Híreink

Oldalak:   1    2    3    4    5    6    7    8    9  

Az élet értelme és a dohányzás

Mi az élet értelme? – ez a kérdés a homályos és megválaszolhatatlan problémák jelképévé vált, ám érdekes módon a lélektan mégis eléggé jól tud dolgozni vele. A pszichológiát ugyanis nem az foglalkoztatja, hogy úgy általánosságban vajon mi lehet az emberi létezés értelme – hanem az, hogy az egyes ember mennyire látja értelmesnek a saját életét.

Vannak-e világosan meghatározott céljai, amelyeket szeretne elérni? Mindennapi tevékenységei és élményei örömet okoznak-e, értéket jelentenek-e számára? Viktor E. Frankl, a múlt századot majdnem teljes egészében végigélő osztrák pszichiáter az élet értelmességének kérdése köré egész lélektani irányzatot épített, melynek a logoterápia nevet adta. Frankl szerint a leki bajok kialakulásának egyik legfőbb oka a célvesztés. Ám ha az ember képes rá, hogy értelmes célokat állítson maga elé, akkor a legszörnyűbb élethelyzeteket is átvészelheti, még akár a náci koncentrációs táborok körülményeit is kibírhatja lelkének összeroppanása nélkül – ezt Frankl a saját példájával bizonyította. A célvesztettség ezzel szemben stresszt jelent, amivel valamiképpen meg kell küzdenünk. Léteznek jó és rossz megküzdési stratégiák; ez utóbbiak között a legismertebb az alkoholhoz vagy a kábítószerekhez való fordulás.
Érdekes kérdés, hogy vajon más, függőséget okozó szenvedély, például a dohányzás is lehet-e kísérője annak, hogy az ember hite megrendül élete értelmes voltában. Ezt a kérdést vizsgálta egy, az Addictive Behaviors című folyóiratban megjelent cikkben négy kutató, akik között Konkoly Thege Barnát és Kopp Máriát, a Semmelweis Egyetem munkatársait is ott találjuk. A szerzők azt a nagyszabású felmérést vették alapul, amely 2002-ben készült Magyarországon, és 12 643 személy különféle adatait tartalmazza. A felmérésnek része volt többek között egy olyan, hat tételből álló kérdőív is, mely azt vizsgálta, a válaszadók mennyire látják értelmesnek saját életüket. A kutatók elemzése arra irányult, hogyan alakul az e tesztben elért pontszám a dohányzók, a dohányzásról leszokottak, és azok körében, akik soha nem is dohányoztak. Nos, kiderült, hogy a dohányosok lényegesen kevésbé ítélték értelmesnek életüket, mint a dohányzásról leszokottak és a soha nem is dohányzók. Ez utóbbi két csoport között a különbség jelentéktelen volt.
Nem valószínű, hogy arról lenne szó: a dohányosok a cigarettázás miatt találnak kevesebb célt az életükben. Sokkal inkább az lehet a helyzet, hogy a célok bizonytalanabbá válása következtében jelentkező stresszt próbálják az emberek akár dohányzás révén is csökkenteni. Ez pedig azt jelenti, hogy a dohányzás elleni hatékony fellépésnek alighanem magában kell foglalnia a pozitív és valóban előre vivő megküzdési stratégiák elsajátíttatását – hogy az emberek kevésbé érezzék megoldásnak a különféle, függőséget okozó szenvedélyeket. S ami azt illeti, ez nem éppen könnyű feladat...
Forrás: Megjelent az Élet és tudomány 2009. szeptemberi számában. Írta: Mannhardt András
A csoki és a bor jó kombináció az elbutulás ellen

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy bizonyos élelmiszerek serkentik a memóriaműködést: a bogyós gyümölcsöket, kakaót, teát, szójatermékeket, bizonyos fűszereket és mértékkel bort fogyasztó embereknél később vagy egyáltalán nem jelentkezik az időskori elbutulás, sőt a Parkinson-kór kialakulása is kevésbé veszélyezteti őket.

KökényA legnagyobb mennyiségben a gyümölcsökben és zöldségekben, a gabonafélékben, a kakaóban, a szójában, a teában és a borban (elsősorban vörösborban) előforduló úgynevezett flavonoidok a polifenolok (hidroxilcsoportot tartalmazó többgyűrűs vegyületek) egyik fő csoportját képviselik. Akkor kerültek a kutatások előterébe, amikor kiderült róluk, hogy jó hatással vannak a memóriára, a tanulási folyamatokra és az általános kognitív (gondolkodással kapcsolatos) funkciókra, többek közt a döntéshozatali képességre, a beszédértésre és a számolási feladatokra. Ezenkívül számos kutatás megerősítette, hogy a flavonoidok fogyasztása segíthet lassítani a mentális képességek hanyatlását, és késlelteti vagy megakadályozza olyan betegségek kialakulását, amilyen az Alzheimer- és a Parkinson-kór.

A kutatók régebben úgy gondolták, hogy a flavonoidok ugyanúgy működnek az agyban, mint a testben, azaz antioxidánsokként megvédik a sejteket a szabadgyököknek nevezett, mindenütt jelen lévő kémiai anyagok káros hatásaitól. Napjainkra azonban az újabb kutatások kimutatták, hogy a flavonoidok jótékony hatása elsősorban e vegyületek és az agysejtek szerkezetével és működésével kapcsolatos fehérjék kölcsönhatásának köszönhető.

Mára a kutatók több mint 6000 különféle flavonoidot azonosítottak. Erőteljes antioxidánsokként megvédenek bennünket a szabadgyökök okozta sejtkárosító hatásoktól. A szabadgyökök a szervezet anyagcseréje folyamán is keletkeznek, de fokozzák a képződésüket a környezetszennyező anyagok, a cigarettafüst és a sugárzás.

Vörösszőlő
A bogyós gyümölcsök sok flavonoidot tartalmaznak

A flavonoidok memóriaműködésre gyakorolt jótékony hatására nagyjából tizenöt éve figyeltek fel a kutatók. Két amerikai szakember, Ronald Prior kémikus és James Joseph idegkutató az antioxidánsok betegségellenes hatásait vizsgálta, amikor Joseph olyan előzetes adatokról hallott, amelyek szerint azok az emberek, akik elég sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, jobban teljesítenek a gondolkodást vizsgáló teszteken, mint akik alig vagy egyáltalán nem fogyasztanak ilyen táplálékot.

Valóban javítja az agyműködést az antioxidánsokban gazdag étrend? Prior és Joseph földieper-, spenót- vagy áfonyakivonatot tartalmazó táplálékkal kezdtek etetni középkorúnak számító, 19 hónapos patkányokat 8 hétig (ami emberi léptékkel mérve nagyjából egy évtizednek felel meg). A nyolcadik hét végén a patkányokat különféle próbáknak vetették alá. A normál étrenden tartott rágcsálók lényegesen rosszabb teljesítményt nyújtottak különleges étrenden tartott társaiknál mind a tanulási, mind a motoros (mozgással kapcsolatos) képességeket tekintve.

A flavonoidok kedvező hatása az embereknél

Eközben az emberekkel végzett vizsgálatok eredményei is azt mutatták, hogy a flavonoidokban gazdag étrendnek jó hatása van a kognitív tevékenységre. Luc Letenneur és munkatársai 2007-ben 1640 ép kognitív tevékenységű idősödő emberrel töltettek ki kérdőívet a táplálkozási szokásaikról, majd tesztelték kognitív képességeiket. Tíz éven át követték az alanyokat, és ez alatt négyszer töltették ki újra a kérdőívet, és ismételték meg a kognitív teszteket. A legjobban azok a vizsgálati alanyok szerepeltek tesztekben, akik 18-37 milligramm flavonoidot fogyasztottak naponta. Ez például 15 szem áfonyának és negyed pohár narancslének felel meg.

Más kutatásokban flavonoidokban gazdag élelmiszerek gondolkodási képességekre gyakorolt hatását vizsgálták. Eha Nurk, az Oslói Egyetem táplálkozáskutatója kétezer, a 70-es éveik elején járó embert vizsgált életük végéig. Először ő is kitöltetett egy táplálkozásra vonatkozó kérdőívet, majd megvizsgálta az alanyok mentális frissességét, például a tárgyak megnevezésének gyorsaságát, vagy hogy milyen gyorsan tudnak felsorolni bizonyos betűvel kezdődő szavakat. A 2009-ben megjelent tanulmányból kiderült, hogy azok az egyének, akik rendszeresen fogyasztottak bort, teát és csokoládét - amelyek különösen gazdagok flavonoidokban -, sokkal jobb teljesítményt nyújtottak, mint azok, akik ritkán vagy egyáltalán nem fogyasztottak ilyen élelmiszereket.

Csokoládé

A legrosszabb eredményt azok az idősek érték el, akik egyáltalán nem fogyasztottak sem bort, sem teát, sem csokoládét. Azoknál a személyeknél, akik rendszeresen (de mértékkel) fogyasztottak bort, 45 százalékkal kisebb volt a rossz kognitív teljesítmény esélye (amelyet a teszt összpontszámának alsó tíz százalékában határoztak meg). A tea vagy csokoládé 10-20 százalékkal csökkentette a rosszabb teljesítmény esélyét. A mindhárom élelmiszert fogyasztók esetében 70 százalékkal csökkent annak veszélye, hogy rosszul teljesítenek.

Hogyan befolyásolhatják a flavonoidok az agyműködést?

A kísérleti adatok azt sugallják, hogy a flavonoidok jóval kisebb mennyiségben vannak jelen az agyban, mint más antioxidánsok, például a C-vitamin. Ezért valószínű, hogy nem a flavonoidok felelősek a szabadgyökök eltávolításának oroszlánrészéért. A kutatók úgy vélik, hogy a flavonoidok más módon változtatják meg az idegsejtek kémiáját. Joseph és munkatársai fölfedezték, hogy az áfonyával táplált patkányok agyában megnő az úgynevezett kináz enzimek szintje. Noha a kutatók még nem tudják, hogyan serkentik a flavonoidok a kináztermelést, az biztos, hogy a kinázok több típusa létfontosságú a tanuláshoz és a memória működéséhez, tehát a plusz enzimmennyiség valószínűleg serkenti a kognitív funkciókat.

Nemrég azt is felfedezték, hogy a flavonoidok megvédhetik a neuronokat a károsodásoktól és a pusztulástól, így segíthetnek az olyan neurodegeneratív betegségek megelőzésében, amilyen az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Így tehát mindenképpen ajánlott minél több flavonoidtartalmú élelmiszer - elsősorban bogyós gyümölcsök és szójakészítmények (tofu), valamint tea, csokoládé és mértékkel bor - fogyasztása, ha sokáig meg akarjuk őrizni szellemi frissességünket.
Forrás: Origo.hu - Pesthy Gábor|2011. 01. 23., 8:22 - A Scientific American cikke nyomán
Az antioxidánsok javítják a férfiak termékenységét

Flavitamin EAntioxidáns étrend-kiegészítők, így az E-vitamin és a cink szedése segíthet azoknak a férfiaknak, akiknek problémájuk van termékenységükkel - állapították meg 34 tanulmány áttekintése alapján újzélandi kutatók.
Az antioxidánsokat szedő férfiak csoportjában több mint négyszer nagyobb volt a partner teherbe esésének a valószínűsége, mint abban a csoportban, amelynek tagjai nem szedtek ilyen étrend-kiegészítőket. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, megállapításaik nem bizonyítják, hogy az antioxidánsok javítják a termékenységet, nem igazoltak ok-okozati kapcsolatot.
Az újzélandi Aucklandi Egyetem kutatói 34 tanulmány eredményét tekintették át. Az elemzett eredeti vizsgálatok összesen 3 ezer, termékenységi kezelésen átesett pár bevonásával készültek.
Forrás: MTI - 2011.01.21. 14:49
Hatékony lehet a cink a nátha kezelésére

Flavitamin CinkA cinktartalmú szerek - tabletták, szirupok - csökkentik a nátha tüneteit, és rövidítik lefolyását - idézte indiai kutatók megállapítását szerdán a BBC hírportálja. A Cochrane Systematic Review című internetes orvosi adatbázisban közzétett elemzésben összesen 1360 ember bevonásával készült 15 klinikai próba eredményeit vetették össze. A kutatók megállapították, hogy a cink megelőzésként is alkalmazható a nátha (vírusos rhinitisz) ellen, és akkor is hatékony, ha a tünetek jelentkezését követően egy napon belül elkezdik alkalmazását. Hosszabb távú használata azonban mégsem ajánlott, mert nagyobb mennyiségben toxikus.
A felnőttek évente átlagosan kettő-négy alkalommal náthásak, a gyerekek átlagban tízszer. Kevés dolog van, amit valaki tehet a náthavírusok fertőzése ellen, mert nemcsak tüsszentéssel és köhögéssel terjed, hanem a tárgyak, például a kilincsek közvetítésével is. A szakemberek feltételezik, a cink a vírus bevonásával megakadályozza, hogy az orr nyálkahártyáján átlépve megfertőzze a szervezetet, de laboratóriumi teszteredmények utalnak arra is, hogy gátolhatja a náthavírusok szaporodását.
Forrás: MTI - 2011.02.16. 15:49
A húszas éveikben kopaszodó férfiaknál nagyobb a prosztatarák kockázata

Crystal Complex Prostao kapszulaA már a húszas éveikben kopaszodó férfiaknál nagyobb kockázattal alakul ki a későbbiekben prosztatarák - állapították meg tanulmányukban francia kutatók. Philoppe Giraud, a párizsi Descartes Egyetem munkatársa kutatócsoportjával 388 prosztatarákos pácienst és 281 egészséges férfit vont be vizsgálatába. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a prosztatarákkal kezelt férfiak csoportjában kétszer gyakoribb volt a korai, már a húszas éveik elején jelentkező kopaszodás.
A prosztata tumorjának kockázatát nem növelte viszont, ha a haj elvesztése a férfiak harmincas vagy negyvenes éveiben kezdődött. Mint a kutatásvezető elmondta, a prosztatarákra való általános szűrés nem indokolt, ám a nagyobb kockázatnak kitett csoportokba tartozóknak érdemes részt venniük szűrővizsgálaton. Ilyen emeltebb rizikó lehet a 20 éves korban megkezdődött kopaszodás is. A prosztatarák a második leggyakoribb daganatos betegség a férfiak körében a tüdőrák után, becslések szerint évente 255 ezer férfi halálát okozza.
Forrás: 2011. február 16., szerda 15:45 - MTI
A fokhagyma újabb jótékony hatását fedezték fel

Fokhagyma kapszulaA sok fokhagymát és vöröshagymát fogyasztó nők körében kevésbé fájdalmas és később kezdődik a csípőízületi gyulladás.

Az allicint tartalmazó zöldségekben - vöröshagymában, lilahagymában, fokhagymában, medvehagymában - gazdag étrend enyhíti a csípőtáji csont-ízületi gyulladást, orvosi néven osteoarthritist - derült ki a londoni King's College London és a University of East Anglia kutatóinak vizsgálatából. Eredményeikről a BMC Musculoskeletal Disorders című szaklapban számoltak be.

A vizsgálat szerint a hagymafélék nemcsak a már kialakult gyulladás miatti fájdalmat csökkentik, a megelőzésben is hatékonyak.

Korral járó csípő-, térd- és gerincfájdalom

Az osteoarthritis degeneratív ízületi betegség, amelyet az ízületekben található porc krónikus károsodása, illetve végleges elvesztése okoz. A térdet, csípőt, gerincet érintő gyulladás általában negyven év felett alakul ki, és a nők körében gyakoribb. Nem gyógyítható, csak a gyulladással járó fájdalom csökkenthető. Súlyos osteoarthritisben szenvedőknél szóba jöhet viszont a csípő- és térdprotézis.

A Frances Williams vezette angol kutatócsoport vizsgálatában ezer egészséges női ikerpár vett részt, a kutatás kezdetekor sokuknak még nem voltak ízületi gyulladásos panaszaik.
A kutatók feljegyzéseket készítettek a résztvevők étrendjéről, valamint röntgenfelvételekkel követték a gerincet, a térdet és a csípőt érintő osteoarthritis kialakulását.

Testtömegtől és étrendtől is függ a csont-ízületi gyulladás

A vizsgálat eredményei szerint azok, akik gyümölcsben és zöldségben, különösen hagymafélékben gazdag étrendet követtek, azoknál később és lassabban alakult ki gyulladás a csípőcsontban.

A fokhagyma alkotóelemeit külön-külön is megvizsgálva azt találták, hogy diallil-diszulfidnak köszönhető a csontvédő hatás.

Korábban ismert volt, hogy a csont-ízületi gyulladások kialakulása függ a testtömegtől. Azzal kapcsolatban azonban, hogy az étkezés hogyan befolyásolja a betegséget, ez volt az első vizsgálat.
Forrás: Origo.hu - 2010. 12. 17., 3:45
A bogyós gyümölcsök újabb jótékony hatására derült fény

SzederKevésbé fenyegeti a Parkinson-kór kialakulása azokat, akik rendszeresen esznek bogyós gyümölcsöket - derült ki egy nagy mintaszámú, követéses amerikai vizsgálatból. Férfiak esetében tovább csökkenti a betegség kockázatát az alma, a narancs és más, flavonoidokban gazdag gyümölcsök fogyasztása.

A P-vitaminként és citrinként is ismert flavonoidok növényi pigmentanyagok. Korábbi vizsgálatokban kimutatták, hogy - feltételezhetően antioxidáns hatásuk révén - kedvező hatással vannak a szív- és érrendszer egészségére, például csökkentik a magasvérnyomás-betegség kockázatát.

A Harvard Egyetem közegészségügyi karának kutatói arra voltak kíváncsiak, van-e összefüggés a flavonoidbevitel és az egyik leggyakoribb idegrendszeri sorvadással járó betegség, a Parkinson-kór kockázata közt.

Az öt legfőbb flavonoidforrás hatását vizsgálták

Xiang Gao és kollégái 49 281 férfit és 80 336 nőt vontak be a vizsgálatba, és minden résztvevőről 20-22 éven át gyűjtöttek adatokat. Kérdőívek segítségével mérték fel a résztvevők teljes flavonoidbevitelét, valamint az öt legfőbb flavonoidforrás: a tea, a bogyós gyümölcsök, az alma, a vörösbor és a narancs vagy narancslé fogyasztását. Ezután elemezték az összefüggést a flavonoidbevitel és a Parkinson-kór kialakulásának kockázata közt.

A vizsgálat időtartama alatt 805 emberben alakult ki Parkinson-kór. A férfiak közt a betegség kockázata mintegy 40 százalékkal kisebb volt a legtöbb flavonoidot fogyasztók körében (a felső 20 százalékban), mint a legkevesebb flavonoidot fogyasztókéban.

Érdemes sok málnát, szedret, áfonyát, ribizlit fogyasztani

Érdekes módon a nőkben nem találtak kapcsolatot a teljes flavonoidfogyasztás és a Parkinson-kór kiakalulása között. Azonban a részletesebb elemzés azt mutatta, hogy a flavonoidok egyik alosztálya, a bogyós gyümölcsökben (például a málnában, a szederben, az áfonyában és a ribiszkében) nagy mennyiségben található antocianinok rendszeresen fogyasztva férfiakban és nőkben is csökkentik a Parkinson-kór kockázatát.

Az eredmények arra utalnak, hogy a flavonoidok, különösen az antocianinok védő hatást fejtenek ki az agyi idegsejtekre. A vizsgálat részletes eredményeit áprilisban, az Amerikai Neurológiai Akadémia ezévi konferenciáján fogják bemutatni.
Forrás: Origo.hu - 2011. 02. 14., 4:14
Itthon is van már fájdalommentes vastagbélrák-szűrés

Magyarországon a vastag- és végbélrák a második leggyakoribb daganatos betegség. A halálesetek nagy része megelőzhető lenne rendszeres szűrővizsgálattal. Sokakat visszatart a vizsgálattól, hogy a vastagbél-tükrözés fájdalmas, ám a már itthon is elérhető CT- kolonográfia nem okoz kellemetlenségeket.

Magyarországon a daganatok okozta halálozások között a vastag- és végbélrák nemtől függetlenül a második helyen áll, nemdohányzók körében pedig a leggyakoribb daganatos eredetű halálok. Évente mintegy 9000 új vastagbélrákos esetet ismernek fel, miközben évente közel 5000-en a betegség következtében haláloznak el.

A vastagbélrák polipokkal kezdődik

A vastag- és végbélrák szinte kivétel nélkül polipok talaján alakul ki. A vastagbélpolip egy szemölcsszerű kinövés a bél belső ürege felé. Szövettanilag a polip többféle lehet, ez határozza meg a daganatos elfajulás kockázatát. Sajnos a polipok legtöbbször nem okoznak tüneteket, időszakos vérzés is csak a betegek kevesebb, mint 5 százalékában észlelhető, ezért sok beteg nem fordul orvoshoz.

Európa-szerte az ötven éven felüliek körülbelül harminc százalékában, a hetven év felettieknek pedig ötven százalékában fordulnak elő polipok, viszont a polipok kevesebb, mint egy százalékából alakul ki vastagbélrák.

Tíz év, mire a vastagbél-daganat kifejlődik


Az egészséges vastagbél-nyálkahártyából az életet veszélyeztető vastagbélrák soklépcsős folyamat során alakul ki, amely átlagosan tíz év alatt megy végbe. Ezért a megelőző állapotok időbeni felismerésével a rák kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető.

Ráadásul a vastag- és végbélrák a többi ráktól eltérően különösen hatékonyan kiszűrhető betegség, és többféle szűrési módszer is kínálkozik vizsgálatára. A vastagbélrák szűrésével kapcsolatban fontos pozitívum, hogy a rákmegelőző polip eltávolításával a rák kialakulása is megelőzhető.

Fájdalommentes szűrővizsgálat

A vastagbél-tükrözés elfogadottsága a kellemetlensége miatt a betegek körében alacsony. (Ilyenkor a végbélnyíláson keresztül egy hosszú, a végén kamerával felszerelt eszközt, - endoszkópot -, vezetnek a vastagbélbe.) A reálisabban finanszírozható széklet-tesztek a már kialakult daganat kimutatására alkalmasak, viszont a polipok észlelésében a szenzitivitásuk csekély, így a nemzetközi gyakorlatban egyre inkább előtérbe kerül a CT-kolonográfia, mint a vastagbél-betegségek szűrésére alkalmas módszer.

A CT-kolonográfia legfőbb előnye maga az eljárás: a vizsgálat során nem kell behatolni a bél üregébe ahhoz, hogy felvétel készüljön róla. A hagyományos CT-adatfelvételhez hasonló vizsgálat 1-2 perc alatt elvégezhető és minimális kockázattal jár. A vastagbél legtávolabbi pontja is vizsgálható, és daganat észlelése esetén, annak kiterjedését is meg lehet határozni. Az endoszkópos technikákkal szemben a módszer kellemetlenségek nélkül, gyorsan, fájdalommentesen elvégezhető, ezért szűrés céljára kifejezetten alkalmas.
Forrás: Origo.hu - 2011. 02. 04., 10:59
Magas koleszterinszint: adjunk három hónapot a diétának a gyógyszer előtt!

Kendermag olajMagas koleszterinszint esetén lehet rögtön gyógyszert szedni, ám ne várjuk, hogy egy pirulával ellensúlyozhatjuk a túlzott zsír- és cukorfogyasztást, a finomított lisztben gazdag, ám rostban szegény étkezést, az ülő életmódot, a stresszt vagy az alváshiányt. Érdemesebb a koleszterinszint csökkentését az étrend átalakításával kezdeni.

A koleszterinszint-csökkentő készítmények piaca világszerte egyre nagyobb, nem csoda, hogy szinte naponta hallhatunk újabb szerekről, amelyek hatékonyan csökkentik az LDL-koleszterin (a "rossz" koleszterin) vérszintjét, miközben növelik a HDL-koleszterinét (a "jó" koleszterinét).

Sokak esetében azonban a koleszterinszint csak a jéghegy csúcsa, a szervezetben végbement kóros változások jóval mélyrehatóbbak. Egy koleszterncsökkentő gyógyszer pedig egymaga nem szünteti meg az érelmeszesedéssel járó krónikus betegség valódi okait, amelyek a legtöbb esetben a táplálkozásban, a mozgásszegény életmódban, a stresszben és a környezetünkben található egyes mérgező anyagokban keresendők.

"Magas koleszterinszint esetén, mielőtt gyógyszerhez nyúlunk, alakítsuk át étrendünket, és adjunk három hónapot a diétának" - mondja dr. Pados Gyula, a Szent Imre Kórház Lipid Részlegének főorvosa. "Mivel koleszterint a máj is termel, ezért csodát ne várjunk, de megfelelő étrenddel 5-10 százalékkal tudjuk csökkenteni koleszterinszintünket. Sokaknál már ez is segítene, és nagyon lényeges, hogy a koleszterinszint egy százalékos csökkentése két százalékkal mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát."

A magyar lakosság összkoleszterinszintjének átlaga 5,7 mmol/l, miközben az optimálisnak tartott tartomány felső értéke 5,2 mmol/l. "A felnőtt lakosság 66 százalékának összkoleszterinszintje magasabb az ajánlottnál" - teszi hozzá a lipidológus.

A koleszterinszint-csökkentés nyolc lépése gyógyszer nélkül

Csökkentsük az állati zsírok bevitelét!

A koleszterinszint-csökkentés első lépése a telített és a transz-zsírsavak bevitelének mérséklése. Nekünk magyaroknak ez nem könnyű feladat, hiszen itthon jelenleg az összkalóriabevitel 38 százalékát teszi ki a zsírbevitel, és ennek 42 százaléka állati eredetű zsír. A zsírbevitelt kellene ideális esetben 25-30 százalékra, a telített zsírok arányát pedig 10 százalék alá csökkenteni.

Túlsúllyal küzdők mérsékeljék a kalória- és szénhidrátbevitelt!

A gyorsan felszívódó, magas glikémiás indexű szénhidrátok, amelyek például a fehér kenyérben, a tésztákban, a rizsben, a süteményekben és a sült krumpliban találhatók, gyors vércukorszintemelkedést okozva fokozzák az inzulintermelést, és ezáltal a szénhidrátok zsírrá alakulását, valamint a zsírlerakódást. Ez pedig a koleszterin mellett a sejtmembrán felépítésében szerepet játszó másik lipidféleség, a trigliceridek szintjének emelkedésével, és a HDL-koleszterin szintjének csökkenésével jár.

Fogyasszunk több halat!

Bár a halakban található omega-3 zsírsavak az összkoleszterin-szintet nem csökkentik, de a triglicerid-szintet csökkenthetik, a HDL-szintet pedig emelhetik.

Mérsékeljük az alkoholfogyasztást!

Az alkohol a koleszterinszintet nem befolyásolja, de magas trigliceridszint esetén fontos korlátozni a fogyasztását, mert tovább emeli azt.

Csökkentsük a koleszterinszintet növényi táplálékkal!

Koleszterin csak az állati és emberi szervezetben fordul elő, a növényekben a sejtmembránok fluiditását biztosító szerepet a szterinek töltik be. Évtizedek óta ismert, hogy elegendő mennyiségű szterin bevitele a koleszterinszint csökkenéséhez vezet. A szterinek elsősorban zöldségekben, gyümölcsökben, búzacsírában, lenmagban, dióban, mogyoróban, napraforgó-, szója-, repce- és szezámolajban találhatók. Mérsékelt koleszterinszint-csökkentő hatást mutattak ki fokhagyma, vörös rizs és szója fogyasztása esetén is.

Válasszunk fitoszterollal dúsított élelmiszereket!

A növényekben található, a koleszterinszintet kedvezően befolyásoló tápanyagokat összefoglaló néven fitoszteroloknak nevezzük. Mivel a fitoszterolok aránya kevesek étrendjében éri el a koleszterinszint-csökkentéshez szükséges mennyiséget, egyre több ételt (joghurtot, salátaöntetet, italokat, tejet, margarint, gabonatermékeket) dúsítanak velük. Akinek magas a koleszterinszintje, érdemes ilyen termékeket vagy koncentrátumokat választania.

Végül két más jellegű tanács:
Mozogjunk!
Lassan már a csapból is a mozgás jótékony hatása folyik, de nem lehet elégszer ismételni.
Fordítsunk több figyelmet az alvásra!
A "minőségi" alvás elengedhetetlen a gyógyulási folyamatokhoz, a vércukorszint kiegyensúlyozott szabályozásához, és általában az egészséghez.
Forrás: [origo] 2011. 02. 09., 10:33 Utolsó módosítás: 2011. 02. 09., 12:35
A zöld tea újabb előnyös hatását igazolták

ZöldteaA rendszeres zöldteafogyasztás véd az Alzheimer-kórtól, illetve a szellemi hanyatlás egyéb formáitól - derült ki a nagy-britanniai newcastle-i egyetem kutatóinak vizsgálatából.
A Phytomedicine című, gyógynövényekkel foglalkozó tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a kínaiak ősi itala hatékony lehet a szellemi hanyatlás és a rák kockázatának csökkentésében.
A newcastle-i egyetem kutatóinak vizsgálatát azért tartják egyedülállónak a szerzők, mert nem egyszerűen arra voltak kíváncsiak, hogy a frissen főzött zöld teában lévő jótékony vegyületek hogyan hatnak a szervezetünkre, hanem az emésztés szimulációjával azt is megnézték, hogy ezekből a jótékony vegyületekből mi marad meg az emésztést követően, képesek-e még a remélt előnyös hatások kifejtésére, illetve felszívódnak-e egyáltalán a bélrendszerből. Az ugyanis, hogy egy hasznos tápanyagot elfogyasztunk, még nem garancia arra, hogy fel is szívódik beleinkből, illetve hogy kifejti a kívánt kedvező hatást.
"Vizsgálatunk legizgalmasabb eredménye, hogy a megemésztett zöld tea vegyületei még hatásosabbak az Alzheimer-kór ellen, mint a még nem megemésztetté" - magyarázta a kutatásvezető, dr. Ed Okello. "Ráadásul kiderült az is, hogy az emésztés során keletkező vegyületek daganatellenes hatásúak, azaz a ráksejtek szaporodását jelentősen lassítják."
A vizsgálatban a Newcastle Egyetem kutatócsoportja együttműködött egy skót mezőgazdasági intézettel (Scottish Crop Research Institute), amely segítséget nyújtott az emésztést szimuláló különleges technológia kifejlesztéséhez.
A zöld és a fekete tea is védi az agysejteket
Az Alzheimer-kór hátterében két toxikus (mérgező) vegyület, a hidrogén-peroxid és a béta-amyloid nevű fehérje agyi neuronokban (idegsejtekben) való felhalmozódása áll. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a fekete és a zöld teában is jelenlévő úgynevezett polifenolok ezeket a káros vegyületeket megkötik, és ily módon megvédik az agysejteket.
Az emésztés során a polifenolok kisebb összetevőkre bomlanak. A kutatók egészséges sejteket és daganatsejteket tettek ki e hasznos vegyületeknek, illetve különféle káros molekuláknak többféle koncentrációban. Azt tapasztalták, hogy a zöld tea megemésztett összetevői megvédték a káros hatásoktól az egészséges sejteket, a ráksejtek szaporodását pedig lelassították.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a szellemi hanyatlás, illetve a daganatos betegségek kockázatcsökkentésének csak egyik eszköze a zöldteafogyasztás. Emellett fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és az egészséges életvitel is.
Forrás: Origo.hu - 2011. 01. 07., 4:41 Utolsó módosítás: 2011. 01. 07., 13:10

Flavin.eu a facebook -on.

Flavin7

Flavin