Híreink

Oldalak:   1    2    3    4    5    6    7    8    9  

 

Az érelmeszesedés

Ér
A verőerek elmeszesedése, illetve az ezzel kapcsolatos betegségek olyan gyakoriak, hogy nem csak az egyén, hanem az egész társadalom problémáját jelentik. Túlzás nélkül állítható, hogy népbetegségről van szó.

Magyarországi demográfiai adatok szerint az érelmeszesedéssel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek az 1970-es évek elejétől napjainkig töretlenül a haláloki lista első helyén szerepelnek mind a férfiak, mind a nők esetében.
A magyar lakosság több mint 50%-a szív-és érrendszeri betegségek következtében hal meg.
A cardiovascularis halálokokon belül az ischaemiás szívbetegségek és ezek szövődményei szívelégtelenség, szívinfarktus, hirtelen halál aránya a legnagyobb 42%.
Ezt a cerebrovascularis betegségek követik 27%, míg a hypertenzív kórképek részesedése 6%.

Az érelmeszesedés kezdeti lépése az artériák belső felületének ún. endothel kóros működése, sérülése.
A sérült endothelből számos, az érelmeszsedésre hajlamosító anyag szabul fel, köztük szabad gyökök, vérlemezkék összetömörülését, vérögösödést fokozó anyagok. Ezt követően az endothelen keresztül LDL, ún. kórós koleszetrin lép az erek falába. Az ér belhártyáján való keresztüljutás során az LDL molekula oxidálódik. A sérült érfelszínen falósejtek hatolnak az érfalba, ahol az oxidálódott koleszterin és egyéb zsírmolekulákat kebeleznek be és habsejtekké alakulnak. A habsejtek tömegei egyenetlenné teszik az ér belfelületét.
Egyrészt zsíros csíkocskák keletkeznek, másrészt a környezetükben lévő érfali sima izomsejtek kóros átalakulását, burjánzását idézik elő.
A felszaporodott sejttömeg, és a fokozatosan elmeszesedő zsíros plakkok miatt, az erek belső átmérője szűkül, valamint elvesztik rugalmasságukat, elmerevednek.
Újabb zsír- és koleszterinfelvétel, és a vérlemezkék megtapadása a sérült érfelszínen tovább súlyosbítja a folyamatot. Amennyiben a fokozatosan elmeszesedő és merevvé váló aterosclerotikus plakk ruptúrál, felszakad, akkor további vérlmezekék aktiválódnak, tapadnak meg a sérült plakk felületén, ún. thrombocita thrombust hozva létre, mely szerencsétlen esetben az ér teljes elzáródását eredményezheti.

Érszűkület esetén az illető szerv vérellátása és emiatt teljesítőképessége, működése romlik. teljes elzáródáskor a vérrel ellátandó területen elhalás infarktus következhet be.
Az érelmeszesedés kapcsán a szívkoszorúerek, az agyi és alsó végtagi ütőerek azok, amelyek a leggyakrabban érintettek. A szív koszorúerek szűkülete esetén a szív meghatározott területe nem kap elég vért, mely során ún. ischaemiás szívbetegség alakul ki.
Ha a szűkület hirtelen fokozódik, erős mellkasi fájdalmat, fulladást eredményez. Ezt az állapotot nevezzük angina pectorisnak. Amennyiben az ér elzáródik, a szív egy része elhal, ekkor szívinfarktusról beszélünk. A fokozatosan kialakuló agyi keringészavar a szellemi teljesítmény csökkenéséhez, feledékenységhez, zavartsághoz vezethet.
A hirtelen agyi érelzáródás agylágyulást és az ellentétes testfél bénulását, az ér megrepedése agyvérzést okozhat.
A hasi erek szűkülete, a belek vérellátási zavara miatt hasi fájdalmat, emésztési zavart idézhet elő.
Nagyon gyakori az alsó végtagi érszűkület is. Ez a legenyhébb esetben csak hosszabb gyaloglás után okoz lábikragörcsöt, súlyosbodásával már nyugalmi fájdalmak is jelentkezhetnek.
A legsúlyosabb állapotban általában gyulladásos folyamattal együtt járó lábujj- vagy lábelhalás alakul ki.

Az érelmeszesedés létrejöttében számos hajlamosító tényezőnek tulajdonítanak szerepet.
A legfontosabb rizikófaktorok a magas koleszterin és vér zsírszint, valamint a dohányzás és a cukorbetegség. Ezek mellett a magas vérnyomás, a stressz, a mozgásszegény életmód. a testsúlyfelesleg, az életkor, a nem és örökletes tényezők is el nem hanyagolható veszélyeztető faktorok. Ezek közül a magas koleszterin és vér zsírszint, a dohányzás, a stressz, a túltápláltság az egyéntől függő, ezért megszüntethető kockázati tényezők, míg a többi rizikófaktornak a hatása csak csökkenthető pl. a magas vérnyomás, cukorbetegség, mint pl. a nem, az életkor, az örökletes tényezők, nem befolyásolhatók. Ezt, és az érelmeszesedés folyamatát figyelembe véve, minden olyan törekvésünk, mely a szabad gyökképződést, és az oxidációs folyamatok csökkentését, valamint a thrombocita aktiválódás gyengítését eredményezi, nagymértékben hozzájárul az érelmeszesedés rizikójának csökkentéséhez.

A flavonoidok számos fiziológiai hatása védő hatású az arteriosclerosissal szemben.
Először is inaktiválják a szabadgyököket.
A biomembránok foszfolipid rétegében gátolják a lipidperoxidációt, csökkentik az oxidált LDL arányát.
Csökkentik a szérum triglicerid szintjét.
Gátolják a thrombocita aktivációt, aggregációt, csökkentik a thrombus képződést.
Fokozzák az érfalak, endothelium stabilitását.
Mindazoknak, akik érelmeszesedés szempontjából panasz és tünetmentesek, de rendelkeznek legalább 3 rizikófaktorral ajánlható a Flavin7 rendszeres használata.
Azoknál, akiknél már az arteriosclerosis valamilyen mértékben kimutatható, jótékony hatású lehet a szokásos gyógyszerek kiegészítése Flavin7-tel.
Forrás: Dr. Tóth Géza 2009.02.11.
Az oxidatív stresszről…

Mit jelent az oxidációs stressz?

Oxidatív stresszA belélegzett oxigénmolekulák reakcióba lépnek sejtjeinkkel, ennek során energia termelődik. Az oxigénmolekuláknak körülbelül 95%-a hasznosul, a többi molekulából úgynevezett szabadgyök keletkezik.
A szervezetben a molekulákat alkotó elemeket páros számú elektronokból álló kötések kapcsolják össze, amelyek a molekula stabilitását biztosítják. A szabadgyökök viszont olyan molekulák, melyeknek külső pályájukon egy vagy több szabad elektron kering, ezáltal rendkívül labilisak, energiával telítettek és folyamatosan arra törekszenek, hogy pótolják hiányzó elektronjukat, amit a környező szövetekből próbálnak megszerezni.
Miközben meg akarnak szabadulni energiájuktól, összeütköznek más molekulákkal (pl. zsírok, fehérjék, DNS), átadják ezt a többletet, és ez megzavarja a sejtek közötti természetes folyamatokat. Ezt a láncreakciót nevezzük oxidatív stressznek.

Külső környezeti hatásoknak köszönhetően is keletkezhetnek szabadgyökök, ha például fokozott fizikai és idegi megerőltetésnek vagyunk kitéve, szennyezett levegő, radioaktív sugárzás és minket, sokat napozunk, dohányzunk, nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztunk, mesterséges élelmiszereket eszünk, vagy rossz diétát választunk. Összességében az életmódunk határozza meg, hogy mennyi káros szabadgyök keletkezik a szervezetünkben.

A kémiai reakciók során újabb és újabb káros szabadgyökök keletkeznek, ami gyorsítja az öregedés folyamatát, érintheti a fogamzás és magzati fejlődés biztonságát, rontja a sportolók erőnlétét, valamint közel 60-féle megbetegedés kialakulását idézi elő. A sejtek energia termelése csökken, egyre több vizet veszítenek, majd beindul a sejtpusztulás, melynek szemmel látható tünete a bőr ráncosodása. Egy DNS-ünk napi mintegy 50-100ezer ilyen támadásnak van kitéve, ami növeli a rák kialakulásának veszélyét.

A szabadgyökök megjelenése önmagában nem jelenti azt, hogy biztosan meg is betegszünk. Ha a fenti rizikófaktorokat – melyek fokozzák a szabadgyök-képződést – minimálisra tudjuk csökkenteni, akkor máris sokat tettünk egészségünk megőrzéséért.


Mik azok az antioxidánsok?
GránátalmaAlapvetően a szervezetünk is állít elő ilyen anyagokat (endogén antioxidánsok), de a 20-25 életévünk után fokozatosan csökken a saját antioxidáns védőrendszerünk ereje. Az antioxidánsok csökkentik a szabadgyökök energiáját, illetve akadályozzák kialakulásukat. Vannak köztük vitaminok, ásványi anyagok, valamint különféle mikroelemek. A legfontosabb gyökkötő anyagok és antioxidáns hatású hasznos vegyületek a zöldségekben és gyümölcsökben fordulnak elő.

Polifenolos vegyületek

A magasabb rendű növények igen gazdagok polifenolos vegyületekben, melyek antioxidáns aktivitással rendelkeznek. Kutatások bizonyítják, hogy az antioxidánsok a szervezet oxigén felhasználásának következtében kialakuló szabadgyökök hozzájárulnak a szöveti sejtek ellenálló képességének növeléséhez.

Flavonoidok

A polifenolok osztályának legnagyobb csoportját alkotják. A flavonoidok elnevezést egy növényi előfordulású vegyületcsaládot jelöl, melynek tagjai hasonló kémiai alapvázzal rendelkeznek. Másodlagos növényi anyagcseretermékek és főként a gyümölcsök héjában, magjában, kocsonyában találhatóak.

Mit tehetünk?

Hippokratésztől származik a mondás, mely szerint: „Táplálékod legyen egyetlen orvosságod!” Az emberek - akár betegek, akár egészségesek – mind nagyobb érdeklődést mutatnak az egészségtudatos életmód, táplálkozás iránt. Többet szeretnének tudni a fitokémiai összetevőkről, az antioxidánsokról és az egyéb élelmiszerekben rejlő tápanyagokról, vitaminokról, makro– és mikroelemekről.

Ezt a védelmi mechanizmust erősíthetjük, ha az étrendünkbe minél több növényi antioxidáns hatású anyagot tartalmazó élelmiszert építünk be.


A szabadgyökökről…

A szabadgyökökről
Antioxidáns és szabadgyökA szabadgyökök olyan molekulák, amelyek kémiai tulajdonságaik révén megtámadhatnak különféle kulcsfontosságú fehérjéket, vagy akár a DNS-t.

A szabadgyökök az elvesztett elektronjaikat a környező szövetekből próbálják pótolni, károsítva ezzel a különféle biológiai molekulákat.

A szervezet speciális mechanizmusokkal rendelkezik a szabadgyökök semlegesítésére. Ezen mechanizmusok arra szolgálnak, hogy megvédjék a szervezet sejtjeit a szabadgyökök által okozott károsodástól, anélkül, hogy önmaguk káros anyaggá válnának.

Az antioxidánsok saját elektronjaikat adják át a szabadgyök molekuláknak, így a romboló folyamatokat lassítják, vagy meggátolják. Az életfontosságú folyamatok egyensúlya két esetben bomolhat meg: ha az antioxidáns rendszerek károsodnak, vagy ha a szabadgyökök kórosan túltermelődnek.

Polifenolos vegyületek:

A magasabb rendű növények igen gazdagok polifenolos vegyületekben. Ezek a vegyületek antioxidáns aktivitással rendelkeznek. Kutatások bizonyítják, hogy az antioxidánsok a szervezet oxigén felhasználásának következtében kialakuló szabadgyökök megkötésével hozzájárulnak a szöveti sejtek ellenálló képességének növeléséhez.

Flavonidok:

A polifenolok osztályának legnagyobb csoportját alkotják a flavonidok. A flavonidok elnevezés egy növényi vegyületcsaládot jelöl, melynek tagjai hasonló kémiai alapvázzal rendelkeznek. A természetben igen elterjedt vegyületek, a magasabb rendű növényekben viszonylag nagy mennyiségben találhatók meg.

Biológiai jelentőség, élettani hatás:

A flavonidok igen széleskörű kémiai és biológiai aktivitással rendelkeznek. Fiziológia hatásairól fontos tudni, hogy főleg az emésztési –és keringési rendszerben hatnak.

Semlegesíti a szabadgyököket, csökkentik az érelmeszesedés veszélyét, csökkentik a vérrögképződést, fokozzák az érfalak stabilitását, elősegítik az E-vitamin regenerációját, segítik a C-vitamin felszívódását azáltal, hogy megakadályozzák az aszkorbinsav túlságosan gyors oxidációját. Gyulladáscsökkentők, májvédő –és fényvédő hatással, továbbá antivirális-, antibakteriális –és antiallergén hatással is rendelkeznek.
Őssejtek a cukorbetegség ellen

Őssejt
Belga kutatók egereken végzett kísérleteik során felfedeztek egy olyan őssejtet, mely képes pótolni az elpusztult inzulint termelő béta-sejteket.

Az 1-es típusú cukorbetegség esetében az inzulint termelő béta-sejtek elvesztése miatt emelkedik a vércukorszint, ugyanis a szervezetben az inzulin a felelős a vércukorszint csökkentéséért. Az egyik legérdekesebb tulajdonságuk ezekek a felnőtt típusú őssejteknek, hogy szinte teljesen megkülönböztethetetlenek az embrionális őssejtektől. Szerkezeti és genetikai felépítésük, tulajdonságuk alapján pontosan úgy viselkednek, mint az embrionális őssejtek. - mondta Dr. Harry Heimberg, aki a Nemzetközi Fiatalkori Diabetes Kutató Központ (JDRF) munkatársaként a kutatócsoportot vezette.

ŐssejtKorábbi kutatások során már felvetődött annak a lehetősége, hogy valószínűleg vannak még a hasnyálmirigyben őssejtek a megszületés után is, azonban eddig nem sikerült ezeket azonosítani.
A béta sejtek korábban megfigyelt regenerációja valamint a sejtek számának normál körülmények között is elérhető növekedése is azt sugallta, hogy valamilyen már elkötelezett őssejt lehet az újonnan kialakuló sejtek forrása. Sokan azonban feladták a keresést, mivel nagyon elenyésző számban vannak jelen és igen nehéz őket aktiválni. Dr. Heimberg munkatársaival egerek hasnyálmirigyének egyik kivezető csövét elkötve megakadályozták, hogy a termelt emésztőenzimek eltávozzanak. Két hét alatt a sérült hasnyálmirigyrészben megduplázódott a béta-sejtek száma, mely egyúttal az inzulintermelés fokozódásával is járt.

Géncímkézés segítségével a kutatók megállapították, hogy az újonnan kialakult sejtek olyan embrionális elkötelezett őssejtekből (progenitor sejtekből) származnak, melyek Neurogenin 3-at (Ngn3) termelnek. Úgy tűnik, hogy a béta-sejtek termeléséhez nélkülözhetetlen ennek a génnek az aktivitása. A tapasztaltak alapján a kutató úgy véli, hogy a folyamatot a kivezető cső lekötése miatt kialakult gyulladásos reakció váltotta ki az emésztőenzimekkel elöntött hasnyálmirigyrészben.

A következő fontos lépés a jelenség cukorbeteg emberekben történő azonosítása.
Megfigyeléseink alátámasztják annak a jelentőségét, hogy mindenképp meg kell vizsgálnunk azokat a lehetőségeket, melyek segítségével emberekben is el tudjuk különíteni a progenitor sejteket valamint az újonnan kialakult béta-sejteket annak érdekében, hogy azokat mesterségesen felszaporítva vissza lehessen ültetni az inzulinhiánnyal küszködő betegekbe. - magyarázta Dr. Heimberg.
Ha így esszük a húsokat, nem okoznak rákot?

Hús
Egy izraeli kutatás szerint a borban lévő hatóanyagok segíthetnek semlegesíteni a húsokban található káros anyagokat.
A kutatók patkányokon tesztelték a bor jótékony hatásait.
A pulykahússal etetett állatok egyik csoportja sima vizet kapott a húsevés után, a másik csoport tagjai pedig vörösbort. A borból előzetesen kivonták az alkoholt, hogy annak hatása ne befolyásolja a kísérletet. Ezek után megvizsgálták a patkányok gyomortartalmát és vérét. A húst bor nélkül fogyasztó patkányok vérében sokkal magasabb volt az oxidációt elősegítő anyagok koncentrációja.
Több kutatás szerint is a testben végbemenő oxidatív folyamatok felelősek az olyan betegségek kialakulásáért, mint a rák és az érelmeszesedés. A vörösbort kapott patkányok vérében azonban – valószínűleg a borban található polifenolok jótékony hatása miatt – jóval alacsonyabb volt az oxidációt segítő anyagok szintje.
„A polifenolok igen erős antioxidánsok, amik a hús oxidánsaival keveredve kiegyenlítették annak káros hatásait” – nyilatkozta Dr. Shlomit Gorelik, a kutatás vezetője, a jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa. A polifenolok nem csak a vörösborban találhatók meg: a hagyma, az alma, a tea, a piros szőlő, az eper, az áfonya, a málna és bizonyos olajos magvak is nagy mennyiségben tartalmazzák ezt az antioxidánst.Hús
A zsíros és vörös húsok túlzott fogyasztása komoly rizikófaktort jelenthet egyes súlyos megbetegedések kialakulásában, de kutatásaink szerint ezek káros hatása csökkenthető magas polifenol-tartalmú étrenddel – foglalta össze Dr. Gorelik.
Gyümölcsfogyasztás, frissen és fagyasztva

Málna Zalaegerszeg (kgy)
- Egyre gyakrabban halljuk, táplálkozási szokásainkkal kapcsolatban, hogy sok tartósítószert, műanyagot viszünk be szervezetünkbe. Ezek kártékony hatását előszeretettel emlegetik, mégsem változott jelentősen étkezési kultúránk.Grapefruit
Dér Anikó, a zalaegerszegi Egészségügyi Főiskola wellness tanácsadó tudományos munkatársa úgy véli, a kiegyensúlyozott táplálkozás nem képzelhető el rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás nélkül, ezért élettani szempontból az lenne ideális, ha a naponta elfogyasztott zöldség és gyümölcs megközelítené a fél kilogrammot. Ez C-, A-vitamin és ásványianyag-bevitel szempontjából lenne hasznos. A száraztermésű, héjas gyümölcsök főleg a bennük lévő magas E-vitamin miatt fontosak.

Citrom- Az E-vitamin antioxidáns - mondta szakértőnk -, azaz meggátolja a szervezetben lejátszódó szabadgyökös folyamatok káros hatásának kifejlődését. Gyakran emlegetik a flavonoidot, amiről már több ízben is hallhattuk, hogy immunrendszer - erősítő anyag, de kevésbé ismerjük valódi mibenlétét. Dér Anikó tájékoztatott erről is.

- A flavonoid, a gyümölcs természetes színezéke - fejtette ki. Magas falvonoid-tartalmú gyümölcsök például az alma, az eper, a körte, a meggy, a sárgabarack, a szeder és a szilva. Ebből is látszik, hogy legcélszerűbb mindig az idénynek megfelelő, adott égövön megtermő gyümölcsöket fogyasztani. Az érés során és érett állapotban éri el ugyanis a maximumot a gyümölcsök és zöldségek vitamin tartalma. A távoli országokból importált gyümölcsöket gyakran zölden szedik le a szállíthatóság érdekében, és különböző technológiák révén érik el az utólagos beérést. Ezek az eljárások viszont mindenképp a vitamintartalom rovására mennek.
EperIlyenkor nyáron külön örülünk az idénygyümölcsök sokaságának, mivel gyümölcskúráink hozzájárulhatnak fürdőruhás versenysúlyunk visszanyeréséhez. Dér Anikó ezt a gyorsan felszívódó cukrok (glükóz, fruktóz) pozitív hatásainak tulajdonította, amik a víztartalmukból adódóan üdítő, szomjoltó hatásúak, zsírpárnáinkat viszont nem növelik. Még a fontos fogyókúrás tényezők közé sorolta az élelmi rostokat (emészthetetlen összetett szénhidrátok, például a pektin, a cellulóz, a hemicellulóz), amik segítik gyomor- és bélrendszerünk működését, csökkentik az éhségérzetet, megkötik az emésztés során keletkező és a bélben található káros bomlástermékeket. A gyümölcsszezon másik velejárója a termés télire való bespájzolása. Bár frissen biztos jobban érvényesülnek a kedvező hatások, tanácsadónk javaslata a későbbi vitaminbevitelre a kíméletes hőkezelés.

- Mélyhűtéssel a kényes gyümölcsök jó része is tartósítható - mondta a téli időszakban ez garantálja a megfelelő gyümölcsfogyasztás lehetőségét.
Forrás: Zalai Hírlap, Kiss Gyöngyvér 2008.07.04
Kevesebb sóval

SóAz egészséges táplálkozás sarkalatos pontja a só-bevitel csökkentése. A mérsékelten sós ízeket nagyon gyorsan meg lehet szokni, és a só-bevitel mértékének csökkentése kedvező élettani hatásokat eredményez.

Szervezetünk számára a só nélkülözhetetlen elem, de túlzott fogyasztása esetén egyben méreg is, amely számos betegség kialakulásáért felelős. A só nátrium és klorid keveréke. A nátrium szervezetünk vízegyensúlyának fenntartásáért felelős, szabályozza továbbá az idegingereket és az izom-összehúzódásokat is, ezért nélkülözhetetlen szervezetünk számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott adag napi 4 gramm. A túlzott só-bevitel hatására a vese sok vizet tart vissza, amit arcunkon és lábunkon kiszáradó bőr jelez. A só megköti a szervezetben a vizet, így hozzájárul ahhoz, hogy kötőszövetekben lerakódjon a salakanyag. Fontos tehát, hogy a megfelelő mennyiségű só fogyasztásához megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása társuljon (ez a testsúlyhoz viszonyítva 30 kg-onként 1 liter folyadékot jelent).

Az emberi testben a nátrium - melyet nagyrészt a só fogyasztásból nyerünk - fontos szerepet játszik a folyadékháztartás mellett a vérnyomás szabályozásában is. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a túlzott só-fogyasztás szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában. A kevesebb só vagy nátrium fogyasztása tehát segít a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében.
A túlzott só-fogyasztás másik következménye, hogy a szervezet több kalciumot választ ki, ami a vizelettel távozik. Ez azt eredményezi, hogy nő a csontok kalcium-vesztesége, ami növeli a csontritkulás és a csonttörések kockázatát.

A só- illetve nátrium-bevitel csökkentése az egészségmegőrzés mellett a szépségápolásban is szerepet kap. Étrendünk sótartalmának csökkentése segít a narancsbőr elleni küzdelemben, illetve diéta, fogyókúra esetén. Ehhez - a só-bevitel csökkentése mellett - érdemes lecserélni a hagyományos, finomított sót természetes, kezeletlen sóra, tengeri sóra. Nem kell teljes étrendváltoztatás ahhoz, hogy kevesebb nátriumot vigyünk szervezetünkbe, elég néhány apró változtatás is:

* A friss zöldségekből készített köretek, saláták alacsony nátriumtartalmúak, egyben változatossá is teszik az étrendet.
* Ha időhiány miatt mégis konzerv vagy mélyfagyasztott zöldség kerül az asztalra, érdemes a só-mentes vagy csökkentett nátriumtartalmú termékek közül válogatni.
* Mivel a zöldségeknek saját sótartalmuk van, nem lesz ízetlen a belőlük készült étel akkor sem, ha kevesebb sóval készítjük őket.
* Érdemesebb friss húst vásárolni, mert az ebből készült étel sótartalmát magunk alakítjuk, míg az előre feldolgozott, pácolt vagy fagyasztott termékek sótartalma nehezen ellenőrizhető.
* Az ételek változatos ízesítésére használjunk inkább fűszereket, különös tekintettel a zöldfűszerekre, mint a bazsalikom, petrezselyem, kapor, majoránna.
* A fogyasztásra kész élelmiszerek (pl. péksütemények) közül válasszuk a kevésbé sózottakat.
* A sósmogyorót, ropit, chipset és egyéb előre sózott-fűszerezett rágcsálnivalókat célszerű lecserélni aszalt gyümölcsre, mazsolára, vagy sózás nélküli mandulára, mogyoróra.
Az Élet és Tudomány folyóirat interjúja Pusztai Árpáddal

Pusztai Árpád biokémikus 1998. augusztus 10-én a brit televízió World in Action című műsorában csupán hat mondat erejéig jutott szóhoz. Arról beszélt, hogy az általa vezetett kutatócsoport egy transzgénikus burgonya vizsgálata során az etetési kísérletben - patkányokon - egészségkárosító hatásokra figyelt föl. Továbbá megjegyezte: a genetikailag módosított összetevőt tartalmazó élelmiszereket világszerte nem kielégítő mélységben tesztelik. Angliában ennek hiányában - tette mondanivalóját szemléletesebbé - az emberek egy roppant kísérlet tengerimalacaivá avanzsálnak. Pusztai Árpád tévés szereplése után a hatás nem maradt el: elszabadult az ellenérvelések özöne, amelynek már csak a féligazságait helyesbíteni is szinte képtelenség. Multinacionális cégek és politikusok nyilatkoztak - meglepő gyorsasággal. Velük szemben csupán Pusztai Árpád állt, akit felfüggesztették a munkaköréből, aki számára hosszabb időre nyilatkozási tilalmat rendeltek el, majd akinek a szerződését nem hosszabbították meg a skóciai Rowett Research Institute-ben. A hír ennek ellenére - Londontól Sydneyig - bejárta a világot. Találkoznunk vele elkerülhetetlen.

-Kezdjük szakmai pályafutásának az elején! Három évvel vegyészdiplomájának megszerzése után, 1956-ban elhagyta az országot. Hogyan találta meg a hivatását az Egyesült Királyságban?

-A salzburgi menekülttábort a Ford Alapítvány emberei járták, keresve a magyar értelmiségieket. Főként arra gondoltak, hogy Amerikába szállítanak ösztöndíjasokat, de mindezek ellenére magunk választhattunk országot azok közül, ahová a Ford ösztöndíjat telepített. Én Angliára szavaztam. Az angol demokrácia iránt már régebben mély rokonszenvet éreztem. Noha a Londoni Egyetemen többen is voltunk Ford-ösztöndíjasok, doktori ösztöndíjat egyedül én kaptam. Innen a francia Pasteur társintézetébe, a Lister Institute of Preventive Medicine-be mentem. Sir Joseph Lister - akiről az intézetet elnevezték - sebész volt, s az a tudós, aki Semmelweis után másodikként fedezte föl, hogy a sterilizálásra szükség van. Lister világhírű lett és bárói rangot kapott; Semmelweis abban a betegségben halt meg, amely ellen egész életében küzdött - ez talán afféle magyar sors. Az intézetből Dick Synge, aki kromatográfiai munkásságáért kapott Nobel-díjat, később a skóciai Aberdeenben folytatta kutatásait, s az Animal Research Institute fehérjekémiai osztályának vezetője lett. Az ő hívására költöztem Aberdeenbe, 1963-ban.

-Mit tart tudományos pályafutása legnagyobb sikerének?

-A budapesti Természettudományi Karon vegyészként végeztem, de a Londoni Egyetemen biokémiából doktoráltam. Ezért fiziológiát kellett hallgatnom, s ez komoly hatással volt későbbi pályafutásomra. Az élettani stúdiumokat lelkesen hallgattam, csak a témát akkor még nem eléggé ismertem. Két év alatt a hiányaimat sikerült pótolnom, s kiderült számomra, hogy a l’art pour l’art kémiai vizsgálatoknál sokkal inkább érdekel a biokémia, mert az a fiziológia szolgálatába állítható. Synge professzor kutatási területe az állatok és tápláléknövényük közötti kapcsolat volt. Érdeklődésem a fehérjekémia felé fordult. Fölfedeztem, hogy a növények kovalensen kötött cukortartalmú fehérjéket, úgynevezett glikoproteineket termelnek. Innen csak egy lépés volt a lektinek iránti érdeklődésem. Ezek olyan növényi agglutininek, amelyek nem immunrendszeri eredetű, de antitestszerűen viselkedő glikoproteinek, és cukrokhoz kötődnek. Két dolgot próbáltam tisztázni: mi a feladatuk e vegyületeknek a növényekben és mi az állatokban? Az állatok tápcsatornájában, azon belül is a bélben nagy mennyiségű olyan receptor van, amelyhez a lektinek sokféle hatást keltve kapcsolódnak. Ezen a területen - úgy gondolom - iskolát alapítottam.

-Fordult-e augusztus 10-e előtt bármiféle tudományos aggályával a nyilvánossághoz?


-Többször adtam interjút, de komolyabb sajtóvihar nélkül. Kísérleti adatok idő előtti közlésével - amellyel most vádolnak - egyszer sem próbálkoztam. Ellene mondana ez a kutatók publikálási stratégiájának, hiszen figyelemre méltatott nemzetközi lap csak olyasmit közöl, ami eredeti és ami még nem hangzott el. Arról, amiről augusztus 10-én beszéltem, már múlt év január 13-án a BBC Newsnight című műsorában említést tettem. Akkor arról nyilatkoztam, hogy napjainkban merőben más táplálékot fogyasztunk, mint régebben, s mindezt vizsgálni illene. Akkor az üzenetem talán az emberek számára még nem volt "kézzelfogható", viszont a transzgénikus élelmiszerek mind nagyobb elterjedése miatt a probléma nyáron már egy érzékennyé vált környezettel szembesült.

-Elhatározta-e augusztus 10-én, hogy kétségeiről a nyilvánosságnak is beszámol, vagy mindezt csupán a perc hozta?

-Nem egyszerű erre válaszolnom. Felelősségérzéssel, de egyre keserűbben láttam, ami történik. Például a már termesztésbe fogott transzgénikus (a fajra nem jellemző idegen gént tartalmazó) növények dokumentációja elképesztően szegényes. Ezt az élelmiszer-technológiát világszerte úgy vezetik be, hogy a terméket nem előzi meg részletes táplálkozástani vizsgálat. Például a glyphosate-rezisztens növények termesztését mindössze egyetlen táplálkozástani közlemény támogatja. Ezekben a növényekben valamilyen idegen eredetű gén van, s az olyan enzimet termel, amely a glyphosate-hatóanyagú totális gyomirtószert képes lebontani.

-Vajon akadnak-e adatok arra, hogy a glyphosate-metabolitoknak milyen táplálkozástani hatásaik vannak az állatokra?

-Aligha vannak. Az intézetünkben kilencévi vizsgálat előzte meg a hóvirághagyma GNA lektin génjének kiválasztását, amely emlősökben nem okoz problémát, míg a rovarokat pusztítja. Ehhez fogható mélységű táplálkozástani vizsgálatokat a hasonló, ám már a termesztés lépcsőfokán tartó fejlesztések kutatói - úgy látszik - nem tudnak felmutatni. Miközben csoportunk a legutóbbi három évben hat jelentésben foglalta össze intézetünk vezetői számára, hogy a hóvirágból a burgonyába átvitt GNA gén jelentős változásokat idéz elő mind a gumóban, mind az azt fogyasztó patkányok szervezetében, információink nem jutottak el a döntéshozás fórumaira. Ebben az intézeti információ-visszatartásnak, egyet nem értésnek és a minisztériumok közötti rivalizálásnak szintén szerepe volt.
Nyilatkozatom előzetes tartalmát a Rowett vezetői is ismerték, bár később ezt tagadták. Nem nekem kellene magyarázkodnom azzal kapcsolatban, hogy miért. A nyilatkozat időpontjában tudtam, miről fogok beszélni, s tudtam azt is, hogy mindezt kutatási adatok ismertetése nélkül kell tennem, arra is gondolva, hogy nem veszíthetjük el a kutatásmegrendelőket. Ám a Rowett vezetősége, a nyilatkozat másnapján - és nélkülem - téves kísérleti adatokat is közölt. Én tehát az intézettel egyeztetett, figyelemébresztő gondolataimat mondtam el, s azokat ma is vállalom. Sejtettem, hogy komoly visszhangjuk lesz, de hogy ekkora nyilvánosságot kapnak, azt nem. Számomra azonban csak az lesz megnyugtató fordulat, ha e területen körültekintő táplálkozástani vizsgálatok is indulnak majd.

-Miért előzte meg nyilatkozata a tudományos zárójelentésének leadását?

-Az interjú szerintem nem azonos műfaj a tudományos hírközléssel, a publikációval, hiszen én mindössze 150 másodpercben, adatok nélkül nyilatkoztam. Ráadásul egy tudományos publikáció megjelenése - sajnos - legalább két évvel elmarad a tényleges kísérleti kiértékelés dátumától. A transzgénikus növényekből napjainkban már élelmiszereket készítenek, s azok egyre több embert érintenek. Ha ma világosak az aggályaim, várnom kell-e két évig, hogy akkor majd körülbelül húsz kutató elolvassa és tudomásul vegye az üzenetemet, vagy most azonnal figyelmeztetnem kell, a nyilvánossághoz fordulva?

-Jól gondolom-e, hogy fölvetésére hamarabb reagált a politika, mint a munkahelye? Ki befolyásolt kicsodát?

-Az interjúra először a biotechnológiával foglalkozó Monsanto és AgrEvo cégek szóvivői reagáltak. Számomra ma is rejtély, hogy honnan jutottak adatokhoz. Igaz, hogy tájékozottságuk nem volt pontos: az a ConA génre (azaz a Canavalia ensiformis babfaj génjére vonatkozott, amellyel az említett hároméves programunkban mi nem dolgoztunk), nem pedig az általunk vizsgált GNA lektin génre. Az, hogy a ConA gént "hírbe hozták”, kutatásainkkal kapcsolatosan (ezt tévesen és számomra érthetetlenül a Rowett is megerősítette) félreértelmezések tucatjait “eredményezte” a sajtóban. Ezt követte a biotechnológiával foglalkozó kutatóintézetek reagálása. A politikusok kétségtelenül igen hamar reagáltak. Megérzésem szerint ez hatott a Rowett igazgatójára, Philip Jamesre, hiszen ma 60 évesen is politikai karrierre készül. A kormány az élelmiszeripar vezetését - amerikai mintára - leválasztani készül a mezőgazdaságról többszörös szakmai elágazódása (például egészségügyi vonzatai) miatt. A mintegy 3000 fős személyzettel szervezendő Food Standard Agency első számú lehetséges miniszteréül a Rowett már említett igazgatója jött szóba.

-Melyek a világsajtót bejáró kísérleteinek ma is vállalható tanulságai? Egyediek ezek, vagy más fejlesztéseket is érintenek? Arra gondolok, hogy a GNA lektin génnel van-e probléma, vagy a vektor szerepét betöltő DNS-résszel, netán a bejuttatási technika a felelős?

-Egyrészt tudjuk, hogy a gének jelenlegi bejuttatási technikái a növények kromoszómáinak felébe véletlenszerűen építik be a transzgént, s azok kópiaszáma, valamint a transzgének egymáshoz való helyzete is kihat a kifejeződés mértékére. Másrészt viszont a beépülés véletlenszerű helye elronthatja (“hallgatásra" kényszerítheti) a saját gének tevékenységét. Ha a GNA génnel volna a probléma, akkor a kutató keresett volna egy másik gént. Ha ellenben a génszerkezettel van baj, akkor a gond már sokkalta nagyobb. A patkányok hasnyálmirigyére gyakorolt hatás nem származhat a GNA géntől. Tegyük fel, hogy a víruspromóter okozza a problémát. A biotechnológiai multik érzékenysége ezzel kapcsolatban érthető, mivel termékeikben ugyanazt a promótert használják, mint mi. Ekkor, persze, valamennyi módosított burgonyavonalunknak mutatnia kellett volna ugyanazt az egészségkárosító hatást, ám köztük nagyfokú eltérés volt. Ezért - a sejtszintű változékonyság okaként - a nem helyspecifikus transzgénbeviteli technika hatására gyanakodtunk. Minden bizonnyal azonban ezek kombinált hatásáról van szó; a vektorszerkezetből és a transzgén helyzetéből adódó együttes hatásáról. Bizonyos transzgénikus növények fehérjetartalma 20 százalékkal csökkent, és a módosított burgonyák beltartalma általában nagymértékben eltért egymástól.

-Vázolná-e, hogy a vizsgálatokban mennyien vettek részt, és kollégái hogyan foglaltak állást?

-Az intézetnek - más témák eredményeként - mintegy 2 millió font bevételt szereztem, amellett három doktoranduszom is volt. Nyugdíjazásom után mindez másokra szállt, érthető hát több kollégám várakozó közönye. Ráadásul számukra a Rowett a mai napig tartó nyilatkozási tilalmat rendelt el. A szólás kiváltsága - nyugdíjazásom miatt - csak engem illet meg. Ám a GNA gént tartalmazó burgonyával megkezdett munka - tudomásom szerint - a Rowettben nem folytatódik, vagy ha igen, akkor az addigi résztvevők kizárásával.

-Novembertől februárig miért zárkózott el a nyilvánosság elől?

-Augusztus 10-étől február 16-áig nem nyilatkoztam. A közben napvilágot látó információk nem közvetlenül tőlem származnak. Az igazgatóm rendelte el, és nekem a szerződésem meghosszabbítása miatt ezt tudomásul kellett vennem. Angliában a 60. életév betöltése után csak éves szerződéshosszabbításokra van mód.

-Hogyan érzi: kihasználták-e az állításait valami eredetileg nem tervezett célra, semmibe véve, hogy mindez mit jelent majd Önre nézve?

-Egészen biztos, hogy ennél a tűznél mindenki meg akarta sütni a pecsenyéjét. A segítő ajánlkozásokat kritikával fogadtam: mennyiben képviselik az ésszerűséget és a tudományt. Ám az ellenérdekelt multinacionális vállalatok - nos, erről jobb nem beszélni - arra törekedtek, hogy megszégyenítsenek engem. Azt is állították, hogy amiről beszéltem, az soha nem létezett, azaz mi nem dolgoztunk GNA transzgénikus növényekkel. A Novartis egyébként megvette a hóvirághagymából származó GNA lektin gént...

-Ha Ön dönthetne, kihirdetne-e moratóriumot a transzgénikus élelmiszerekre azon az alapon, hogy az eddigi táplálkozástani vizsgálatok nem kellő mélységűek?


-Egy eszményi világra gondolva azt kell mondanom: igen. A valóság azonban az, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek egy része már kapható az üzletekben. Ezeket vissza kellene vonni, amiben praktikusan nem bízom, ismerve az ellenérdekek erejét. Az egyetlen, ami még megoldható, ezek címkézése és az újaknak sokkal alaposabb táplálkozástani vizsgálata.

-Az állattenyésztők takarmányozástanon belül tanulják, hogy mit fogyasszanak a háziállatok és mit ne, miközben saját magunkra szinte senki sem tanít bennünket. Az emberi táplálkozástani kutatások eredményeiről a fogyasztó alig sejt valamit...


-Ez, sajnos, így van. Az a hosszú evolúciós folyamat, amely e területen több százezer éve folyik, részben a tápcsatornánk mai felépítését eredményezte, részben - a tapasztalatra épülve és hagyomány útján terjedve - kiválasztotta a helyi közösségek legcélszerűbb táplálékait. Ezt valahogyan elfelejtettük. A háború alatt a hollandok tulipán- és - tévedésből - nárciszhagymákat is ettek, s ez utóbbitól meghaltak. Ma az emberek szupermarketekben vásárolnak általuk nem mindig ismert trópusi növényeket, és sok készételt is vesznek. Bizonyos babfajtákon használati utasításként azt találjuk, hogy be kell áztatni, az áztató vizet leönteni, majd erős tűzön főzni, különben mérgező hatású a benne lévő, ám hőre elbomló lektin miatt. Ez a saját kutatói munkám egyik eredménye, s erre 200 ezer fontot használtunk fel. Nagyanyám még halálra nevette volna magát ezen a tanácson, mivel meg sem fordult a fejében, hogy a bab másként is elkészíthető.
Bruce Ames - akiről a mutagenitás kimutatására alkalmas Ames-tesztet elnevezték - egyike a világ jól ismert tudósainak. Ő és munkatársai sok vegyületről - köztük a növényvédő szerekről - kimutatták, hogy mutagének. Ames eredményei azonban még a biotechnológiailag nem módosított élelmiszerekre vonatkoztak. Amerikában 30-40 százalékra tehető a nyersen fogyasztott élelmiszerek aránya. Például Skóciában ez alacsonyabb, és évszakonkénti ingadozást is mutat. Főzéskor a fehérjék szerkezete és tulajdonságai megváltoznak, denaturálódnak. Ebből az következik, hogy a genetikailag módosított növények hatásai legjobban a vegetáriánusokat érinthetik. A táplálkozástan területén dolgozó kutatóknak a feladata, hogy a legrosszabbnak a föltevéséből kiindulva kísérletileg vizsgálják az élelmiszereket. A fejlett világban a hasnyálmirigyrák előfordulása egyre gyakoribb, s ennek a aligha vitatható táplálkozási oka lehet.

-Mit csinálna másként, ha újra kezdhetné?

-Nem tartottam volna be - az augusztus 10-ei nyilatkozatom változatlansága mellett kitartva - a rám kirótt nyilatkozási csendet, mert ennek következtében számtalan téves információ látott napvilágot. Jó lett volna, ha valamilyen ismeretterjesztő írásom ez idő alatt megjelenik. Visszatekintve érzem, mennyire nehezen követhető érdekeknek és azokat kiszolgáló, sokszor felületes médiáknak a prédája lett az az ügy, amelyhez én az arcomat kölcsönöztem.

- Személy szerint csalódott-e?


-Emberekben csalódtam. A személyemtől független végeredményben nem, sőt, az talán még a legvérmesebb reményeimet is felülmúlta. E nélkül az ügy nélkül ma és világszerte nem beszélnénk arról, amiről jelenleg is beszélünk.

-Hatalom-e a tudás vagy kereszt? Van-e erkölcsi kötelessége a tudósnak?

-Apám mindig azt mondta nekem, hogy a tudás hatalom. Azt nem lehet elnyomni, az mindig előbújik valahogyan. Az erkölcs nélküli hatalom a diktatúrával azonos. Tudás csak etikával együtt eredményezi a jó hatalmát. Ez a tudósoknak ajánlható breviárium.
A tiszta vitaminok előállítása

Vitaminok - narancsSchmiedt Ferenc

Évek óta valamennyi kultúrország számos kutatója próbálta megfejteni azoknak a vitaminoknak kémiai titkát, amelyek a napi élelemben bár egész picike mennyiségben fordulnak elő, mégis az élethez feltétlenül szükségesek, mert ha hiányzanak, úgy az életfolyamatok legkülönbözőbb területén és a növésben súlyos zavarok lépnek fel. Ezekért a zavarokért azonban mindig csak egy valamely vitamin felelős. A hatásuk tehát speciális. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vitaminok hatása elszigetelt. A legkevésbé sem. Ugyanugy, mint minden egyes hormon a többire, úgy minden egyes vitamin is a többire (és a hormonokra) hatást gyakorol. Emellett persze mindegyiknek meg van a maga külön hatása

Mivel a vitaminok konstatálása és mérése egyelőre csak élőállatokon felidézett zavarok vizsgálata révén lehetséges, ezért a biokémikus számára a tiszta vitaminok előállítása a legnehezebb feladatok közé tartozik. A vizsgálat minden egyes fázisa hosszadalmas megfigyelést tételezi fel.

Az utolsó negyedévben sikerült a három legfontosabb vitamin tiszta előállítása. Ez a három vitamin jelentős részét képezi az általában ismert vitaminoknak. A vitaminok közt két főcsoport különböztethető meg: az ugynevezett növekvési, az A vitamin, amelynek hiánya egyéb káros következményeken kivül a növés tökéletes elakadását eredményezi; valamint a D vitamin, amely a rachitist akadályozza meg s a csontrendszer kiépüléséhez elengedhetetlen. A második csoporthoz tartoznak a B vitaminok, amelyek legalább három, de lehet, hogy több vitaminból állanak. Mégpedig a beri-beri, a pellagra és egyebek elleni vitaminokból, amelyek még eddig kevésbé tisztázott módon a növésre és az anyagcserére hatnak. A C vitaminnek ezzel szemben igen erős a hatása; a hiánya skorbutot okoz. Az E vitamin, — hiánya valószinüleg a továbbtenyésztés elhalását okozza, még nem nyert megállapítást. Ezek közül a vitaminok közül sikerült az A, a C és a D tiszta előállítása.

Az A vitamin, a növekvés vitaminje főleg zsenge növényi részekben és a halak májában található. Euler, Karrer és Richard Kuhn kutatásaiból tudjuk, hogy kémiailag hova tartozik: a karotindidák csoportjába. A karotinoidák sárga növényi festőanyagok. A legrégebben ismeretes közülük maga a Karotin, amely az állati testbe változatlanul megy át s mint lutein a petefészekben előfordul. A karotin több izomerából áll (C40 H56) melyek egyrésze aktiv, a másik inaktiv. A növekvés vitaminjának, az A vitaminnak a hatása ezen nyugszik És pedig az inaktív részen erősebben, mint az aktivon. A kettő közül azonban egyik sem a vitamin maga. Euler talált A vitamint a májban, ez azonban egyáltalán nem tiszta karotin. A dolog tisztázásához egy meglepő fordulatra volt szükség. Már Euler utalt arra, hogy a karotin csak az állati testben válik A vitaminná s csak ezután fordul elő a májban. Kisérleti állatokon karotin-dus táplálás esetében lehetséges a májban az A vitamin felhalmozódását előidézni ; ebből a májkivonatból azután sikerült a vitamin tiszta előállítása. Érdekes, hogy a felhalmozás önmagától történik, ha ragadozó állatok olyan állatokat esznek, amelyek májaikban a karotin-dus táplálék következtében sok A vitamint tartalmaznak. Az ilyen ragadozó állatok májában nagyon sok az A vitamin s ez áll különösen a ragadozó halakra. (Csuka) A csukamájolaj forszirozása a gyermekeknél ezért teljességgel igazolt. Az átalakulás az állati testben nagyon egyszerű. Amint Karrier bebizonyította, a tiszta A vitamin csak félig annyi szénanyagot tartalmaz, mint a karotin, különben pontosan ugyanaz a felépítése. Az állati test a karotint felosztja, minek következtében ott szénsav lép föl. Az A vitamin nagyon hajlamos további szénsavnak a levegőből való elvonására. Az A vitaminnek a növekvésre jótékony hatást gyakorló adománya naponként a milligram ezredrésze. A növelésre való hatása mellett valamikép összefüggésben áll a termékenyitéssel és a továbbtenyésztéssel, amelyre már a csirában való előfordulása is utal.

Az antiskorbuticum, vagyis a C vitamin csak nagyon gyéren fordul elő a természetben. Fő előfordulási helye a zsenge zöld növényi részek és a friss gyümölcsnedvek, különösen a narancsé és a citromé. Ezt a tengerészek tapasztalásból már régóta tudják, anélkül, hogy a vitamin fogalmáról sejtelmük lett volna. A tengerészek hajóikon, ha lehetséges, mindig visznek magukkal citromot vagy zöldhagymát. Tartalmazza azonban friss hus is, mert ahogy sarkkutatók tapasztalták, évekig eléltek minden kár nélkül főtt róka és rénszarvas huson. A hus konzerválása esetében azonban a, vitamin tartalom megszünik.

Az utolsó hónapokig a C vitamin kémiai természetéről semmit sem tudtunk. Legujabban a frankfurti Tillmann állított elő citromnedvből egy nagyon hatásos preparátumot, amelynek meglehetős erős savtartalmat tulajdonított. Ezt a vitamint is, mint a legtöbb vitamint oxigénnélkülinek tartják. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor december 4-én az oszlói norvég tudományos akadémia ülésén Ottár Rygh előadta, hogy éretlen citromban és narancsban található egy anyag, amely azonos az ópiumból ismert narko-tin alkaloiddal. Ebből az alkaloidból keletkezik az érési folyamat mentén a C vitamin. A tiszta C vitamin tehát a narkontinból nyerhető. Az aktivizált narkotin hatása óriási. A skorbut elleni dózis határa 0.00005 milligram.

Az antirachiticumt, vagyis a D vitamint egyszerre három helyen állították elő tisztán. És pedig Adolf Windaus, Linsert és egy angol kutató. Windaus a lényeget már régebben konstatálta, amikor megállapította, hogy a D vitamin ergosterinből, a Cholesterin állandó kísérőjéből nyerhető az ultraviola fény besugárzása révén . Az ergosterin egy ugyanazon rendszerhez tartozó alkohol, mint a Cholesterin s a kettő egymástól csak a kötöttségek számában különbözik. A besugárzás viszont azt eredményezi, hogy a kötöttségek változnak. A nehézség, amivel Windaus küzködött, főleg abban állt, hogy a különböző hullámhosszú sugarak révén az, ergosterinből egész tömeg különböző, részben hasznos, részben káros substancia keletkezett. Azonkívül nem volt világos, hogy a „méreg-anyag” nem maga a D vitamin-e vagy pedig valamely más anyag, amit tehát el kell tőle választani. Olyan kérdés volt ez, amely a klinikai alkalmazás esetében igen fontos. Windausnak végül sikerült speciális besugárzás révén a D vitamint, vagyis egy olyan anyagot előállitani, mely a változatlan ergosterin eltávolitása után önmagától vagy pedig egyszerű kezelésre kristályosodott. Ennek a D vitaminnak a hatása hallatlanul nagy. A határdózis 0.00003 mg. Azonos a „méreg” anyaggal. Egyidejűleg Linsert is előállított magnézium szikrákkal való besugárzás révén egy vitamint, a D2-t, ami valamivel még hatásosabb. Kiderült ekkor, hogy a D1 laza összefüggésben van a D2-vel, úgy, hogy a D2-t tisztán meglehet kapni. A D2 egységes kristályos anyag. Azonos az egyidejűleg Askew és munkatársai által nyert calciferollal.

Ezzel tehát három vitamin kérdése véglegesen tisztázódott. Mivel az E vitaminok létezése magábanvéve még kétséges, ezért kikutatásra a B vitaminok csoportja vár. Ezek közül egyik fő vitamin t.i. az antineuritikum, meglehetősen ismert. Jansen és Donath izoláltak rizskorpából egy oxigént tartalmazó alkaloid szerű bázist. Megállapításuk ujabban igazolódott s a módszer tökéletesedett, a pontos konstitució azonban még ismeretlen.
Forrás: Budapest, Korunk 1932 Február
A vörösbor még egészségesebb, mint hittük

VörösborA vörösbornak már eddig is több, kedvező egészségügyi hatást tulajdonított a tudomány, de egy összefoglaló tanulmány szerint az élvezeti hatása miatt szívesen fogyasztott ital a szív- és érbetegségek, a rosszindulatú daganatok vagy a cukorbetegség megelőzésére egyaránt alkalmas.
Az ausztrál kutatók cikke az Alcoholism: Clinical and Experimental Research szeptemberi számában jelenik meg, de az orvosi szaksajtó már most izgatottan elemzi a kiszivárogtatott információkat.
Hosszú ideje kutatják a szőlő és a vörösbor egészséget védő tulajdonságainak titkát. A gyümölcsben és a belőle készült szeszes italban bonyolult, biológiailag aktív anyagok vannak - sokféle flavonol, színes anthocianinok és a sokat vizsgált polifenol, a rezveratrol. Jelentős gyógyhatást a szakemberek főleg az utóbbinak tulajdonítanak.
Már évekkel ezelőtt állatkísérletek bizonyították, hogy a rezveratrol bizonyos állatfajok várható életkilátásait jelentősen javítja. A gond az, hogy egy átlagos testsúlyú embernek hasonló hatáshoz annyit kellett volna rezveratrolból felhalmoznia, ami csak több ezer palack vörösbor mindennapos elfogyasztásával lett volna lehetséges.
Lindsay Brown és munkacsoportjának összefoglaló tanulmányának első tétele, hogy a rezveratrol csökkenti a rosszindulatú daganatos betegségek valószínűségét. A kutatók szerint ez a molekula a rosszindulatú burjánzásnak induló szövetekben fokozza a programozott sejthalál ütemét. A második, fontos hatás, hogy a rendszeres rezveratrolbevitel - mint a vörösbor mértékletes fogyasztása étkezések során - mérhetően csökkenti a koszorúér-betegség kockázatát.
A média sokat írt a francia paradoxon jelenségéről, amelyet - főleg a francia szakértők - a helyi vörösbor iszogatásával magyaráznak. Ebben az esetben a paradoxon megjelölés onnan ered, hogy a franciák étkezési szokásai és egyéb kockázati tényezői alapján az országban sokkal több szív- és érbetegség okozta haláleset volna várható, mint ami ténylegesen előfordul. A kedvező különbség oka - úgy tűnik - a francia vörösbor.
Végül a rezveratrol lassítja az érelmeszesedés folyamatát, a cukorbetegség megjelenését, sőt a korosodással összefüggésbe hozható, idegrendszeri betegség veszélyét is.
Forrás: 2009.06.17. 14:02 - MTI
Tovább él, aki szereti a zöld teát

ZöldteaA naponta hét csésze zöld teát vagy akár annál is többet elfogyasztó, idős emberek általában tovább élnek, mint azok, akik nem szeretnek teázni - állapították meg japán kutatók. Vizsgálatukat a nemzetközi szakfolyóirat, az Annals of Epidemiology legújabb száma közölte.
A szakirodalom szerint a zöld teát négyezer éve a kínaiak fedezték fel. Ázsiában évezredek óta gyógyszerként is használatos, és főleg a japán kereskedők útján mind az Egyesült Államokban, mind Európában is igen népszerűvé vált.
A zöld tea leveleiben igen sok a biológiailag aktív anyag. Antioxidánsok, flavonoidok vannak benne, és ezek az életfolyamatok szempontjából kedvezőek. Mivel a "rossz" LDL-koleszterin akkor épül be az erek falába, amikor oxidálódik, ezért az ezt a folyamatot gátló antioxidánsok fékezik az érelmeszesedést. A flavonoidoknak köszönhető sok olyan, egészségünk szempontjából népszerű tápanyag kedvező hatása, mint a vörösbor vagy a csokoládé.
A zöld tea hatóanyagai ugyancsak ide tartoznak. A fogyókúrázók is gyakran isszák ezt az italt, mert egyes elméletek szerint fokozza a kalóriaégetést. Ezt megbízható vizsgálatokkal ugyan nem sikerült bizonyítani, de ha valaki sós, olajos burgonyaszirom rendszeres rágcsálása helyett mindig megiszik egy csésze teát, bizonyosan veszít a túlsúlyból.
A távol-keleti gyógyítás szinte minden betegség kezelésére alkalmazta a zöld teát, a fejfájástól a depresszióig. A tudományos orvoslás is mind több, megfelelően ellenőrzött vizsgálattal igyekszik tisztázni a tea értékét a betegségek megelőzésében és ellátásában. Nemrég például arra utaló megfigyeléseket közöltek, hogy az idült ízületi gyulladás kedvezően befolyásolható zöld tea rendszeres fogyasztásával.
Most japán kutatók 65-84 éves idős embereket vizsgáltak az ország különböző területein. A hat esztendei megfigyelésnek összesen tizennégyezer időskorú résztvevője volt. Jorifudzsi Takasi és munkatársai az együttműködő személyektől igen részletes táplálkozási adatokat kértek, és a zöld tea fogyasztását külön értékelték.
Mind a nők, mind a férfiak életkilátásai abban a csoportban voltak a legjobbak, amelyiknek tagjai naponta hét vagy annál is több csésze zöld teát ittak. Mind a szív- és érrendszeri halálozást, mind a rosszindulatú daganatok előfordulását késleltette a zöld tea.
Forrás: MTI 2009. szeptember 15., kedd 08:24

Flavin.eu a facebook -on.

Flavin7

Flavin