan statisztikák is, amilyenekkel most még nem rendelkezünk. Nem tudjuk, hogy Magyarországon mennyi korosztályonként és napszakonként az átlagos őssejtszint, és a várható élettartammal összefüggésben sem vizsgálták még az őssejttermelődés bioritmusát. De visszatérve a kérdésére: az említett készülékkel vizsgáltuk meg a különböző anyagok hatását a szervezet őssejtszintjére.

Honnan jött az ötlet?
Egy kanadai tudós, bizonyos Christian Drapeau néhány évvel ezelőtt vizsgálni kezdte a kékalgát, ugyanis megfigyelte, hogy az alga fogyasztásától javul az emberek központi idegrendszere és a kognitív képességek, de még a mozgásszervek is. Ő vetette fel, hogy lehetséges, hogy az alga nem közvetlenül ezekre a területekre hat, hanem az őssejtszintre. Valóban ez történt, a kékalga fogyasztása 20-25 százalékkal megnövelte az őssejttermelést. Az őssejtekről két éve még annyit tudtam, mint mondjuk ön. Viszont agresszív érdeklődő vagyok, és amikor hallottam erről a kutatásról, megindult a fantáziám.

Christian a kékalgánál nem ment tovább, én viszont azt mondtam, hogy ha van egy ilyen anyag, akkor lehet több is sőt, olyanok is, amelyek csökkentik az őssejttermelést. A pécsi orvostudományi egyetem kutatóival, dr. Ember István professzorral és dr. Kiss István docenssel azonnal hozzáfogtunk a kutatáshoz, ennek az első eredménye ez a kapszula. Én a projektben inkább technikus-szervező vagyok, aki az alkalmazott tudomány használati lehetőségeit tartja szem előtt.

Mennyire hatékony a tabletta? Ki lehet vele váltani egy műtéti úton végzett őssejtbeültetést?
Alapvetően más a két technika. Magyarországon ma csak azoknál alkalmazzák az őssejtterápiát, akiknek csontvelőjük tumoros őssejtet termel. A műtét során sokkolják a szervezetet: gyakorlatilag kiirtják a rossz csontvelőt, majd egészséges őssejteket ültetnek be, és pár napig két-háromszázszorosára növelik az őssejtszintet. Ez a megoldás kizsákmányolja a szervezetet, ezért csak néhány évente lehet alkalmazni.

További probléma, hogy ilyen műtétből jelenleg évente kétszázat végeznek az országban, ami igen kevés, ha azok számát nézzük, akiken segíthet egy megemelt őssejtszint. A kapszula kiküszöböli a műtéti rizikókat – sőt, az etikai aggályokat is –, és egy intenzív kúrával el lehet érni, hogy a szervezet minden nap 5 milliónyi őssejttöblettel működjön. Egy transzplantáció során legfeljebb 100 millió őssejtet ültetnek be, tehát egy húsznapos kúrával elérhető ez a bevitt őssejtszám, csak kockázatok nélkül, sokkal olcsóbban és bárki számára hozzáférhető módon.

Miért, mennyibe kerül a kapszula?
Nem olcsó, ha az átlagfizetéshez hasonlítjuk, de töredéke egy műtét 5-10 milliós költségének. Attól függően, hogy az illető mennyit akar fogyasztani, havi 10-30 ezer forinttal kell számolni. Ha az emberek felismerik az őssejtszintjük növelésének jelentőségét és a készítmény jobban elterjed, olcsóbb is lehet. Akár olyan természetes étrendkiegészítővé válhat, mint ma a C-vitamin.

Érdeklődtek már gyógyszergyárak a kapszula iránt?
Hogyne, magyarok és külföldiek is. Tárgyaltunk kanadai és japán cégekkel és néhány vállalattal a környező országokból. Mint minden kutató, én is azt szeretném, ha minél több emberhez eljuthatna a kutatási eredményem.

Vannak a készítménynek valamilyen mellékhatásai?
Ha növekszik az őssejttermelésünk, selejt is nagyobb valószínűséggel fordulhat elő a sejtek között. Emiatt már a vizsgálatok elején fontosnak tartottuk bekalkulálni azt, hogy ezeknek az anyagoknak a hatását a daganatokkal összefüggésben is vizsgáljuk. Ennek fényében állítom, hogy jelenleg nem tudok semmiféle mellékhatásról. Persze bárki lehet allergiás a kapszulában levő valamelyik anyagra, mondjuk a kékalgára. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy az őssejtek a tumoros sejtek számát is növelhetik, ezért nem ajánlom olyanoknak, akik például krónikus limfoid leukémiában szenvednek. Nem szerencsés továbbá a kapszulát őssejtterápiás beültetéssel kombinálni.

Mi a helyzet a szervezetbe ültetett protézisekkel vagy például a fogtöméssel? Ezek nem zavarják a regenerációt?
Hacsak nem friss beültetésről van szó, a szervezet már hozzá van szokva a protézishez vagy a fogtöméshez. Ezek nem jelentenek olyan új információt, amire az immunrendszer kritikusan reagálhatna, és a megemelt őssejtszint sem jár ilyen reakcióval.

Milyen irányban folytatódik tovább a kutatás?
Egyrészt folyamatosan vizsgálunk egy állatcsoportot. Így mindig van bizonyítékunk arra, hogy semmilyen mérgező hatása nincs az anyagnak, illetve látni szeretnénk azt is, hogy a kapszula hosszú távú, generációkon át történő fogyasztásának van-e valami hatása. Ezen kívül keresünk hat-hétszáz embert [1] további kutatásokhoz, mivel eddig csak huszonegynéhány emberen vizsgáltuk meg a készítmény hatását (igen pozitív visszajelzésekkel). Több korosztályból keresünk egészséges alanyokat, szállást, étkezést, szórakozást biztosítunk nekik – egy szomorú következmény van, hogy az alanyokba beültetünk egy-egy intravénás kanült, és három napon keresztül háromóránként csapoljuk a vérüket.

Emellett további anyagmintákat is szeretnénk megvizsgálni. Eddig húsz anyagról tudjuk, hogy milyen a hatásuk, a jövőben szeretnénk kideríteni, hogy mennyiben befolyásolják az őssejtszintet olyan hétköznapi anyagok, amiket a gyógyászatban, természetgyógyászatban és élelmiszerekben használnak. Szeretném, ha még idén két-háromszáz anyagot elemezni tudnánk ebből a szempontból, de érdekes lenne például azt is megfigyelni, hogy a száz legjobban fogyó gyógyszer hogyan hat az őssejtszintre.

Mikor érezné úgy, hogy elérte a célját?
Akkor, ha az élelmiszer- és gyógyszerhatóságok az mondanák, hogy vizsgálják, a hatáskörükbe tartozó termékek hogyan befolyásolják az őssejtszintet. Akkor, ha minderről tájékoztatják az embereket, és ők ez alapján tudnak arról dönteni, hogy mit vesznek magukhoz, úgy, ahogy ma a cigarettáról is döntenek. Akkor, ha a mostaninál sokkal szélesebb információs bázissal rendelkezünk, több száz, vagy akár ezer anyagot bevizsgáltunk. Akkor, ha elfogadott lesz, hogy bizonyos anyagok kikerülnek a fogyasztásból, ha csökkentik az őssejtek számát. Akkor, ha triviális lesz, hogy az őssejtek fokozása jobb állapotba hozza az embereket.

Tegyük fel, hogy mindez megvalósul, és néhány évtizeden belül tényleg olyan természetes lesz az őssejtfokozók bevitele, mint a vitaminoké. Belegondolt a társadalmi hatásokba? Növekvő átlagéletkor, a nyugdíjrendszer ezzel járó változásai...
Most úgy gondolom, hogy ezzel ráérünk majd akkor foglalkozni. Az idősgyógyászat, a geriátria egyébként kedvenc gondolkodási területem. Amit ön említ, az a jóléti társadalmaknak egy létező problémája. Ezekben a társadalmakban azt szeretnék, hogy ha már nő az átlagéletkor, az egészségben eltöltött évek száma is nőjön. Tragikusnak tartom, ahogy hazánkban gondolkodnak erről a kérdésről. Az utolsó 10-15 évüket élő embereknek idősotthonnak nevezett elkülönítő gettókat építenek, ahol az öregeket rengeteg a korlátozással zárják körül. Aki rászorul ezekre az intézményekre, mert olyan állapotban van, annak valóban jó lehetőség egy ilyen otthon, de ha egy társadalom kifejezetten ebbe az irányba épít, az nem becsüli meg a leszerepelt embereit.

A társadalombiztosítás számára egy ideális ember minden járulékot befizet, soha nem beteg, és a nyugdíjkorhatár elérése után egy hónapon belül meghal. Nem ilyen emberek kinevelése a cél, a társadalomnak inkább a megelőzéssel kellene törődnie, mert az egészség megőrzése negyedannyiba kerül, mint a visszaállítása. Hogy milyen eszközöket alkalmazunk – vagy nem alkalmazunk – arra, hogy ezen a területen humánusnak mondható eredményeket érjünk el, az a társadalom jóléti állapotát tükrözi.
Forrás: Origo.hu - Stöckert Gábor - 2007. június 30., szombat 17:25
Csontvelői őssejteket orron keresztül

Európai túlsúly van az őssejtkutatásbanA súlyos mozgászavart okozó Parkinson-kór kezelésében áttörő eredményhez vezethet az őssejtterápia egy új formája, melynek során a őssejtek az orrüregen át jutnak a szervezetbe. Az eljárás patkánykísérletekben már sikeresnek bizonyult.
Az őssejtek alkalmazásával sokféle betegséget igyekeznek kezelni, a sejteket pedig többféleképpen juttatják el a szervezet megfelelő helyére. Egy nemzetközi munkacsoport Lusine Danielyan vezetésével számolt be Parkinson-kóros patkányok őssejtes kezelésének eredményéről a Rejuvenation Research című folyóiratban.

A nemzetközi munkacsoport a Parkinson-kór tüneteit mutató patkányok orrüregébe juttatta be az őssejteket. Ezáltal a sejtek az agynak azon részéhez juthattak, amely területnek a károsodása a mozgás zavarának legfőbb oka. A kutatók kimutatták, hogy a beültetett őssejtek a beteg patkányok agyában fél évnél is tovább életben maradtak.
Az őssejtkezelés hatása igen jelentős volt, mivel az állatok mozgása átlag 68 százalékkal javult. A betegség fontos oka, hogy az idegi ingerületvezetésben alapvető szerepet játszó dopamin szintje a szövetekben jelentősen csökken. Az őssejtek hatására a kezelt állatok agyának mozgásközpontjában növekedett a dopaminszint a kezeletlen patkányokéhoz képest.

Az igen kedvező gyulladáscsökkentő és idegvédő hatásúnak bizonyult őssejteket a csontvelőből nyerték. A szakemberek külön értékelték az orrnyálkahártya útján történő fölszívódást, mert így közelebb tudták juttatni a célzott agyközpontokhoz az őssejteket és szükség esetén a kezelés nehézség nélkül ismételhető.
Forrás: Házipatika.hu
A szív őssejtes gyógyítására irányuló program indul Nagy-Britanniában

Európai túlsúly van az őssejtkutatásbanA Brit Szív Alapítvány kedden indítja útjára nagyszabású programját, melyben 50 millió fontot (mintegy 16 milliárd forintot) szánnak a szív őssejtes gyógyítására irányuló kutatásokra.

A British Heart Foundation (BHF) felkérésére a kutatásokat végző szakemberek remélik, hogy a következő évtizedben olyan kísérleti gyógyszereket fejleszthetnek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a szív bizonyos sejtjei regenerálják a sérült szöveteket.
A szív szöveteinek regenerálódását egyes állatmodellekben már sikerült elérni. A kedden induló, "összetört szíveket megjavító" kampány célja, hogy az őssejtek és a fejlődésbiológia kutatása elvezessen oda, hogy ez a jövőben az embernél is lehetővé váljon.

"Tudományos szempontból az emberi szív megjavítása elérhető cél, és valóban felépülhetünk olyan egyszerűen egy szívrohamból, ahogy egy lábtörésen túljutunk" - hangsúlyozta Peter Weissberg, a BHF orvos-igazgatója.
Forrás: Házipatika.hu
Humán embrionális őssejtekkel kezelik a vakságot okozó szembetegséget

Európai túlsúly van az őssejtkutatásbanHumán embrionális őssejteket tesztelnek gyógyító eljárásként egy vakságot okozó öröklött szembetegségben, a Stargardt-szindrómában - ez lesz a második ilyen jellegű klinikai vizsgálat, amelyet engedélyezett az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA).

A humán embrionális őssejtek terápiás alkalmazása nagyon ígéretesnek látszik a rák, különböző idegrendszeri megbetegedések, például a Parkinson-kór kezelésében, vagy a fiatalkori cukorbaj és súlyos sérülések gyógyításában. Ugyanakkor az embrionális őssejtek alkalmazása komoly etikai aggályokat vet fel, mivel kinyerésük emberi embrióból történik. Az FDA októberben a Geron Corp. nevű cégnek engedélyezte a humán embrionális sejtekkel való kezelés klinikai tesztelését gerincsérült betegeknél.

A Stargardt-féle betegségben (Stargardt makula-disztrófia) az ideghártya (retina) külső rétege, a pigmenthámja (RPE) pusztul el, amely sokoldalú feladatai révén kulcsszerepet tölt be a látás mechanizmusában és a neuroretina működő- és életképességének fenntartásában a benne lévő látóidegsejtekkel együtt. A betegség első tünetei igen korán, hatéves kor körül jelentkezhetnek homályos látással, szürkületi vaksággal, s a páciensek kamaszkorra elveszíthetik a látásukat. A jelenleg gyógyíthatatlan betegségben az Egyesült Államokban 25 ezer ember szenved.

A kaliforniai Advanced Cell Technology (ACT) biotechnológiai cég már sikerrel kipróbálta a módszert egereken és patkányokon, amelyeknél rengeteg új PRE-sejt képződött.
"Százszázalékos javulást értünk el a patkányoknál és majdnem normális funkciót az egereknél, miközben az eljárásnak nem voltak mellékhatásai" - hangsúlyozta Robert Lanza, az ACT vezető tudósa.
Az FDA engedélye alapján most megkezdődhet a klinikai vizsgálatok I. fázisa, amelyben 12 felnőtt páciens vesz részt. A cég a lombikbébi eljárások során megmaradt embriókból nyeri az őssejteket: egyetlen sejtet vesz ki akkor, amikor a kezdemény mindössze nyolc sejtből áll. Ezt a módszert gyakorta alkalmazzák klinikusok, amikor genetikai betegségben szenvedő szülők magzatát vizsgálják, hogy kiderítsék, egészséges-e az embrió.
Az RPE-sejtekké transzformált embrionális őssejteket a Stargardt-betegség előrehaladott formájában szenvedő pácienseknek ültetik be. A beültetéstől nem várják a betegek látásának visszatérését, mivel a vizsgálatok elsődleges célja az eljárás biztonságosságának tesztelése lesz. A későbbiekben a vizsgálatokba fiatalabb betegeket is bevonnak, hogy kiderítsék, megelőzhető-e esetükben a vakság.

A nagy teljesítményű képalkotó eljárásoknak köszönhetően az orvosok valós időben követhetik nyomon a sejtek útját a szemben. Az eljárás eredményessége hat héten belül derül ki.
A cég kérvényezte az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság engedélyét egy szélesebb körben elvégzett klinikai vizsgálatra is, amelyben időskori makuladegenerációban (az ideghártya éleslátásáért felelős területének az elfajulása) szenvedő betegeket vonnának be: Az Egyesült Államokban és Európában 30 millió embert érint ez a kórkép.
Forrás: Házipatika.hu
A tüdőrákosok ötöde folytatja a dohányzást

A tüdőrákkal diagnosztizált emberek mintegy ötöde folytatja a dohányzást, ezzel veszélyezteti felépülését és életét - idézte az amerikai országos rákintézet által támogatott tanulmány eredményét a HealthDay című internetes egészségügyi portál.

A legnagyobb akadály a fatalizmus, az a hit, hogy már túl késő elhagyni a dohányzást – hangsúlyozta Kathryn E. Weaver, a tanulmány vezető szerzője. Felmérésükben a kutatók 742 rákbeteget és gondozóikat kérdezték ki, és megállapították, hogy a tüdődaganatos emberek 18 százaléka folytatta a dohányzást, holott az a tüdőrák vezető oka. A tüdőrákos pácienseket gondozók közül minden negyedik cigarettázott tovább. A gondozó leggyakrabban középkorú nő volt, általában a páciens párja. Sok esetben a daganatos beteg és gondozója együtt dohányzott, ami mindenképpen növeli egy másodlagos daganat kialakulásának kockázatát.

Az Egyesült Államokban évente nagyjából 200 ezer tüdőrákos esetet diagnosztizálnak, ezek 80 százaléka kapcsolatba hozható a dohányzással. A szakemberek úgy vélik, hogy a tüdőrák felfedezése utáni időszak igen alkalmas, hogy a dohányzásról való leszokásra rábírják az érintetteket, egyúttal bátorítsák a családtagokat is, hogy támogatóan vegyenek részt a folyamatban.
Forrás: MTI 2011. április 11., hétfő 13:14
Öt-tíz évente ajánlott a vastagbéltükrözés ötven felett

Magyarországon évente körülbelül ötezren halnak meg vastag- és végbélrákban. A halálesetek nagy része megelőzhető lenne rendszeres szűrővizsgálattal. A szakemberek azt ajánlják, hogy ötven éves kor felett, még ha nincsenek is tünetek, évente ajánlatos eljárni székletvérvizsgálatra, vastagbéltükrözésre pedig 5-10 évente. Ha azonban valaki úgy tapasztalja, hogy székelési szokásai megváltoztak, forduljon minél előbb szakorvoshoz.

Ma Magyarországon évente mintegy 9000 új vastagbélrákos esetet ismernek fel, miközben körülbelül 5000-en a betegség következtében haláloznak el. "A halálozások nagy része megelőzhető lenne, ha az ötven év felettiek rendszeresen járnának szűrővizsgálatra" - hangzott el az Országos Onkológiai Intézet és a Kor Kontroll Társaság csütörtökön laikusoknak, rákbetegeknek tartott nyílt napján.

A szűrés életeket menthet - különösen igaz ez vastagbéldaganat esetében

A vastag- és végbéldaganatok szinte kivétel nélkül a bélpolipokból alakulnak ki. A vastagbélpolip egy szemölcsszerű kinövés a bél falán, a bélcsatorna ürege felé. Szövettanilag a polip többféle lehet, ez határozza meg a daganatos elfajulás kockázatát.

Az egészséges vastagbél-nyálkahártyából az életet veszélyeztető vastagbélrák soklépcsős folyamat során alakul ki, amely átlagosan tíz év alatt megy végbe. Ezért a megelőző állapotok időbeni felismerésével a rák kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető. Ráadásul a vastag- és végbélrák a többi ráktól eltérően különösen hatékonyan kiszűrhető, és többféle szűrési módszer is létezik vizsgálatára.

Láthatatlan vér a székletben

Európa-szerte az ötven éven felüliek körülbelül harminc százalékában, a hetven év felettieknek pedig ötven százalékában fordulnak elő polipok, viszont a polipoknak csak kevesebb mint egy százalékából alakul ki vastagbélrák.

Mivel a polipok legtöbbször nem okoznak tüneteket, időszakos vérzés is csak a betegek kevesebb mint öt százalékában észlelhető, ezért sok beteg nem fordul orvoshoz. Az onkológus szakemberek szerint azonban ötven év felett ajánlatos évente székletvérvizsgálatot végeztetni.

A vizsgálat neve alapján laikus ember könnyen arra gondol, hogy ha nem véres a széklete, nincs is szüksége székletvérvizsgálatra. Ez a teszt azonban elsősorban a szemmel nem látható, rejtett vérzést mutatja ki, a vér pedig a sérülékeny felszínű polipokból származik. A székletvérvizsgálat megbízhatósága 50 százalék, korszerűbb típusáé 70 százalék. Ha valakinek a vizsgálata pozitív eredményt hoz, a következő lépés az endoszkopós, azaz a vastagbéltükrözéses vizsgálat, amelynek megbízhatósága már 100 százalék.

Vastagbéltükrözés ma már virtuálisan is

A vastagbéltükrözés kellemetlen beavatkozás, ám ezzel a vizsgálattal egyértelműen meg lehet állapítani a vastagbélpolipok méretét és állapotát. Ezért ötven év felett a szakemberek tünetmentes betegeknek 5-10 évente ajánlják ilyen vizsgálat elvégeztetését.

A kolonográfia modernebb, kevesebb fájdalommal járó változata a CT- kolonográfia, amelynek legfőbb előnye, hogy a vizsgálat során nem kell behatolni a bél üregébe ahhoz, hogy felvétel készüljön róla. A virtuális vastagbéltükrözés nagy pontosságú képet ad a vastagbél legtávolabbi pontjairól is, a polipok méretéről - itthon azonban egyelőre nagyon kevés helyen érhető el. Fontos tudni azt is, hogy pontossága még elmarad a vastagbéltükrözésétől.

Figyeljük a tüneteinket!

Ha valaki azt tapasztalja, hogy megváltoztak a székelési szokásai - például korábban mindig székrekedése volt, és most hol napokig hasmenése van, aztán meg néhány napig székrekedése - forduljon minél előbb orvoshoz. A vastagbélszűrés figyelmen kívül hagyását jól szemlélteti az a tény, hogy itthon a betegek nagy százaléka bélelzáródás miatt kerül kórházba.
Forrás: Origo.hu 2011. 04. 21., 15:45
Cékla: a zöldségek vörös démonja

Cékla kapszula (100db)A monda szerint Nagy Károly annyira bízott a cékla gyógyító erejében, hogy rendeletben tette közzé kötelező termesztését. E rendelet már rég hatályát vesztette, de nem lenne ildomos megfeledkezni a gyógynövénynek is méltán elfogadható cékláról.

Ismerjük meg!

A cékla a libatopfélék családjába (Chenopodiaceate) tartozik. Kétéves növény, amelynek levelei az első évben tőlevelek, a másodikban szárlevelek. Szára a második évben képződik. A növénynek karógyökere van, amely a répatestek kialakításában játszik fontos szerepet. Gyökere húsos, leveses.
A megvastagodott répatestet fogyasztjuk, amelynek alakja lehet gömbölyű, hengeres vagy lapos. A répahús színe általában vörös, de lehet sárgás is. Hazánkban általában csak a vörös változatát termesztik.
A kutatások szerint Elő-Ázsiából került Ázsiába (itt gyógyításra is használták), majd onnan Európába. A Földközi-tenger környékén őshonos.

Miért jó?

A cékla nagy mennyiségben tartalmaz jó vízkötő képességű pektint.
A cékla kiváló vérképző, és jól szabályozza a máj anyagcsere folyamatait. Egyes vizsgálatok szerint megakadályozza a daganatos sejtek szaporodását is.
Számos vizsgálat bebizonyította, hogy a céklalé segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért bizonyos helyeken kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység esetén. A cékla, A, B1, B2 és C- vitamint tartalmaz, ásványi anyagok közül pedig folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot valamint magnéziumot. Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, és egyensúlyban tartja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulhat. A céklában található cukor könnyen hasznosítható, így gyors energiaforrást jelenthet a szervezetnek, és várandós anyák is bátran fogyaszthatják.
A népi gyógyászat javasolja a céklalé fogyasztását menstruációs zavarok esetén is.
A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat.

Hogyan fogyasszuk?

A céklát főként salátaként, étel-kiegészítőként hasznosítják, illetve fogyasztják.
Közkedvelt élelmiszer alapanyaga az energiaszegény étrendnek. Az élelmiszer-feldolgozó ipar jótékony tulajdonságai miatt bébiételekbe is keveri, de készítenek belőle céklaport, valamint sűrítményt is.
Hetente egyszer ajánlott "céklanapot" tartani, ami azt jelenti, hogy érdemes minimum 3dl gyümölcscentrifugával frissen préselt céklalevet meginni. A tömény céklalé nem tartozik a legízletesebb zöldséglevek közzé, de sárgarépalével vagy uborkalével hígítva ízletesebbé válik. Így fogyasztva kiváló májtisztító hatású. A cékla, főleg télen az egyik legfontosabb vitamin és ásványianyag forrásunk.
A cékla elérhető már por alakban is a boltokban.

Tippek - tanácsok

Ha a céklát tápanyagokban gazdag talajban termeljük, a gumók jól fejlődnek.
Sok háztartásban - főleg télen - főtt céklából készítenek savanyúságot torma felhasználásával. Ilyenkor a céklát héjastól kell megfőzni, ezért főzés előtt jó alaposan meg kell mosni. (Van, aki még kefével is megtisztogatja). Lefedve vagy kuktában kislángon hamarabb megfő, illetve megpuhul.

Érdekesség

A céklát már a babilóniaiak és a főníciaiak is nagy mennyiségben termesztették. A népi hagyomány szerint Nagy Károly annyira bízott gyógyhatásában, hogy rendeletben szabályozta termesztését. A görögök Delphoiban céklával áldoztak Apollónak, míg a rómaiak lázcsillapításra használták a céklát.
Magyarországon a XVII. században vált ismertté a cékla vörös változata.
Dr. Ferenczi Sándor 1961-ben állatkísérletek során felfedezte fel, hogy a cékla vörös festékanyaga a betain hatékonyan lép fel a rosszindulatú dagansejtekkel szemben.
Forrás: hazipatika.com
Spárga: az elegáns zöldség

Bio+Active Spárgacsíra kapszula (100db)Tevékeny, de ülő foglalkozást végző ideális eledele: lédús, kevés kalóriát tartalmaz, de különleges, üde íze miatt fogyasztása igazi élmény. Könnyen emészthető, így a zsúfolt, stresszes munkanapokon az egyik legjobb éhségcsillapító.

Ismerjük meg!
A spárga (Asparagus officinalis) feltehetően eurázsiai eredetű, a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó kétlaki, egyszikű növény. Nyúlárnyéknak is nevezik, mert évelő és nyaranta akár másfél méteresre is megnőnek hajtásai, így már valóban nyújthat némi árnyékot kisebb-nagyobb állatoknak is.
A spárganövénynek női és hímegyedei vannak. Gyökérzete lassan erősödik meg, de a körülbelül hároméves tövek már kellően teherbíróak ahhoz, hogy tavasszal sok hajtást hozzanak. A hajtások színe attól függ, hogy a föld felett vagy a föld alatt növekedtek. Ha napfény éri őket, a spárga bezöldül. Laza homokos, humuszban gazdag talajban nő leginkább, és innen a legegyszerűbb betakarítani is 8-12 mm átmérőjű nedvdús hajtásait, melyek egyébként igencsak hasonlítanak a szobanövényként tartott díszaszparágusz hajtásaihoz, hiszen közeli rokonnövényekről van szó. Viszonylag drága zöldség, mert gondos ápolást igényel.
Valódi európai idényzöldség, mely áprilistól kezdve májusban és egészen június végéig kapható. Ez időben bújnak elő zsenge hajtásai, a spárgasípok. Lehet ugyan egész évben kapni konzerv és befőtt formában, az igazi spárgakedvelők azonban biztosan nem folyamodnának ehhez, frissen pedig csak néhány hónapig a spárgaszezonban szerezhető be.

Miért jó?
Receptek
    Spárgás rakott csirkemell
    Spárgás pite
    Lila spárga leves
Jól emészthető rostok alkotják a növény szárát. A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban, fólsavban gazdagok. Sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz, kalóriatartalma azonban csekély. Miután a hajtások nagy része, 93-95 százaléka víz, a maradék szárazanyag kevés kalóriát képvisel, 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult. Kifejezetten kevés benne a cukor, összesen 2 gramm szénhidrát van benne.
Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, sok káliumot, a nyomelemek közül ónt, szilíciumot, molibdént.
A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában, ezért táplálékként is értékesebb.
Gyógynövényként több évszázada számon tartják. Elsősorban vízhajtó és vesekő-eltávolító hatása ismert, vízhajtóként áttételesen a szívet tehermentesítve a keringésre is jótékony hatással van. Ugyancsak vízhajtó tulajdonságával van összefüggésben, hogy segíti a szervezet méregtelenítését.
Szárított porát fogfájás kezelésére is használták. Kedvezően hat a belső elválasztású mirigyek működésére, és enyhe hashajtó hatású.
A nyers spárgalé is egészséges, 4-5 hajtásból zöldségcentrifugával félcsészényi nyerhető.
Mértékletesen fogyasszák a köszvényesek és a veseköves vagy arra hajlamos emberek.

Hogyan fogyasszuk?

A spárgahajtás legfinomabb része a feje, mert ez a legpuhább és legízletesebb. Lejjebb a szár rostosabb, külső rostjai enyhén kesernyések lehetnek. Annál kesernyésebb a hajtás, minél közelebb helyezkedett el a növény gyöktörzséhez. Alapvetően a spárgatermesztő helyes eljárásától függ, hogy a spárga kesernyés-e vagy sem, kevésbé múlik a frissességen.
Ha sikerült friss spárgát venni a piacon, akkor is érdemes meggyőződni, hogy szára külső része nem kesernyés-e. Ezen a hámozás segíthet. A világos színű sípokat a fejtől haladva lefelé vékonyan meg kell hámozni, a zöld spárgánál ez nem mindig szükséges.

Az enyhe mellékíz a spárgát cukros, csak nagyon enyhén citromos, sós vízben, kevés vajjal főzve lényegében érezhetetlenné válik. Az erős kesernyésség semmilyen trükkel nem tüntethető el, ezért ilyenkor inkább csak a hajtások hegyét használjuk fel, semmint, hogy az egész étel ehetetlenné váljon. A világos spárga 15-20, a zöld színű kevesebb, 10-15 perc alatt fő meg puhára, helyesebben enyhén acélosra. A zöld spárga a kevésbé előkelő étel, ugyanakkor ízletesebb.

Az alumíniumedényben ne főzzük, mert a spárga anyagai az alumínium-oxiddal reakcióba lépve szürkésen elszínezik a hajtásokat. Elegendő kevés vízben megfőzni. Némi citromlé az elszíneződéstől óvja a spárgát.

Nyersen is egészséges és fogyasztható, de aszparaginsav tartalmának köszönhető jellegzetes íze csak a főzés nyomán alakul ki.

Tippek, tanácsok

A friss spárgát nedves konyharuhába csavarva 2-3 napig is el lehet tárolni a hűtőben. A zöld spárgát legjobb függőlegesen vízbe állítva a hűtőbe tenni.
Vásárláskor fontos, hogy friss spárgakötegekre tegyünk szert, hogy ízletes étel készülhessen belőle. Színe halványsárgás vagy zöldes. A barnás elszíneződés nem megengedett, ahogy a szár üregessége is rossz jel. Arra utal, hogy a növény nem friss, már kiszáradt. Ha tetszetős zacskó aljába rejtik is, ne legyünk restek megnézni a spárga alsó vágott részét, ami lehetőleg ne legyen barnásan elszíneződött, beszáradt. Nyomásra levet kell eresztenie, melynek illata kellemes üde, íze nem lehet savanykás. A szár törékeny, hajlításra elpattan, a szárat körömmel be lehet hasítani. Ha gumiszerűen belapul vagy behajlítható a szár, az már a fonnyadás jele.
Halványbarna, zsenge gombás réteg boríthatja, mely élvezeti értékét nem befolyásolja, sőt, inkább a megfelelő kezelés jele. A virágzásnak indult fejek vagy a görbe szárak mit sem változtatnak az ízen.

Érdekességek
Nem tudják pontosan, mi okozza, hogy a spárgaevők mintegy felénél a vizelet az étel elfogyasztása után jellegzetesen erős szagúvá válik. Jobb híján egyelőre aminosav-tartalmának tulajdonítják.
A görögök mintegy 2500 évvel ezelőtt már minden bizonnyal számon tartották a spárgát. Nevét is azóta jegyzik, az "asparagos" szó ugyanis görögül fiatal hajtást, nyelet jelent. Első írásos nyoma Hippokrátesz munkájában lelhető föl az i.e. 460-370 körüli időből. Akkoriban főként gyógyhatása miatt tartották becsben, kevésbé volt mindennapi eledel. Fogfájásra, méhcsípés kezelésére alkalmazták, ismert volt vízhajtó hatása is. Ételalapanyagként a rómaiak kezdték használni, amiről a fennmaradt termesztési útmutató tanúskodik Marcus Portius Cato (i.e. 200 körül) tollából. Kedvelt előétel volt. Ők terjeszthették el szerte Európában. A keresztes hadjáratokból visszatérők is hoztak magukkal aszparáguszmagokat. A XVI. és XVII. századtól kezdve jelent meg termesztett kerti növényként.
Forrás: házipatika.com
Stroke - a harmadik vezető halálok - Évente egy kisvárosnyi áldozat

Megközelítően tizennyolcezren vesztik életüket abból a negyvenöt-ötvenezer betegből Magyarországon, akik szélütést szenvedtek. A stroke a harmadik vezető halálok a daganatos és szív-érrendszeri megbetegedések után. E nagyon veszélyes agyi történés lényege: az agy-artériák elzáródása vagy megrepedése miatt agyállomány-elhalás következik be.

A szélütés vagy orvosi kifejezéssel cerebrovaszkuláris betegség az agyat (cerebrum) és az ereket egyaránt érinti – mondja Vécsei László akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinikájának igazgatója. Kialakulásának többféle oka is lehet. Nagyon veszélyes a kezeletlen magas vérnyomás; sajnos sok beteg nem is tud arról, hogy magas a vérnyomása. Mások pedig, főleg a férfiak, ha jelentkeznek is a panaszok, akkor sem fordulnak időben orvoshoz, ami nagyban megnöveli a szélütés valószínűségét. Éppúgy, mint az elhízás, a magas koleszterinszint, amely összefügg a helytelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal. A cukorbetegség szintén komoly hajlamosító faktor – s e veszélyeztető tényezők gyakran együtt jelentkeznek egy-egy betegnél. A mértéktelen alkoholfogyasztást – ami szintén növeli a stroke kockázatát – pedig sokszor a stresszhelyzetek „megoldásaként” kezdik el a betegek. Sajnos az élet számtalan olyan helyzetet produkál, amit igen nehéz kezelni, ez is oka a stroke-hoz vezető táplálkozási és alkoholfogyasztási szokások kialakulásának. Az egészségnevelésnek mindenképpen komoly szerepe lenne abban, hogy az embereket, életmódjukból adódóan, messzire elkerülje a stroke – ugyanakkor az is igaz, hogy e komplex kérdéskör nem szemlélhető a társadalom többi problémája nélkül.

Agyi infarktus és agyvérzés

A stroke-nak két fő típusa különíthető el – ismerteti a professzor. Az egyik, és az esetek 75–80 százalékában ez történik, az agyi infarktus, a sejtelhalás, ezt szaknyelven isémiás stroke-nak is nevezik. Lényege, hogy az ér elzáródik. Vagy azért, mert a vér az érben a meszes felrakódás környezetében megalvad, vagy mert egy vérrög egy bizonyos helyen megakad. Ezt nevezzük embólusnak. Emiatt aztán az elzáródás mögötti agyterület nem kap oxigént, és az agysejtek elhalnak. Mint látható, az agyi infarktus a szívinfarktushoz hasonló jelenség, ott a szívben záródik el a verőér, és a szív bizonyos területei halnak el az elzáródás mögött, itt pedig az agyban történik ugyanez.
A stroke 15–20 százalékban nem agyér-elzáródás, hanem agyvérzés következtében alakul ki. A szaknyelv ezt hemorrágiás formának nevezi, melynek oka legtöbbször a magas vérnyomás, idősebbek esetében ehhez társul az erek törékenysége. Ilyenkor elszakad az érfal, s a vér kikerül az agyállományba. Az agyvérzésen belül is több formát különböztetünk meg. Ha az agyállományon belül jelentkezik a vérzés, intracerebrális vérzésnek nevezzük. Szintén agyvérzés, de annak egy másik formája az úgynevezett szubarakhnoideális vérzés. Ilyenkor a vér az agyat fedő agyhártyák közötti résbe kerül. Hirtelen, ütésszerű tarkótáji fejfájással jelentkezik, a beteg úgy érzi, mintha kést döftek volna a nyakába, s a fájdalom szinte elborítja a fejét. A nagy fájdalom miatt a betegek ilyenkor – nagyon helyesen – általában orvoshoz fordulnak, de olykor még így is bekövetkezik, hogy az esemény után nyolc-tíz nappal újra kialakul a sroke, ami az elsőnél már sokkal súlyosabb következményekkel jár. A stroke e formájának oka az, hogy az érfalon kiboltosulás jön létre a lágyagyburok alatt, ez reped meg, és a vér elönti a két, említett agyburok közötti teret.
Attól függően, hogy a sejtelhalás vagy a vérzés az agy melyik területén jött létre, a stroke-nak más-más tünetei vannak. Ha az agytörzsben következett be a károsodás, ahol az életfontosságú agyi központok helyezkednek el (például a légzés és keringés központja), a beteg komoly életveszélyben forog, illetve ha az agy nagyon súlyosan károsodott, megbénulhatnak a végtagjai. Ha egy úgynevezett kevésbé aktív agyterületen jött létre a károsodás, enyhébbek a tünetek.
Ami a stroke kezdetét jelzi, és a szélütésben szenvedők nagy része esetében előfordul: féloldali – az egyik oldali karra, lábra, s az ezekkel azonos oldali arcra kiterjedő – zsibbadás, gyengeségérzés lép fel (általában ellenkező oldalon, mint ahol az agy károsodott). Máskor zavartság, szédülés, nyelési zavar, beszédképtelenségi, beszédértési probléma jelentkezik, vagy – a főleg a vérzéses formánál – súlyos fejfájás, hányás, eszméletvesztés. Bármely említett, vagy hasonló tünet jelentkezik, azonnal kórházba kell menni, neurológushoz fordulni. Ekkor megtörténik a neurológiai vizsgálat laboratóriumi, képalkotó (CT, esetenként MRI) módszerekkel, s elvégzik a nyaki verőér elmeszesedettségének megállapítását, és a szív vizsgálatát is.

Háromórás időablak

Az, hogy minél gyorsabban kórházba kerüljön a beteg, nagyon fontos. Ha bebizonyosodik, hogy agyi infarktus, érelzáródás történt, akkor három óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy megfelelő terápiát alkalmazzanak. Tehát a vérrögöt vénába adott gyógyszer segítségével feloldják, az eret szabaddá teszik a véráramlás előtt, s így az érintett agyfelület újra oxigénhez jut – hívja fel a figyelmet a professzor. Az időtényező nagyon fontos: ha a tünetek kezdete és a gyógyszeradás közötti idő meghaladja a három órát, akkor a jelenlegi szabályozók szerint nem végezhető el a vérrög oldása. Léteznek már olyan vizsgálati eredmények (Magyarországon éppen bevezetés alatt állnak), melyek négy és fél órára növelik az úgynevezett „időablakot”. A vérrögoldás azonban nem mindenki esetében alkalmazható: ha például túl magas a beteg vérnyomása, vagy a közelmúltban gyomorműtétje volt, és még sorolhatnánk a kizáró tényezőket, akkor nem vehető igénybe, mert esetleg vérzést idézne elő. Máskor azonban esélyt jelent a betegeknek, segítségével javítható az állapotuk.
Agyvérzés esetében a terápia: vérnyomás rendezése, agynyomás csökkentése; szükség esetén idegsebészeti beavatkozás jöhet szóba.
Ha valaki már átesett egy szélütésen, és azt sikeresen elhárították, ez sajnos nem jelenti azt, hogy egy idő után már nem fenyegetheti újra ilyen veszély. A következő stroke megelőzése tehát nagyon fontos. Ennek elemei: a vérnyomás rendben tartása, a koleszrerinszint rendezése, a cukor-anyagcsere szigorú kontrollálása, és az úgynevezett antiaggregációs terápia alkalmazása. Ez utóbbi esetben olyan gyógyszereket – legismertebb közülük az aszpirin – adnak a betegnek, amely meggátolja a vérlemezkék összetapadását és a vérrögkeletkezést.
Egy vérrögöt, mely végül az agy valamelyik erében „köt ki”, nagyon sokszor szívprobléma okoz, aritmiás, rendezetlen frekvenciájú szívműködés, mely fokozza a vérrögképződést. Ez esetben véralvadékonyság-csökkentő terápiát kell alkalmazni. Így, ha valakiről a kivizsgálás során kiderül, hogy szíveredetű vérrögképződés fenyegeti, csökkenthető az újbóli rögképződés esélye.
Ismét más esetben az derül ki, hogy a stroke-ot a nyaki verőér elmeszesedése okozza. Ez akár 70 százalékkal is csökkenti az ér átjárhatóságát, s a „szűkületben” különösen könynyen elakadhat egy vérrög. Ekkor a nyaki verőérből el kell távolítani sebészi úton a mészlerakódást, s így a veszélyt jelentő érátmérő-csökkenés, illetve embólia esélye kisebbé válik. Ha a mészeltávolító műtét különböző okok miatt nem végezhető el, akkor az ér szűkült szakaszába csövet (stentet) helyeznek, így javítva az érterület keringését.

Fontos a rehabilitáció


Az akut kezelés, és a stroke ismétlődésének megakadályozására tett lépések után következik a rehabilitáció. Alapelv, hogy minél hamarabb el kell kezdeni. Ha olyan agyterületek roncsolódtak, melyek fontos információkat visznek, s nagyon súlyos állapotromlást szenvedtek, még akkor is lehet esély rehabilitációval javítani a beteg életminőségén. A rehabilitáció szigorú program szerint történik, neurológus és rehabilitációs szakorvos irányításával, gyógytornászokkal szorosan együttműködve, terápiás csoportot alkotva. S a rehabilitáció nem fejeződik be akkor, amikor a beteg elhagyja az osztályt, hanem sok esetben élethosszig tart:
a kezelőorvossal, gyógytornásszal megbeszélt gyakorlatokat otthon is végezni kell, s ellenőrzésre a kórházba időről időre vissza kell járni. Számtalan gyógyult beteg esete bizonyítja, hogy rehabilitációval milyen nagy eredményeket lehet elérni. A rehabilitáció sikere azon is múlik, milyen hamar részesült orvosi segítségben a beteg, mennyi érintett idegsejt pusztult el. A rehabilitáció esetleg azt is elősegíti, hogy egyes agyterületek átvegyék a sérülés miatt kiesettek funkcióit.

Kiket veszélyeztet leginkább a stroke? A legtöbbször a szélütés a viszonylag későbbi életkorokban következik be, de Magyarországon – a fejlett nyugati országokhoz képest – feltűnően sok a 40–50 éves stroke-on átesett is. Ez az egészségtelen életmód következménye, melynek egy részét, így a fokozott stresszt az emberek sokszor önhibájukon kívül nem tudják csökkenteni, s például az elhízásnak, a magas koleszterinszintnek is a rossz anyagi körülményekből adódó táplálkozásbeli okai lehetnek. Tehát rendkívül komplex népegészségügyi kérdést vet fel a stroke, és ismételten fel kell hívni a korai iskoláskorban kezdődő egészségnevelés jelentőségére a figyelmet – hangsúlyozza a szakember.
Tapasztalat, hogy a Dél-Alföld bizonyos mértékig még veszélyeztetettebb a stroke szempontjából, mint az ország más területei. Ez a feltételezések szerint annak tulajdonítható, hogy itt sokan élnek tanyán, s a stroke kialakulására nézve „kedvező” módon táplálkoznak, koleszterindús ételeket vesznek magukhoz, s gyakori az alkoholizmus is. Aki pedig tanyáról városba költözik, hozza magával a kialakult, káros táplálkozási szokásokat. A városban az említettekhez a mozgásszegénység is csatlakozik, tovább növelve a szélütés esélyét.
A stroke bizonyos típusai öröklődnek; mint a neurológiai kórképek nagy részénél, ez esetben is több gén együttese határozza meg, hogy milyen könnyen következik be az ártalom. De mint láttuk, a környezeti, életmódi tényezőknek rendkívül fokozott a szerepe. Ha valakinek ugyan mindkét szülője stroke-ban szenvedett, ő maga azonban egészséges életmódot folytat, betartja az egészségügyi korlátozásokat (vérnyomás, cukor-, koleszterinszint, elhízás, alkohol, stressz, rendszeres testmozgás) nagyon nagy százalékban elkerülheti a szélütést.
Forrás: Megjelent az Élet és tudomány 2009. augusztusi számában. Írta: Farkas Csaba
Élet-mód - A cseresznye

CseresznyeElőnyös tulajdonságai, szépsége és ízletessége miatt a cseresznyét már az ókorban az istenek ételének tartották. Cseresznyemagokat a kőkorszakból származó leletekben is találtak. E sokoldalú gyümölcs minden része gyógyszer a szó szoros értelmében: a húsa, a magva, a szára egyaránt.

Legfontosabb hatóanyaga az ANTOCIÁN (egy növényi festék), amely a legújabb kutatások szerint serkenti a kötőszövet újraképződését, elősegíti a fehérjéből alkotott kollagénrostok összekapcsolódását, enyhíti az izületi gyulladásban szenvedők problémáit és hatékony antioxidáns. Sok A-, B- ÉS C-VITAMINt, valamint FOLSAVat tartalmaz, ezért erősíti az immunrendszert, és segít megőrizni a szellemi frissességet. További értékes tápanyaga a KALCIUM, ami nélkülözhetetlen a csontok és fogak anyagcseréjében, a VAS, ami vérszegénység esetén hatásos, és a KÁLIUM, ami jeleskedik a sejtanyagcserében. A cseresznyében igen sok a MELATONIN. Kutatások szerint a szívrohamot szenvedett embereknek alacsony a melatoninszintjük, tehát feltételezhető, hogy segít a szívroham megelőzésében. A melatonin antioxidáns hatású, és az immunrendszer számára is fontos anyag. A cseresznye gazdag BIOFLAVONOIDOKBAN, melyek semlegesítik a sejtkárosító szabadgyököket, és elbontják a kötőszövetet károsító enzimeket - ez utóbbiak a bőr petyhüdtségét és öregedését gyorsítják. E nagy tisztító és vízhajtó hatású gyümölcs segít elszállítani a vérben lévő nem kívánatos anyagokat, növeli az energiaszintet, lúgosítja a szervezetet, segít a savbázis egyensúlyának helyreállításában, de a makacs székrekedésben is jótékony hatású. Maga a cseresznye szára nyálkaoldó, vizelethajtó és fogyasztó teakeverékek fontos alkotórésze. A cseresznyét karcsúsító gyümölcsnek is hívjuk, mivel már a bélben képes semlegesíteni a zsírokat, így azok nem tudnak bejutni a vérbe.  Magas FEHÉRJE-, ZSÍR- és SZÉNHIDRÁT tartalma miatt önálló étkezésre is ajánlott több napon át, más tápanyagok mellőzésével. Fogyáshoz, bőrfiatalításhoz nincs ideálisabb módszer, mint cseresznye cseresznyével. Energiatartalma csak 500 kalória kilónként.
A cseresznyét éretten kell leszedni, mivel sok gyümölccsel ellentétben, nem érik tovább szüret után. Közvetlen fogyasztás előtt mossuk csak meg, addig pedig tároljuk hűtőben.
Forrás: Megjelent az Élet és tudomány 2008. júliusi számában. Írta: Marosi Kinga
A koffein gátolhatja a teherbeesést

Válts FruitCaféra!A koffeinfogyasztás negatívan befolyásolhatja a várva várt gyermekáldást, ami megmagyarázza, hogy egyes nőknek olykor miért kell több idő a teherbeesésre. Bár a kísérleteket egereken végezték el, az eredmények hozzájárulhatnak az emberben végbemenő folyamatok megértéséhez - mondta Sean Ward, a Nevadai Egyetem munkatársa.
A terhesség érdekében a petesejtnek el kell találnia a petevezetéken át a méhbe. Az út megtételében parányi csillószőrök és a petevezeték falának izomösszehúzódásai segítik. Ward és kollégái a petevezeték izomzatának működését vizsgálták nőstény egereknél, és megállapították, hogy a koffein gátolja a vezeték falának összehúzódását koordináló sejteket.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az izmok nagyobb szerepet töltenek be a petesejt továbbjuttatásában, mint a mozgó csillószőrök. Amennyiben az izmok mozgása leáll, a petesejt nem képes folytatni útját.
Wardék megfigyelései nem csak a teherbeeséssel küszködő nőkön segíthetnek. A petevezeték működésének pontos ismerete a kutatók szerint a medencetájék gyulladásai, nemi úton terjedő egyes betegségek vagy a méhen kívüli terhességek kialakulása szempontjából is lényeges lehet.
Forrás: index.hu - MTI - 2011. május 28., szombat 10:29.
A cukorbetegeket jobban fenyegeti a rák

Nagyobb a kockázata a rák kialakulásának a cukorbetegeket, a férfiaknál a bél- és a hasnyálmirigy-, a nőknél a mellrák veszélye fokozottabb – mutatták ki amerikai szakemberek.
A Diabetes Care című folyóiratban közölt tanulmány 400 ezer felnőtt telefonos megkeresésén alapult. Kiderült, a cukorbeteg férfiaknál százból 16-nál, a nőknél 17-nél alakult ki rák. Egészséges felnőtteknél ez az arányszám 7, illetve 10.
A rák és a diabétesz közötti erős összefüggés nem lep meg minket - mondta Chaoyang Li, az amerikai járványügyi központ (CDC) epidemiológusa. Megjegyezte, más kutatások szintén találtak kapcsolatot, noha nincs bizonyíték arra, hogy az egyik betegség okozója lenne a másiknak. A CDC rámutatott, az amerikai felnőttek 9 százaléka cukorbeteg.
Számba véve kort, rasszt, dohányzási- és italozási szokásokat, a kutatók arra jutottak, a cukorbajosoknál tíz százalékkal nagyobb a rák kialakulásának veszélye.
A férfiaknál leginkább a hasnyálmirigyrák fenyeget, de nagyobb az esélye a vastag-, a végbél-, a húgyhólyag-, a vese- és a prosztataráknak is. A nőknél az emlőrák, a leukémia és a méhrák kockázata fokozottabb.
Míg a cukorbaj nélkül élő férfiaknál tízezerből csak két esetben alakul ki hasnyálmirigyrák, addig a diabéteszeseknél 16 ez az arányszám. Nőknél ezerből egy a vérrákosok száma, cukorbetegeknél viszont három – fedte fel a hangsúlyozottan csak pillanatfelvételt jelentő kutatás.
Forrás: index.hu - MTI - 2011. május 13., péntek 12:59.
Öngyógyításra képes a szív, ha segítik

Brit kutatók sikeresen alakították át a felnőtt egerek szívének külső rétegében található speciális, őssejtszerű sejteket működő szívizomsejtekké, ezzel igazolták, hogy a felnőtt szívnek is vannak aktiválható "javító" sejtjei.

Az eredményről a brit Nature tudományos magazin legfrissebb számában jelent meg közleményük. Bár a kutatást állatkísérletekben végezték, az eredmény arra utal, hogy a jövőben kifejleszthetnek egy olyan szert, amely szívroham esetén a szívizomsejtek azonnal elkezdődő regenerálódását segíti.

Paul Riley kutatásvezető, a University College London munkatársa elmondta: elképzelhetőnek tartja a jövőben, hogy egy szívkockázattal élő páciens tabletta formájában szedje a szert, így vészhelyzetben a szívkárosodás kijavítása megkezdődhet a szerven belül.

Riley csoportja a szív külső rétegében, az úgynevezett epikardiumban lévő sejteket vette célba az állatkísérletekben. Az itt található progenitor sejtek (az EPDC-k) a fejlődő embriókban képesek átalakulni többféle specializálódott sejtté, így szívizomsejtekké is.

A brit kutatók megmutatták, hogy a timozin béta4 elnevezésű molekula hatására a felnőtt egerek szívében a progenitor sejtek képesek voltak bejutni a szerv mélyebb rétegeibe, ahol működő szívizomsejtekké alakultak, és kijavították a sérülést.

Korábbi tanulmányokban már megmutatták, hogy a timozin béta4 serkentette az erek újranövekedését és javította a szív funkcióját a sérült egereknél, ám ez az első alkalom, amikor a kutatók működő szívizomzat regenerálására használták fel a vegyületet.
Forrás: Index.hu - MTI - 2011. június 8., szerda 21:09.
Tönkölybúza

Bio+Active   Tönkölybúzacsíra kapszula (100db)A tönkölybúza (Triticum spelta) búzafaj, amely a bronzkortól kezdve a középkorig fontos szerepet játszott a népélelmezésben. Magyarországon a 19. század végéig termesztették. Napjainkban reneszánszát éli a neki tulajdonított jótékony egészségügyi hatásoknak köszönhetően.

Története:
Állítások szerint a legrégebbi tönkölybúza maradványokat a Nílus-völgyéből ásták ki, amelyek a Kr. e. negyedik évezredből származnak. Ám a legvalószínűbb elképzelés szerint a növény az Alpok vidékén keletkezett. Az újkőkor legkorábbi kultúrrétegeiből, a szalagkerámia időszakból nem kerül elő tönköly a Maas és az Elba közötti területekről. A feltehetően legidősebb tönkölyleletek az újkőkorból származnak, többek között az Ulm közelében levő Feder-tó és Jülland középső vidékéről. A tönköly, mint jelentős területet elfoglaló gabona csak a késő bronzkor óta mutatható ki Európában. A Kaukázus déli peremének településeiből származó, eddig ismert legrégebbi tönkölyleleteket a Kr.e. VI. évezredre becsülik. Az egyik elképzelés szerint itt van ennek és több rokon fajnak is az őshazája. Ismert volt Sumerben, Egyiptomban, a yogikus Óind - kultúrában és az Esszénus közösségekben. Hazánkba a feltevések szerint a Dunán folyó kereskedelem révén jutott el. Magyarországon a XIX. század végéig termesztették, majd lassanként feledésbe merült. Helyét egyre inkább új, nemesített, nagyobb terméshozamú és könnyebben betakarítható búzák vették át. A tönköly áll legközelebb a ma termesztett búzához.

Megjelenése:
Egyéves vagy áttelelő egyéves fű, egyenes, nagyon magas növésű, 60-180 cm magas szárakkal. Ezek, ha rossz az időjárás, könnyen megdőlnek, elfekszenek. A nyelvecske rövid. A levélhüvely csúcsán fülecske fejlődik ki. A levéllemez szürkészöld, kopasz vagy gyéren szőrös. A kalász karcsú, hosszúkás, keresztmetszete határozottan 4 élű, éréskor meghajlik. A füzérkék egymástól mintegy 5 mm távolságban helyezkednek el, ezért a virágzat nagyon laza, és a füzérkék nem fedik át ellentétes oldalról egymást. Színük szürkészöld, belső oldaluk domború, többvirágúak, éréskor fajta szerint változóan fehéresek, szalmasárgák vagy kékesfeketék. A kalászorsó törékeny, minden füzérke a felette álló orsótaggal együtt hullik le. A pelyvák széles rombusztól a széles elliptikusig váltózók, csúcsuk egyenesen levágott, hátuk ormós, a középső fog egyenes, rövid, tompa. A toklász tojásdad, 9 erű, kopasz vagy szőrös is lehet, csúcsa tompa, fajta szerint szálkátlan vagy rövid szálkás, igen ritkán még hoszabb szálkája is lehet. A szemtermést szorosan burkolják a fakóvöröstől az élénkszárgáig változó színezetű toklászok. A hosszbarázda keskeny, kissé éles szögletes. Júniusban virágzik.

Termőhelyei:
Nyáron meleg és száraz, rendszerint meszes, részben nehéz agyagos és vályogos talajokat kedveli. A hidegre e többi búzafajnál kevésbé érzékeny, ezért vethetik magasabb fekvésű helyeken kb. 900 m terngerszint feletti magasságig. Ma már csak riktán termesztett őszi gabona. Németországban a tönkölyt ma már csak a badeni Tauber-vidéken és a Sváb-Alb területén termesztik. További termőterületek Svájcban találhatók a szántóföldi művelés lehetséges felső határán, meglehetősen zord és csapadékos éghajlati viszonyok között. Ezenkívül még Belgiumban az Ardennekben termesztenek tönkölyt. Az európai maradványterületeken kívül csak Nyugat-Ázsiában, az Iráni-felföldön és Örményországban folyik.

Egészségügyi előnyei:
Fehérjetartalma felülmúlja a hagyományos búzáét, s az aminosavak közül az aszparaginsav-, glutaminsav-, alanin-, metionin-, prolin-, leucin-, izoleucin-, tirozin-, fenil-alanin- és lizintartalma is nagyobb. Vitamin- és ásványi-anyag-tartalmára jellemző, hogy megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin –csoport (a B12-vitamin kivételével), és niacin- és E-vitamin tartalma sem csekély. Réz-, vas-, mangán- és cinktartalma is meghaladja a búzáét. Kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma szintén számottevő.

Hatása:
Rendszeres, hosszú távú fogyasztása hozzájárulhat a koleszterinszint-csökkentő és az érelmeszesedést megelőző étrend sikeréhez. A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidrát- és rosttartalmának köszönhetően cukorbetegek étrendjében is ajánlható. Esszenciális zsírtartalma jótékonyan hat az idegrendszerre.

Egyéb:
A tönköly az emmerrel együtt a pelyvásgabonák közé tartozik: csépléskor a kalász szétesik, de a szemeken szorosan rajta maradnak a toklászok, míg a csupaszbúzák szemtermése a toklászok közül kihullik, és a kalászorsó nem esik szét. A tönkölynek minden füzérkéjében 2 szem fejlődik, 3 pelyvával sorosan körülzárva. A hántolás különleges malmokban történt, ahol a pelyvátlanítás során a toklászok szétszaggatódnak, és közülük a szemek kinyomódnak. Ez a kiegészítő művelet egy álló és egy forgó őrlőkő között történik, amely hepehupás és lyuggatott felületű. A felső kő percenként kb. 200 fordulatot tesz meg az alsó, álló kő felett.
A tönköly mintegy 15-17% fehérjét tartalmaz, ebből adódik, hogy tésztája igen nehéz, ezért használták régen elsősorban metélt tészta és galuska készítéséhez. Ma inkább csak állatok takarmányozására termesztik, de a badeni-sváb térségben egy különlegesség is készül belőle. Ehhez a félérett szemeket aratják, az érés előtt mintegy 3 héttel, és sajátos berendezésekben aszalva szárítják. Vagy egészben, vagy darálva hozzák forgalomba, különféle fogások elkészítéséhez.
Forrás: Wikipédia
A jótékony ezüsttel a baktériumok ellen

NanoSept Aqua 1LAntibakteriális hatásúak az új ezüst nanorészecskék. Az International Journal of Nanoparticles folyóiratban megjelent egyik tanulmány bemutatja, milyen hatásosan pusztítják el a baktériumokat az elektronsugárral ezüst-nitrát oldatból létrehozott nanorészecskék. A részecskék még azok ellen a Gram-negatív fajok ellen is hatásosak, amelyeket a hagyományos antibakteriális szerek nem pusztítanak el.
Futócipőnket, zoknijainkat, sőt még számítógépünk billentyűzetét is impregnálhatjuk olyan ezüst nanorészecskékkel, amelyek elpusztítják a baktériumokat, illatuk kellemes és meggátolja a kórokozók terjedését. Rani Pattabi, az indiai Mangalore University kutatója munkatársaival felfedezte, hogy a nanorészecskék nemcsak a Gram-pozitív rezisztens Staphylococcus aureus és Streptococcus pneumoniae törzseket pusztítják el, de hatékonyak az olyan Gram-negatív fajok ellen is, mint az Escherichia coli vagy a Pseudomonas aeruginosa.

A hagyományos antibiotikumok ellen mind gyakoribbá válik a rezisztencia, ez pedig súlyos fenyegetést jelent az ember egészségére. A vegyészek nagy erőkkel dolgoznak olyan szerek kifejlesztésén, amelyek képesek elpusztítani például az MRSA (meticillin rezisztens Staphylococcus aureus) vagy az E. coli O157 törzseket. A környezetre ártalmatlan és költséghatékony antibakteriális szerek segíthetnek meggátolni, hogy ezek a baktériumok a számítógép billentyűzete, a telefonok és más eszközök útján terjedjenek.

Az ezüstről ősidők óta tudjuk, hogy antibakteriális hatású, azonban jelentősége a modern korban a rezisztencia terjedése miatt megnőhet. A kutatók azzal kísérleteznek, hogy különböző sugarak segítségével bontsák az ezüstöt, az így létrejött ezüstionok összecsapzódva nanorészecskékké alakulnak. Ez a technológia szükségtelenné teszi a káros szerek használatát és segítségével adott méretű részecskék állíthatók elő, mivel a méret meghatározza tulajdonságaikat.

Pattabi és munkatársai elektronnyalábok segítségével állították elő a nanorészecskéket biokompatibilis polivinil-alkoholban oldott ezüst-nitrátból. Az előzetes vizsgálatok szerint az így létrehozott ezüst nanorészecskék rendkívül hatékonyak a S. aureus, az E. coli és a P. aeruginosa ellen.

(Kommentár: az ezüst antibakteriális hatása. Hippokratész óta tudott, hogy az ezüst jótékonyan hat bizonyos betegségekben - akkor még nem volt ismertek a mikrobiális kórokozók természetesen. Az antibiotikum-éra előtt, tehát a 20. század első felében az ún. kolloid ezüstöt alkalmazták a gyógyászatban antibakteriális céllal, pl. az I. világháborús sérülteken is. Közismert az ezüst-szulfadiazin, ezüst-klorid és ezüst-nitrát baktériumölő hatása, akár szemcsepp, krém vagy egyéb gyógyszerforma alakjában. A szerk., Dr. Székely G.)
Forrás: Medipress.
Komoly áttörés a rák elleni immunterápiában

Flavin H7 HydrogenergyAmerikai és brit kutatók egerek kifejlett prosztatadaganatát sikerrel, mellékhatások nélkül kezelték humán vakcinával. Az új eljárás lényege, hogy a beteg saját immunrendszerét serkenti arra, hogy megszabaduljon a daganattól, komoly mellékhatásokkal járó kemoterápia és sugárterápia nélkül.

A Nature Medicine című szakfolyóiratban ismertetett vizsgálatban  egereken próbálták ki, hogy a vakcina miként hat az állatokban előidézett prosztatatumorra. A daganat összezsugorodott, ami azt jelzi, hogy az eljárás majdan hatékony rákterápiához vezethet.

"Az immunrendszer felhasználása a rák kezelésére pillanatnyilag nagyon izgalmas terület. Az általunk kifejlesztett új megközelítés erre az ígéretes alapra épít" - áll az amerikai Mayo Klinika és a nagy-britanniai Leedsi Egyetem munkatársainak sajtóközleményében. A módszert elvileg más daganattípusok - például a bőrrák vagy az emlőtumor - ellen is bevethetik, ám a kutatók hangsúlyozzák, hogy még legalább két év, mire az első klinikai  vizsgálatok megkezdődhetnek. Ugyancsak vizsgálják az immunterápiában rejlő lehetőségeket agresszívebb ráktípusok, mint a tüdő-, az agy-, illetve a hasnyálmirigy-daganatok esetében is.

Bőrdaganat esetében már léteznek immunterápiás eljárások

A rák immunterápiája viszonylag új terület. Egy immunterápiára alkalmazható hatóanyag például az ipilimumab, amelyet idén márciusban engedélyezett az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) az előrehaladott melanómában szenvedő páciensek életének meghosszabbítására. Egy terápiás vakcina klinikai alkalmazását pedig, amelynek feladata az lenne, hogy a prosztatarák elleni küzdelemre serkentse az immunrendszert, tavaly áprilisban hagyta jóvá az FDA.

A hagyományos védőoltásokkal ellentétben a terápiás vakcinákat nem a betegség megelőzésére, hanem annak gyógyítására tervezik. Az amerikai-brit kutatócsoport vakcinája olyan vírusokat tartalmaz, amelyek a daganatsejtekre jellemző fehérjéket (antigéneket) nagy mennyiségben termelve jól láthatóvá teszik ezeket az immunrendszer számára, beindítva a daganatsejteket elpusztító, hatékony immunválaszt.

A cél az immunrendszer működésbe hozása

A vakcina előállításához a kutatócsoport egészséges humán prosztataszövetből nyert ki DNS-darabokat, amelyeket vírusok genomjába építettek. A vírust tartalmazó vakcinát intravénásan, sorozatban adták be az állatoknak. Az állatok T-nyiroksejtjei támadást indítottak a vírus által termelt antigének, és ezáltal az ugyanilyen antigéneket hordozó prosztatatumor-sejtek ellen. Úgy találták, hogy a vakcinával kiváltott immunválasz egészséges sejteket nem támadott meg, viszont képes volt többféle útvonalon is megcélozni a tumort.
Forrás: MTI.
Feketeribizli: hatékony C-vitamin-bomba

Flavin7 Prémium Jubileum ital (1000ml)Alig tudunk róla valamit, miközben hazánk a feketeribizli gyógynövényi drogjának egyik legnagyobb európai exportőre. Gyümölcsként rendszerint nyersen fogyasztjuk, ha ugyan eszünkbe jut...

Ismerjük meg!
Van, aki a feketeribizlit az ízesített feketeteák "black currant"-jaként fedezte fel újra. A gyümölcslevek között is szívesen isszuk olykor-olykor, de sokan már nem biztos, hogy felismernék a piacon, ha az áfonyával és jóstával kerülne egy pultra. A ribizlit ismerők egy része is gyanakodva nézné, ha vidéki sétáján belebotlana egy feketeribizli bokorba: "Vajon ehető?". Megkóstolva aztán meglepődne, mivel a feketeribizli íze nem egészen olyan, mint az élénkpiros, savanykás ribizlié. Bogyóinak markáns íze frissen szedve nem is ízlik mindenkinek. A leírások savanykásnak jellemzik, de megérve kellemes édes ízű. Fürtjei kisebbek és sokkal lazábbak piros rokonánál, leve pedig olyan sötétbordó, hogy inkább hasonlít tintára, mint gyümölcslére.
A feketeribizli (Ribes nigrum) a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családba tartozik. A Ribes nemzetségnév a növény arab nevéből származik. Németül e névből kicsinyítőképzős főnévvel "Ribisl" néven is emlegetik, ahonnan a ribizli magyar neve származik. A "nigrum" jelző feketét jelent.
Maga a növény 120-200 cm magas cserje, levelei szeldeltek, apró zöldes fehér virágai jelentéktelenek, április-májusban nyílnak. Az érzékeny orrúaknak bizonyára feltűnik, hogy a gyümölcs és a bokor is jellegzetes illatot áraszt. Termése június végén, júliusban érik be. Közép- és Kelet-Európában elterjedt, de bármilyen meglepő, ismert és termesztett Kanadában és Ausztráliában, Új-Zélandon is. A humuszban gazdag agyagtalajokat kedveli, de homokon is jól megél.

Miért jó?
Nem egyszerűen jó, fogyasztása kifejezetten ajánlott. Gyümölcsét gyógynövény szavunk mintájára joggal nevezhetnénk gyógygyümölcsnek, amit az idős embereknek gyógyszerek helyett kellene fogyasztani. Hatásaira az 1970-es években figyeltek fel ismét, többek között a középkori európai szerzetesek gyógynövényleírásait tanulmányozva. Az érett bogyók dúskálnak az egyben antioxidáns hatású, szabadgyökfogó, tumorellenes színanyagokban. Különösen sok antocián, flavonoid, polifenol van benne. A gyümölcs 100 grammjában csak antocián- származékokból (cianidin, delfinidin, kumarinsav stb.) több, mint 500 mg található, a többi antioxidánsról nem is beszélve. E tekintetben magasan veri az összes többi piros bogyós gyümölcsöt. Jelenleg is folynak orvosi kutatások antioxidánsainak gyógyhatására vonatkozóan. Vizsgálják érelmeszesedés, ízületi gyulladás, reuma, prosztatarák ellenes hatását, a menopauzában kifejtett hatását, de a sort még jócskán lehetne folytatni a korral járó különböző bajokkal. Nemrég Parkinson-kór ellenes és az időskori demenciát megelőző hatását is felfedezték. Sok található benne az A-vitamin provitaminjából, a karotinból, B1-, B2- és E-vitaminból is és természetesen C-vitaminból. A feketeribizli levele nagyon gazdag C-vitaminban. 100 g gyümölcsre 130-170 mg C-vitamin jut.
A krónikus fájdalmakat kúraszerűen alkalmazva csökkenti, vitamintartalmánál fogva a meghűléses megfázások kiváló természetes gyógyszere.
Jelentős a kalcium- és vastartalma, fogyasztása ezért segít a vörösvértest-képzésben, emelheti a hemoglobin-mennyiséget. Gyermekek és nők vashiányos vérszegénysége esetén ugyancsak hasznos a fogyasztása.
Tanulmányok foglalkoznak továbbá méregtelenítő és vízhajtó hatásával. Rendszeres fogyasztása mellett a vér kórosan magas koleszterin- és vérzsírszintjének csökkenését is tapasztalták. Segíti a bélflóra egészséges alakulását.
Magjának olaja gamma-linolsavat tartalmaz. A gamma- linolsav, egy fontos telítetlen zsírsav hiánya csökkenti a bőr nedvességmegtartó- és ellenálló-képességét, és így hajlamosít a neurodermitis nevű bőrgyulladásra. Régi, XII. századi kolostori források is említik a feketeribizlit, mint a kiütéses, gyulladt bőr orvosságát.
A népi gyógyászatban is főként a gyümölcs levét használják, de készítenek szörpöt, gyümölcslevet, cukorkát, a szárított gyümölcsből teát is. A tea is kiváló meghűlésre. Levelének kedvező hatású hatóanyagai a különböző flavonoidok, proantocianidinek, illóolajok, cseranyagok és a rutin. Mindezek hatására levelének teája vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentő és izzasztó hatású. Jól csillapítja az ízületi és reumás panaszokat. Hólyag és vese- illetve prosztatabetegségekre is ajánlják. Friss levelei szétdörzsölve enyhítik a rovarcsípések okozta kellemetlenségeket.
100 gramm gyümölcs tápértéke 150 Kj körül van, 1,4 gramm fehérjét, 0,4 g zsírt tartalmaz. A benne található cukor 55%-a gyümölcscukor.

Hogyan fogyasszuk?
A feketeribizli egyetlen darabkája sem mérgező, ezért bátran fogyaszthatjuk. A bogyókat nehéz megtisztítani a száraktól, virágmaradványoktól, a magoktól pedig végkép lehetetlen. Nyers fogyasztásnál ez nem is szokott gondot okozni, de befőttnek, lekvárnak eltéve már felmerülhet ennek szükségessége. Őszintén szólva, ezekkel az apróságokkal nem érdemes nagyon foglalkozni, de aki nem szereti az ilyesmit, átpasszírozhatja a gyümölcsöt. Ezzel azonban megszabadulunk a növény értékes hatóanyagokat tartalmazó magjától is.
Visszatérve a friss gyümölcshöz, nyersen szőrőstül-bőröstül érdemes bekapni, vagy levét kinyomva nektárnak, szörpnek meginni. A gyümölcsöt kis tálkákban összetörve, esetleg kis mézzel és hideg tejszínhabbal, netán kevés rummal elkeverve fenséges csemege készíthető belőle. A napozást kedvelők karotintartalma miatt bőven fogyasszanak belőle, mert segíti a bőrvédő melanin képződését.
Miután nem sokáig áll el, pár nappal meghosszabbíthatjuk eltarthatóságát, ha az odaégés megelőzésére ecettel kiöblített lábasban kevés vizet aláöntve felfőzzük, mintha lekvárt készítenénk. A félig kész feketeribizli-lekvárral szintén elkészíthetjük az előbbi csemegét, végül cukrot hozzátéve eltehetjük lekvárnak. Friss gyümölcsként vagy lekvár formájában különböző sütemények, főleg tejszínes vagy zselés torták ínyenceknek való alapanyaga lehet.
Borecetet is készítenek belőle, mely különleges aromát ad például sült húsoknak, salátáknak. Hasonló savanykás, sült húsokhoz, vadashoz adható csemege házilag is készíthető belőle, ha az ember a nyári melegben nem tudja azonnal kidunsztolni, hanem 1-2 napra "kintfelejti" a melegen. Ne gondoljuk, hogy ekkor már ki kell dobni. Újraforralás után üvegekbe lehet rakni, csak rá kell írni, mi van benne, nehogy lekvárnak tálaljuk föl.
Ínyencek pálinkát is készítenek belőle.

Tippek, tanácsok:
Teáját vese- és szívelégtelenség esetén nem szabad fogyasztani.

Érdekességek:
Az első töveket a Földközi-tenger vidékéről hozhatták hozzánk a XIV. században, s Európa északibb területein elsősorban a kolostorkertekben leltek otthonra. A feketeribizlit alig egy évszázaddal a piros változat után, a XVI. században kezdték termeszteni Európában. Tabernaemontanus, német patikus és botanikus az ezerötszázas években levét szájüregi gyulladásokra, ínygyulladásra, sőt, mint a mozgó fogak újbóli rögzítőjét ajánlja, de használták hólyagbántalmak és májbetegségek ellen is, szirupját pedig köhögés elleni szernek.
Magyarország, Lengyelország és Románia mellett jelentős exportőre a gyógynövénydrogként használt feketeribizlinek. Jelenleg Új-Zéland évi 8000 tonnával a világ egyik legjelentősebb feketeribizli-termelője. Lakosai nem csak termelik, de naponta fogyasztják is munkájuk gyümölcsét.
Forrás: házipatika.com
A D- vitamin csökkentheti a melanoma kockázatát

Flavitamin Calcium+D3 (100db)A Journal of Clinical Oncology című folyóiratban ismertetett tanulmányhoz 36 ezer, 50 és 79 év közötti amerikai nő egészségügyi adatait elemezték.
A nők fele étrend-kiegészítőként naponta 1000 milligramm kalciumot és 400 nemzetközi egységnek megfelelő D3-vitamint szedett, míg a vizsgálatba bevont nők másik fele placebót kapott.
Az átlagosan hétéves követés során mindkét csoportban nagyjából 1700 bőrrákos eset fordult elő, ebben tehát nem találtak különbséget a kutatók.
Eltérés mutatkozott azonban a melanomával diagnosztizáltak számában: 82 nő a vitamint szedők csoportjában és 94 nő a placebót szedők körében. Még nagyobb volt a különbség, amikor azt nézték meg, hogy a korábban más típusú bőrrákkal már kezeltek között milyen arányban bukkant fel a melanoma. Az első - vitaminos - alcsoportban tíz, míg a második - placebós - alcsoportban 24, korábban más bőrrákkal diagnosztizált nőnél alakult ki melanoma.
A Stanford Egyetem munkatársai - élükön Jean Tang kutatásvezetővel - tanulmányukban hangsúlyozták, hogy a kis számok miatt az eredmény csupán valószínűsíti az összefüggést, ám normál adag D-vitamin és kalcium étrend-kiegészítő szedése ésszerűnek és ártalmatlannak látszik az érintett, magasabb melanoma-kockázattal élők körében.
Forrás: MTI - 2011. június 28., kedd 15:38.

Flavin.eu a facebook -on.

Flavin7

Flavin