Híreink

Oldalak:   1    2    3    4    5    6    7    8    9  

 

Rengeteg százéves él egy kínai városban

Rengeteg százéves él a kínai városbanA hosszú életűek hazájaként is emlegetett észak-kínai Zsukao városában jelenleg nem kevesebb mint 255 századik életévét betöltött ember él - derült ki a helyi hatóságok által közzétett statisztikából.
A Kína északi részén elterülő Csiang-szu tartománybeli városnak 1,45 millió lakosa van, közülük negyvenezren elmúltak nyolcvanévesek, és több mint négyezren ünnepelték már meg a kilencvenedik születésnapjukat is. A helyi lakosság átlagos élettartama 75,59 év. Ez 4,59, illetve 9,59 évvel magasabb, mint a Kína többi részén, illetve az egész világon érvényes átlag.
Az ázsiai ország összesen hat "hosszú életű" várossal büszkélkedhet, ám Zsukao az egyetlen közülük, amely alacsony fekvésű és gazdaságilag is meglehetősen fejlett régióban található. Az itt élő emberek hosszú életének titka a rendszeres és egészséges táplálkozási, valamint alvási szokásokban, illetve a kedvező környezeti feltételekben rejlik.
A Földtani Kutatások Csiang-szu Tartománybeli Intézetének kutatása szerint a régióban lévő talaj egy kilogrammjában átlagosan 3,3 milligramm jód, 57,3 milligramm cink és 0,047 milligramm szelén található, ami jóval meghaladja a környező területekre jellemző arányokat. Az intézet szakértői szerint a szelén segít megelőzni a rákos megbetegedések kialakulását, a cink a fehérjecsere fontos résztvevője, a jód pedig a pajzsmirigy-hormon termelésében játszik fontos szerepet.
A következő években valószínűleg tovább emelkedik a százévesek száma, ahogy a várható élettartam is egyre jobban megemelkedik majd. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint 2009-ben 73,05 év volt az átlagos élettartam Kínában, míg 2000-ben 71,4 évet, 2006-ban pedig 72 esztendőt jósoltak majdnem biztosra az ország lakóinak.
Forrás: MTI 2010. szeptember 17., péntek 10:44
Európai túlsúly van az őssejtkutatásban

Európai túlsúly van az őssejtkutatásbanA jelenleg használt őssejtvonalak túlnyomó része európai eredetű emberektől származik, ezért az ázsiaiak és afrikaiak vélhetően csak később hasznosíthatják az úttörő technológia eredményeit.
A New England Journal of Medicine című orvosi szaklapban közzétett tanulmányban 47 embrionális őssejtvonalat vizsgáltak, melyekkel jelenleg összesen mintegy hétszáz kutatás zajlik. A sejtvonalak közül mindössze kettő volt kelet-ázsiai eredetű, egyáltalán nem találtak köztük afrikai embertől vagy amerikai őslakostól származót, ahogy a csendes-óceáni szigetek őslakosait sem reprezentálta sejtvonal.
"Alapvető fontosságú, hogy különböző őssejtvonalak álljanak rendelkezésre ezekhez a kutatásokhoz, mert így lehet biztosítani, hogy valamennyi páciens részesüljön a kutatási eredmények hasznából" - mondta Sean Morrison, a Michigani Egyetem őssejt-technológiával foglalkozó központjának igazgatója, a kutatócsoport vezetője.
Az embrionális őssejtkutatás a szakemberek szerint alapvetően megváltoztathatja az orvoslás jövőjét. Ha azonban egyes rasszokhoz tartozó őssejtvonalakkal egyáltalán nem folynak kutatások, akkor kétségessé válhat, hogy az eredményeket náluk is ugyanúgy lehet-e hasznosítani.
Az új embrionális őssejtvonalak kialakítására vonatkozó tilalmat az idén oldotta fel az amerikai kormányzat, így a számos betegségre gyógyírt ígérő őssejtkutatások ismét fellendülőben vannak.
Forrás: MTI 2009. december 17., csütörtök 14:30
Több az elhízott gyerek a szegény családokban

Több az elhízott gyerek a szegény családokbanA rosszabb szociális körülmények között élő családokban több az elhízott gyerek - állapította meg egy, a kaliforniai tizenévesek vizsgálatával készült tanulmány, amely az American Journal of Public Health című folyóiratban jelent meg.
Hosszú évszázadokon át a gazdag családok tagjait erról lehetett megismerni, hogy jól tápláltak, sőt kövérek voltak. Ma ennek legtöbbször a fordítottja igaz: a társadalom felső rétegeihez tartozók tudatosabban élnek, az alacsony jövedelműek pedig sokszor túlsúlyosak.
Susan Babey és munkatársai évek óta foglalkoznak az elhízás, különösen a fiatalkori elhízás kérdéseivel. Most közölt cikkükben arról a vizsgálatról számolnak be, mely 17 535, kaliforniai serdülő adatain alapult. A tizenévesek nemcsak testsúlyukról és magasságukról számoltak be, de a kutatókkal családjuk anyagi helyzetét is ismertették.
A munka 2001-ben kezdődött, és a résztvevők egészségére vonatkozó információk gyűjtése további hat éven keresztül folyt. Mint kiderült, a rossz anyagi helyzetben élő tizenévesek körében az elhízottság aránya még ez alatt az aránylag rövid idő alatt is jelentősen megnőtt.
A rossz anyagi helyzetben élő gyerekek körében az elhízottság kétszeresére nőtt a hat év alatt. A jómódú gyerekek ebben az időszakban általában nem híztak. A különbség elsősorban a fiúkra volt jellemző.
A jelenségre ugyanezen munkacsoport tavaly megjelent dolgozata szerint elsősorban a szülők példamutatása felelős. Például a sok cukros italt fogyasztó szülők gyerekei negyven százalékkal többször "üdítőznek", mint az egészségesebb életmódot folytató családokban élők.
Azok a tizenévesek, akik azt látják, hogy szüleik naponta ötször esznek gyümölcsöt vagy zöldséget, 16 százalékkal többször teszik meg ezt maguk is, mint azok a gyerekek, akiknek otthonában ez nem mindennapos szokás.
Csaknem minden második serdülő, a csoport 48 százaléka járt naponta gyorsétterembe, akiknek szülei maguk is így étkeztek. "Vizsgálataink azt jelzik, hogy a gyerekkori elhízás kezelése a szülőknél kezdődik" - írják a kutatók a dolgozat összefoglalásában.
Forrás: MTI 2010. október 1., péntek 08:46
Gerincet gyógyítanak embrionális őssejttel

Gerincet gyógyítanak embrionális őssejttelAmerikai orvosok megkezdték a humán embrionális őssejtekkel való kezelés első klinikai tesztjeit egy gerincsérült páciensen.
Úttörőnek számító kezelést tesztjét indította el pénteken a Geron biotechnológiai cég. Egy páciens humán embrionális őssejteket tartalmazó injekciót kapott, és ezután figyelemmel kísérik az eljárás biztonságosságát, valamint azt, hogy a páciens mennyire hatékonyan nyeri vissza érzékelését és mozgásképességét.
A kísérletet az Atlantában (Georgia) lévő Shepherd Központban végzik, ám a kezelt férfi személyét nem fedte fel a kórház szóvivője. A klinikai teszt 1-es fázisába előreláthatóan tíz pácienst vonnak be összesen, akiknél a súlyos sérülés megtörténte után 7-14 napon belül el kell kezdeni a kezelést a Geron GRNOPC1 jelű készítményével. A résztvevőket egy éven át követik nyomon.
Amennyiben az első csoport páciensnél nem jelentkeznek káros mellékhatások, a biotechnológiai vállalat - tervei szerint - megkéri az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA engedélyét a tesztek kiterjesztésére a gerincsérültek lehető legszélesebb körére, valamint az alkalmazott GRNOPC1-dózis növelésére.
A végső cél, hogy az őssejteket lehetőség szerint közvetlenül a gerincvelő-sérülés helyére fecskendezzék be. A Geron kutatóinak reményei szerint így serkenthető a károsodott idegsejtek újranövekedése, ezzel a páciens érzékelése és mozgásképessége helyreállítható.

Állatoknál működött
A Geron 1999 óta dolgozik humán embrionális őssejtekkel. Mint a vállalat elnöke, Thomas Okarma közleményében emlékeztetett rá, akkoriban több évtizednyi távolságra jósolták a sejtterápia humán klinikai próbáinak engedélyezését. Okarma szerint a klinikai kipróbálás hétfői elindulása "mérföldkő a humán embrionális őssejtekre alapozott terápiák területén".
A tesztben alkalmazott készítmény az idegrendszer multifunkciós sejtjeinek, az úgynevezett oligodendrocitáknak az elősejtjeit tartalmazza.
A megelőző állatkísérletekben a gerincvelő-sérülés helyére befecskendezett GRNOPC1-ben lévő elősejtek (prekurzor sejtek) a károsodott részhez vándoroltak, és oligodendrocitákká fejlődtek. Ezt követően pedig az idegrostok körüli védőréteg, a mielinburkolat újraképződött, így lehetővé tette, hogy az idegsejtek ismét alkalmasak legyenek az ingerületek közvetítésére.
Forrás: MTI 2010. október 12., kedd 10:17
Megfejtették a fenékre hízás génjeit

Megfejtették a fenékre hízás génjeitHarmincnál több testalkattal és elhízással összefüggésbe hozható génváltozatot írt le egy nemzetközi kutatócsoport.
A körte vagy alma típusú elhízás hátterében lévő géneket találta meg egy nemzetközi csoport. 280 tudományos intézet négyszáznál több kutatója vett részt a munkában, amely az elhízáshoz vezető biológiai folyamatokat tanulmányozta. Az eredmények a későbbiekben felhasználhatók megelőzésére vagy kezelésére.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy bár a géneknek van szerepük a kövérségben és a súlyproblémákban, mégis csupán töredékét jelentik mindazon okoknak, melyek a tényleges elhízáshoz vezetnek. A főbűnös az életvitelünk, elsősorban a helytelen étrend és a mozgáshiány - emelte ki Ruth Loos, a brit orvosi kutatási tanács (MRC) Cambridge-ben működő közegészségügyi egységének munkatársa, a program résztvevője.
Most közzétett kutatásaikban brit genetikusok 13 olyan régiót azonosítottak az örökítőanyagban, ahol a DNS-szekvenciában lévő változatok kapcsolatba hozhatók az egyén alma vagy körte típusú alkatával. Az is kiderült, hogy ezen variációk jóval nagyobb hatással vannak a nők alkatára, mint a férfiakéra.
Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy az úgynevezett alma típusú elhízás, amikor a többletsúly főként a hason, a derék környékén jelenik meg, nagyobb egészségügyi kockázatot hordoz. Az ilyen jellegű elhízásnál gyakrabban alakul ki felnőttkori, 2-es típus elhízás, valamint a szív- és érrendszeri problémák kockázata is nagyobb.
Forrás: MTI 2010. október 11., hétfő 13:33
Megduplázódott a szájrákos betegek száma a fiatalok körében

Megduplázódott a szájrákos betegek száma a fiatalok körébenA dohányzás, az alkoholfogyasztás és a helytelen táplálkozás lehet a fő oka, hogy az utóbbi években megkétszereződött fiatal felnőttek felső-emésztőszervi rákos megbetegedéseinek a száma.
Európában az elmúlt években megkétszereződött a felső-emésztőszervi rákos megbetegedések száma. Évente körülbelül százezer embert öl meg ez a fajta rák, és ami aggasztó, hogy közülük egyre több az 50 év alatti fiatal felnőtt.
Az Aberdeen egyetem kutató szerint ennek a hátterében a fiatalok egészségtelen életmódja áll: A dohányzás, az alkoholfogyasztás és a helytelen táplálkozás. Egy ötéves tanulmány során ugyanis 10 rákos betegből 9 esetében az okokat a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra, vagy a tápanyagszegény étkezésre vezették vissza.
Forrás: [origo] | 2010. 10. 21., 11:56
Őssejtekből építenek új szerveket Spanyolországban

Őssejtekből építenek új szerveket SpanyolországbanÚj módszert mutattak be spanyol kutatók transzplantációs célú mesterséges szervek létrehozására őssejtek segítségével. Az őssejtek felhasználása jelentősen csökkenti a donorszervek kilökésének kockázatát.
Az új technika első lépéseként eltávolítják a beültetésre alkalmatlan szív, máj vagy más szerv sejtjeit, ezáltal egy csupasz vázat, egy háromdimenziós mátrixot kapnak - mondta el madridi sajtótájékoztatóján Francisco Fernandez-Aviles, a Gregorio Maranon kórház vezető kardiológusa. Ezt követően a páciens saját őssejtjeit viszik fel a vázra, ahol azok gyakorlatilag újranövesztik a szervet, ezúttal már olyan sejtekkel, amelyek kompatibilisek a páciens testével, hiszen azonos DNS- és sejtállományt hordoznak.
Mint Fernandez-Aviles elmondta, legkorábban öt év múlva végezhetnek az orvosok olyan szervátültetéseket, amelyekben az ezzel a technikával előállított, illetve újraalkotott szerveket használják fel. "Mindez két problémának vet véget: a transzplantációra alkalmas donorok és szervek hiányának, valamint annak, hogy a páciens szervezete kilökje a beültetett új szervet" - tette hozzá.
A kórháznak jelenleg nyolc előkészített "szívváz" áll rendelkezésére a módszer kipróbálásához, ezek közül egyről remélik, hogy az év végéig legalább részlegesen szívként újul meg az őssejtek segítségével.
Forrás: Index/MTI 2010. november 3., szerda 17:16
Szabályozni kellene az ételek sótartalmát

SóInkább a kormányzatoknak kellene előírniuk az élelmiszerek sótartalmát a szívbetegségek elleni küzdelem jegyében, semmint az élelmiszeriparra hagyni az önszabályzás feladatát - vélik eredményeik alapján ausztrál kutatók.
A túl sok só fogyasztása emeli a vérnyomást és a szélütés, a szívbetegségek, valamint egyéb krónikus betegségek kockázatának teszi ki az embereket, megterhelve ezáltal a közegészségügy anyagi forrásait is.
"Ha a vállalatokra hagyatkozunk, hogy önkéntesen csökkentsék a sótartalmat, lehet valamennyi eredmény, ám a kötelező előírások 20-szor nagyobb hasznot hoznának" - hangsúlyozta Linda Cobiac, az ausztráliai Quennsland egyetemének munkatársa.
Mint Cobiac elmondta, Ausztráliában a férfiak 94 százaléka, és a nők 64 százaléka több sót eszik az ajánlott mennyiségnél, az amerikaiaknak pedig 90 százaléka.
A British Medical Journal csoport által kiadott Heart című szakfolyóiratban kedden közzétett tanulmányban a szerzők kimutatták, hogy amikor a cégek ellenőrizték a sótartalmat, a szívbetegségek és a szélütés aránya csak mintegy 1 százalékkal csökkent, ám ha a kormány vezetett be kötelező szabályzást, akkor 18 százalékkal.
Az emberek önmérsékletére való hagyatkozás, a meggyőzés bizonyult a legkevésbé hatékony módszernek: csupán 0,5 százalékkal csökkentette a szélütés és a szívbetegségek arányát.
Forrás: MTI 2010. november 2., kedd 12:06
Az ember a legdagadtabb főemlős

Az ember a legdagadtabb főemlősŐseink túlélési esélyeit jelentősen megnövelte a tápanyagraktárként felhalmozódott zsír. A nálunk sokkal izmosabb Neander-völgyi emberek vesztét valószínűleg részben a túlzottan húsra specializált táplálkozás és a rajtuk lerakódó meglehetősen kevés zsírszövet okozta. Az energiában gazdag szövet nagy szerepet játszott az ember gondolkodással kapcsolatos képességeinek fejlődésében is.

A Neander-völgyi emberek szinte kizárólag húst fogyasztottak, melyből naponta átlagosan 4000 kilokalória energiához jutottak. (Viszonyításképpen: egy nehéz fizikai munkát végző, 90 kilogrammos tömegű férfi napi kalóriaszükséglete körülbelül 3200 kilokalória.) A táplálékból azonban szinte semmi energiát nem raktároztak zsírszövetekben, hanem az energia jelentős részét a mai emberénél jóval fejlettebb izomzat használta fel. Ez a táplálkozásmód nagyon sokáig kielégítőnek bizonyult, hiszen a Homo neanderthalensis faj több mint 250 000 évig élt bolygónkon. A hanyatlásuk akkor kezdődött, amikor úgy harmincezer éve erősen megritkult a húsforrás. Kihalásukhoz szinte biztosan hozzájárult, hogy táplálkozás tekintetében sem tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez, és nem volt a testükben zsírtartalék, amelyet a nehéz időszakok átvészelésére felhasználhattak volna.
Fajunk, a Homo sapiens tehát több szempontból is életrevalóbbnak bizonyult a Neander-völgyieknél. Étrendünk sokkal változatosabb és rugalmasabb volt, és amikor úgy 100 000 éve kirajzottunk Észak-Afrikából Európába és Ázsiába, akkor lenyűgözően fejlett anatómiai, kognitív (gondolkodással kapcsolatos) és társadalmi előnyök tárházát hoztuk magunkkal, amellyel a Neander-völgyiek - akik szigorúan a jégkorszaki viszonyokhoz alkalmazkodtak - képtelenek voltak felvenni a versenyt. Őseink egyik legfontosabb adaptációs előnye azonban az volt, hogy képesek voltak az energiát zsírszövetben tárolni. Ez a tulajdonság átsegítette őket a szűkös, éhezéssel teli időszakokon, amelyek együtt jártak a gyakran szélsőséges szezonális hőmérséklet-ingadozásokkal.
Azt mondhatjuk tehát, hogy az emberi kövérség kifejlődése valójában egy rendkívüli evolúciós újításnak tekinthető. Bármely más főemlősfajjal összehasonlítva az embereknek arányosan lényegesen több a testzsírtartalmuk és kisebb az izomtömegük. Egy hathónapos csimpánzkölyök például könnyedén felhúzza magát egy karjával. Egy emberi csecsemő ebben a korban még felülni se tud, viszont zsírszövetei már buzgón munkálkodnak azon, hogy kialakuljanak az emberekre jellemző fejlett kognitív képességek. Az agy fejlődéséhez és működéséhez rengeteg energia kell, így annak jó része átcsoportosul az izomfejlődésről az agyi funkciók fejlődésére.

Az elhízás genetikai háttere

Az Emberi Elhízás Géntérképe (Human Obesity Gene Map) szerint több mint 600 gén, marker és kromoszómarégió kapcsolható össze az elhízással. Ezekbe az öröklődő faktorokba sok minden beletartozik az anyagcsereráta egyéni eltéréseitől kezdve a spontán fizikai aktivitásra való hajlamon át, egészen az olyan különleges kórképekig, mint az energiaszabályozó fehérjék hibás működése. Ennek a genetikai háttérnek köszönhető, hogy egy elhízásra hajlamos személy sokkal nagyobb valószínűséggel maradt volna életben sovány társánál, ha úgy 10 000 évvel korábban születik. Valószínűleg jórészt ez a ma már hátrányosnak tekinthető genetikai felépítés tette lehetővé a zsírfelhalmozódás révén őseinknek, hogy túléljék az élelemhiányos időszakokat.

Nagyjából 10 000 évvel ezelőtt, a kőkorszakba - pontosabban a mezőgazdasági életmódba - való átmenet és a gyűjtögetés ebből következő felhagyása idején kezdett megfordulni az események menete, és ironikus módon halálossá váltak ezek a zsírraktározó gének. Eleinte ez fordulat nagyon lassan zajlott. Noha az elhízás előfordult egyes gazdag, magas pozíciójú egyéneknél a régi görög, bizánci, római és más területeken, egészen a 19. század végéig, az élelmiszergyártás iparosításáig a mezőgazdaság fáradságos munka volt, amelynek energiaráfordítása vetekedett a gyűjtögetésével, sőt néha felül is múlta azt.

Károssá vált gének

A szakértők többsége úgy véli, hogy a kóros elhízás az élelmiszergyártás fellendülésével kezdődött. Az Oxfordi Egyetem két antropológusa, Stanley Ulijaszek és Hayley Lofink egyenesen azt állítják, hogy az elhízást segítő, korábban hasznos gének csupán a 2. világháború után, a reklámok, az olcsó szállítás és az előrecsomagolt, félkész ételek megjelenésével váltak igazán károssá, és váltották ki a túlsúllyal kapcsolatos ma általánosan elterjedt problémákat. Az természetesen nem állítható, hogy a természetes szelekció ma nem hat az elhízás ellen, legfőképp az elhízással kapcsolatos kulturális ellenszenv növekedése és az egészséges életmód "divatossá" válása révén, de ez roppant lassú folyamat.

Sajnos a mai fejlett iparú nemzetek elhízásra hajlamosító környezetet teremtenek, ahogy azt az Aucklandi Egyetem orvos kutatója, Boyd Swinburn és munkatársai megfogalmazták 1999-ben. Ez olyan emberi környezetet jelent (a fizikai, gazdasági, szociális és kulturális atmoszféra is beletartozik), amelyben az élelemfogyasztás az egyre elterjedtebb ülő életmóddal együtt, az élelmiszer-biztonsággal megtámogatva a testzsír oly mértékű felhalmozásához vezet, ami már fizikai egészségünket is veszélyezteti.

Azért, hogy belássuk, ez mennyire döbbenetes, vegyük számba, mit is ettünk eddig a nap folyamán. Ne hagyjunk ki semmit. Most képzeletben próbáljuk meg összehasonlítani egy kimerült kőkorszaki gyűjtögető napi étrendjével. Ugye még belegondolni is milyen szörnyű, mennyi mindennel tömjük tele magunkat? Szerencsések vagy inkább szerencsétlenek vagyunk, hogy ilyen bőséges időkben élünk?
Forrás: Origo.hu, A cikk a Scientific American írása nyomán készült.
Egyes zöldségekkel megelőzhető a cukorbetegség

Egyes zöldségekkel megelőzhető a cukorbetegségA már meglevő kutatások elemzése azt sugallja, hogy a nagyobb mennyiségű zöld leveles zöldségek fogyasztása jelentősen csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
A világ lakosságának megközelítőleg 6,4 százaléka szenved cukorbetegségben. Az Egyesült Államokban a nagy elhízás következtében növekedett a kettes típusú cukorbetegség aránya, jegyezték meg a vizsgálat szerzői. A tudósok próbálták megérteni az étrend szerepét a betegség kialakulásában.
A kutatások élén Patrice Carter a Leicesteri Egyetem táplálkozástudósa áll. A kutatók 6 tanulmányt vizsgáltak meg, melyek az étrend és a kettes típusú cukorbetegség előfordulása közötti kapcsolatot keresték. A legtöbb zöld leveles zöldséget fogyasztóknál 14 százalékos csökkenést találtak a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatában. A kutatás azonban azt nem vizsgálta, hogy összességében több gyümölcs, zöldség vagy ezek kombinációjának fogyasztása milyen eredményeket mutatna, jelentette Carter és kollégái a BMJ augusztus 19-i online kiadásában.
A vizsgálat szerzői összefoglalták, hogy “a zöld leveles zöldségek napi bevitelét növelve jelentősen csökkenthetjük a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát”.
Jim Mann cukorbetegség-kutató, a cikkhez írt szerkesztőségi kommentár szerzője elmondta: a kapott eredmények nem változtatják meg az általános orvosi üzenetet, miszerint az embereknek sokkal több gyümölcsöt és zöldséget kellene fogyasztaniuk. “A kutatás egy emlékeztető, hogy milyen fontos szerepe van az étrendnek a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának csökkentésében. Sokkal több bizonyíték létezik erre, mint bármelyik gyógyszeres kezelésre vonatkozólag” – mondta Mann, aki az új-zélandi Otago Egyetem professzora.
A zöld leveles zöldségekre vonatkozólag Mann azt írta, hogy indokolt lenne figyelmet fordítani legfőbb előnyeikre így talán egyikei lehetnek az ajánlott napi öt gyümölcs és zöldség bevitelének. Az interjúban hozzátette: “Mint az étrend legfontosabb összetevői, nem csak a cukorbetegség, de más krónikus betegségek kockázatát is csökkenthetik, így minden zöldség és gyümölcs fogyasztása ajánlott.”
Forrás: Medipress.hu

Flavin.eu a facebook -on.

Flavin7

Flavin