Híreink

Oldalak:   1    2    3    4    5    6    7    8    9  

 

A D-vitamin hiánya növeli az újszülöttek légúti fertőzéseinek kockázatát

Crystal Child D3 VitaminAz újszülöttek D-vitamin szintje előrejelzi a kisgyerekkorban előforduló légúti fertőzések kockázatát, de az asztma kifejlődésének kockázatával nem függ össze - állapították meg amerikai kutatók. A Massachusettsi Általános Kórház munkatársai tanulmányuk eredményét a Pediatrics című szakfolyóirat januári számában teszik közzé.
A tanulmányban 922 újszülött köldökvérének D-vitaminszintjét vizsgálták. Közülük minden ötödiknél igen alacsony (kevesebb mint 25 nanomol/liter) D-vitaminszintet mértek. Ezeknél a csecsemőknél három hónapos korukig kétszer nagyobb valószínűséggel fordult elő légúti fertőzés, mint azoknál, akik D-vitamin szintje magas (75 nanomol/liter fölötti) volt. Az alacsony D-vitaminszint gyakrabban fordult elő a télen született újszülötteknél, az alacsony társadalmi helyzetű családok gyerekeinél, valamint azoknál, akik szülei dohányoztak.
Forrás: MTI - 2010.12.27. 13:52
Jobbak a zsírsavat is tartalmazó csecsemőtápszerek

Azt már a korábbi kutatások is kimutatták, hogy az anyatejjel táplált csecsemők szellemi képességei jobbak, mint azokéi, akiket tápszerrel etetnek. Ennek oka, hogy az anyatej - a csecsemőtápszerek többségével ellentétben - tartalmaz egy dokozahexaénsav nevű zsírsavat, amely elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Egy újabb vizsgálat most azt mutatta ki, hogy a hagyományos tápszert fogyasztó csecsemőkhöz képest szellemileg jobban teljesítenek azok a babák, akiknek tápszere a zsírsavak említett fajtáját is tartalmazza.
Az új kutatásban 229 csecsemőt vizsgáltak: egy részüket hagyományos tápszerrel, másik csoportjuk tagjait pedig dokozahexaénsavval (DHA) dúsított tápszerrel táplálták. A csecsemőket ezenkívül az alapján is csoportokra osztották, hogy fogyasztottak-e anyatejet, és ha igen, milyen hosszú ideig (csak néhány napig, 6 hétig, vagy 4-6 hónapig). 9 hónapos korukban aztán a csecsemőkkel egy problémamegoldó feladatot végeztettek el, melynek célja a kognitív képességek vizsgálata volt. A feladatban a babáknak egy csörgőt kellett megszerezniük, melyhez csak úgy juthattak hozzá, ha egy bizonyos sorrendben végeztek el a csörgő eléréséhez nélkülözhetetlen lépéseket.

A DHA-t is tartalmazó tápszert fogyasztó csecsemők nagyobb arányban jutottak hozzá a csörgőhöz, viselkedésük ezenkívül szándékosabbnak bizonyult. "Jelenleg nincsen egyetértés abban a kérdésben, hogy kell-e egy csecsemőtápszernek DHA-t is tartalmaznia. Eredményeink ugyanakkor azt mutatják, hogy az olyan tápszerrel való táplálás, amely nagy koncentrációban tartalmaz DHA-t, valóban pozitív hatással van a csecsemők kognitív fejlődésére. Azok a csecsemők, akik az effajta problémamegoldó tesztekben kimagaslóan teljesítenek, később - gyermekkorukban - kimagasló IQ-val és szókinccsel rendelkeznek. Elképzelhető tehát, hogy a DHA előnyös hatásai még jóval a gyermekkor átlépése után is érvényesülnek" - mondta James R. Drover, a cikk vezető szerzője, a canadai Memorial University adjunktusa.
A tanulmány a Child Development című szaklap szeptember/októberi számában jelent meg.
Forrás: [ORIGO] EGÉSZSÉG 2009. szeptember 16., szerda, 12:15
Őssejtekből állítottak elő hasnyálmirigy- és bélsejteket

Őssejtekből állítottak elő hasnyálmirigy- és bélsejteketŐssejteket alakított át sikeresen a cukorbetegség kezelésére alkalmas hasnyálmirigysejtekké, illetve a beleket bélelő hártyává két kutatócsoport.

Az egyik csoport éretlen ondósejtekből állított elő hasnyálmirigyszövetet, míg a másiknak embrionális őssejtekből kiindulva a beleket alkotó szövet összetett rétegeit sikerült létrehoznia. Mindkét tanulmány az őssejtek felhasználásának új útjait nyitja meg. A washingtoni Georgetown Egyetem munkatársai spermatogoniális őssejtekkel dolgoztak, amelyekből a spermiumok fejlődnek ki a férfiak heréiben...

Őssejteket alakított át sikeresen a cukorbetegség kezelésére alkalmas hasnyálmirigysejtekké, illetve a beleket bélelő hártyává két kutatócsoport.
Az egyik csoport éretlen ondósejtekből állított elő hasnyálmirigyszövetet, míg a másiknak embrionális őssejtekből kiindulva a beleket alkotó szövet összetett rétegeit sikerült létrehoznia. Mindkét tanulmány az őssejtek felhasználásának új útjait nyitja meg.
A washingtoni Georgetown Egyetem munkatársai spermatogoniális őssejtekkel dolgoztak, amelyekből a spermiumok fejlődnek ki a férfiak heréiben. Ian Gallicano és munkatársai ezekből az őssejtekből pluripotens sejteket hoztak létre, majd olyan tápoldaton tartották a sejteket, amelyben a felvett és beépített anyagok hatására a hasnyálmirigy bétasejtjeihez hasonlóan kezdtek viselkedni.
Amikor az így előállított sejteket diabéteszes egerekbe juttatták be, azok inzulint kezdtek termelni - közölte Gallicano csoportja az Amerikai Sejtbiológiai Társaság philadelphiai találkozóján. Az előrelépés segíthet abban, hogy a későbbiekben ilyen sejtek beültetésével elkerülhető legyen az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők külső inzulinpótlása. A mostani technológia egyelőre férfiak esetében tenné lehetővé a saját sejtek alkalmazását transzplantációra, ám a kutatók szerint várható a későbbiekben nőknél is használható módszert kidolgozása.
Egy másik kutatásban James Wells és csoportja az ohiói Cincinnati Gyerekkórházban két különböző típusú őssejtből a bélszövet összetett rétegeit állította elő. Ehhez egyrészt embrionális őssejteket alkalmaztak (ES-ek), másrészt indukált pluripotens őssejteket (iPS-ek). Utóbbiakat közönséges felnőtt sejtekből nyerték bizonyos gének bejuttatásával.
Mindkét őssejttípusnak megvan az a képessége, hogy a test bármely típusú sejtje vagy szövete kifejlődjön belőle laboratóriumi körülmények között. A Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányban Well kutatócsoportja megmutatta, hogy ezeket a sejteket sikeresen átalakították a beleket bélelő sejtekké, illetve azokból álló teljes foltokká.
Az így előállított szövetek alkalmasak a különféle gyulladásos és egyéb bélbetegségek vizsgálatára, a jövőben pedig a kutatók szerint akár gyógyításra is.
Forrás: Index - MTI - 2010. december 13., hétfő 11:20
Emelkedik a mellrák aránya a terhes nőknél

Emelkedik a mellrák aránya a terhes nőknélA mellrák aránya növekszik a terhes nők körében, mert egyre tovább várnak a leendő szülők a gyerekvállalással - állapították meg orvosszakértők.
A rák diagnózisa nehéz döntés elé állítja a várandós nőt, mert a kezelések árthatnak a fejlődő magzatnak. Ennek ellenére kutatók most azt ajánlják, a daganatos terhes nők rákkezelése a lehető legkevésbé térjen el a szokásostól.
Sibylle Loibl és kutatótársai 313 mellrákos állapotos nőt követtek nyomon hét éven át. A nők életkora 23 és 47 év között volt, 23 százalékuk terhességük első trimeszterében, 42 százalékuk a másodikban, 36 százalékuk pedig a harmadikban. Az alkalmazott kezelések között a várandós nők egy részénél kemoterápia is volt.
A nők közül 29-en döntöttek a terhesség megszakítása mellett, két baba a születést követően meghalt. Kissé nagyobb volt a koraszülöttek aránya azoknál, akik nem kaptak kemoterápiát, míg a babák átlagosan kicsit nagyobb súllyal születtek, amikor az anya kemoterápiában részesült.
A veleszületett rendellenességek aránya nagyobb volt a kemoterápiát kapott és az abban nem részesült anyák babáinál is a szokásos adatokhoz képest. Az átlagnépesség körében ezen rendellenességek aránya 1-3 százalék, ám Loibl szerint a követésben szereplő nőknél ez az arány magasabbnak bizonyult.
A tanulmányban részt vevő nők átlagos túlélési ideje 55 hónap volt. A szakemberek eredményeik alapján azt ajánlják a várandós rákbeteg nőknek, hogy folytassák terhességüket.
Forrás: MTI - 2010.12.13. 13:16
Több D-vitamint és kalciumot kell fogyasztani egy új ajánlás szerint

Több D-vitamint és kalciumot kell fogyasztani egy új ajánlás szerintA korábbi ajánlásoknál több D-vitamint és kalciumot kell bevinni az emberi szervezetbe egy átfogó vizsgálat szerint, amelyet az amerikai és a kanadai kormány rendelt meg. Ezekre a tápanyagokra a csontok és izmok fejlődése, egészségük megőrzése miatt van szükség. Az amerikai ajánlás figyelmeztetés a magyarok számára is, akik a kutatások szerint sem D-vitaminból, sem kalciumból nem fogyasztunk eleget.

Az elmúlt tíz évben olyan sok egymásnak ellentmondó eredmény jelent meg a D-vitamin- és kalciumbevitellel kapcsolatban, hogy az amerikai és a kanadai kormány felkérte az amerikai Orvostudományi Intézetet (Institute of Medicine, IOM): vizsgálja felül a lakosság napi szükségletét. Az intézet kedden ismertetett tanulmányában megállapítja: a korábbi kutatási eredmények alapján minden kétséget kizáróan továbbra is csak az jelenthető ki, hogy a D-vitamin és a kalcium a csontok és izmok fejlődése, működése, egészségük megőrzése szempontjából kulcsfontosságú.

Mindkét tápanyag hiánya szerepet játszik a csontritkulásban és időseknél az izomerő csökkenésében, és az ezzel összefüggő esések, törések bekövetkeztében.

Az elmúlt években számos olyan tanulmány született, amelyek a D-vitamin-bevitel növelését javasolták, mivel ezt hasznosnak vélték a daganatos betegségek megelőzésében, valamint a magasvérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az immunbetegségek kockázatának csökkentésében, továbbá az idegrendszer egészségének megőrzése szempontjából. Bár ezek a vizsgálatok a D-vitamin sokkal szélesebb szerepére utalnak az egészségmegőrzésben, eredményeiket még meg kell erősíteni.

Az új kalciumbeviteli ajánlás
Az IOM az 1-3 éves gyerekek számára javasolt napi kalciumbeviteli értéket az eddigi 500 milligramm helyett 700 milligrammra növelte, 4-8 éves gyerekek esetében pedig 800 milligrammról 1000 milligrammra.
Kamaszoknak az eddigi napi 1100 milligramm helyett 1300-at javasol az intézet, felnőtteknek pedig a korábbi 800 helyett napi 1000 milligrammot.

51 év feletti nőknek mostantól a napi 1000 milligramm helyett már 1200 milligramm kalcium fogyasztását ajánlja az intézet, de 71 év felett a férfiaknak is javasolt 1200 milligrammot fogyasztani az ásványi anyagból. Ennek hátterében az áll, hogy a kalciumfelszívódás az életkorral csökken: gyermekek még a táplálék kalciumtartalmának 75, a felnőttek 60, míg az idősek már csak 30 százalékát tudják hasznosítani.

A kalciumbevitel biztonságos felső határát gyerekeknél 2500, kamaszoknál 3000, felnőtteknél 2500, időseknél pedig 2000 milligrammban határozták meg.

Miben található kalcium?
Egy felnőtt ember szervezete mintegy 1-1,5 kilogramm kalciumot tartalmaz, ennek 99 százaléka a csontokban található. A kalcium legjobb forrása közismerten a tej, egy pohár (2dl) mintegy 240 milligrammot tartalmaz. Aki nem kedveli a tejet, illetve a tejtermékeket (sajtot, joghurtot), fogyasszon zöldségeket, például brokkolit, amelynek 10 dekagrammjában mintegy 90 mg kalcium van. A tofu is jó forrás, valamint a mandula (10 dkg mandula 238 mg kalciumot tartalmaz) és a mogyorófélék is viszonylag sok kalciumot tartalmaznak.
Bizonyos zöldségeket ugyanakkor nem érdemes együtt fogyasztani kalciumban gazdag élelmiszerekkel, mert rontják felszívódásukat. A sóskában és spenótban található oxálsav például reagál a kalciummal, és ugyanolyan vegyületet alakítanak ki, mint amelyből a vesekövek is felépülnek, így a kalcium nem hasznosul, viszont vesekő esetén komoly fájdalmat okozhat. Ugyancsak a kalciumfelszívódás ellen hat a koffein is.

Az új D-vitamin ajánlás
A D-vitamin-bevitel ajánlott mennyiségének meghatározása bonyolultabb folyamat, hiszen nemcsak táplálékon keresztül vesszük fel, hanem napsugárzás hatására is keletkezik a bőrben. Mivel az, hogy ki mennyi napfényhez jut, életvitele és lakóhelye földrajzi szélességének kérdése, az intézet minimális napsugárzást feltételezve határozta meg a napi ajánlott D-vitamin-bevitelt.
Felnőtt embernek napi 600 Nemzetközi Egység (600 NE, ez 15 mikrogrammnak felel meg) bevitelt ajánlanak, szemben a korábbi 400 NE-vel (10 mikrogramm). 71 év felett viszont az új ajánlás napi 800 NE (20 mikrogramm).
A D-vitamin-bevitel biztonságos felső határa 1 és 3 éves kor között 2500 NE (62,5 mikrogramm), 4 és 8 év között 3000 NE (75 mikrogramm), a többi korosztály esetében pedig 4000 NE (100 mikrogramm) naponta.

Miben található D-vitamin?
Élelmiszereink közül a tengeri halakban, a tojásban, a májban, a halolajban és a tejtermékekben található meg a D-vitamin egyik típusa, a D3-vitamin. Sajnos, mi magyarok amúgy is keveset eszünk halból, tengerihal-fogyasztásunk pedig végképp elenyésző, így nem csoda, hogy a vitaminból sokan kevesebbet fogyasztanak a szükséges mennyiségnél. Ahhoz ugyanis, hogy tojásból fedezzük napi D-vitamin szükségletünket, legalább 16-18-at kéne naponta megenni belőle, viszont a túl sok tojás fogyasztása a koleszterinbevitel szempontjából nem előnyös.
Nyáron még nem is olyan nagy probléma, ha táplálékunk nem fedezi a szükséges bevitelt, hiszen napozással könnyen pótolhatjuk a szükséges D-vitamint. A D3 vitamin ugyanis a bőrben lévő előanyagokból napsugárzás hatására is keletkezik. Télen azonban nincs elegendő napsugárzás, a szolárium pedig nem alkalmas a D-vitaminképzés serkentésére, így maradnak a tabletták, a táplálékkiegészítők, és a vitaminnal dúsított tejek, gyümölcslevek, lisztek, kenyerek, margarinok - amelyek nyugaton már széles körben elterjedtek, nálunk viszont egyelőre csak szűk körben érhetők el.

Az átlag magyar D-vitaminból és kalciumból sem fogyaszt eleget
"Most dolgozzuk fel a harmadik Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat eredményeit, amelyben arra kértük az embereket, hogy három napon keresztül jegyezzék fel, hogy mit esznek. Ami már most látszik, hogy a táplálékon keresztüli átlagos D-vitamin bevitel nem változott az előző, 2003-2004-es felméréshez képest: továbbra is 2,2 mikrogramm (88 NE) körül van" - mondja dr. Martos Éva, az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója.
Az OÉTI D-vitamin ajánlása, amely összhangban van a többi európai országéval: napi 5 mikrogramm (200 NE) - ez fele a korábbi amerikai ajánlásnak, és csupán harmada az új értéknek.
Ám még ezt az értéket is alig érik el az európai országok, az északi, sok halat fogyasztó népek kivételével. "10 dekagramm szardíniában 11 mikrogramm (440 NE) D-vitamin van. Mi magyarok azonban évente 3 kiló halat fogyasztunk, így nem csoda, hogy a D-vitamint illetően elmaradunk az ajánlástól. Azt szoktuk tanácsolni az embereknek, hetente kétszer fogyasszanak halat" - magyarázza az OÉTI főigazgató asszonya.
A magyar ajánlás kalcium esetében felnőtteknél 800 milligramm, várandós nőknél és gyerekeknél viszont 1000 milligramm naponta - azaz megegyezik a korábbi amerikai ajánlással, és némiképp elmarad az új értékektől.
A táplálkozási felmérés szerint kalciumból is az ajánlott mennyiségnél kevesebbet, átlagosan napi 740 milligrammot fogyasztunk csak. "Ne feledjük azonban, hogy ez alapján nem jelenthetjük ki, hogy a magyar társadalom kalciumhiányos, hiszen az átlag abból alakul ki, hogy a lakosság nagy része magához veszi a szükséges mennyiséget, 62 százalék azonban az ajánlások alatt marad."

A D-vitamin két formája
A D-vitamin kétféle forrásból származik: a felvett táplálékból és a napsugárzás hatására. A növényi eredetű táplálékkal bevitt molekula neve D2-vitamin vagy ergoszterol. A másik forma, a D3-vitamin vagy kolekalciferol, amelynek fő forrása a máj, a tejtermékek, a halolaj és a máj. A D3-vitamin a bőrben is keletkezik napsugárzás hatására (egy előanyagból, a 7-dehidrokoleszterinből). Aki testfelületének legalább 20 százalékát naponta 10-15 percre napoztatja, nem szenved D-vitamin-hiánytól.
Önmagában azonban mind a D2-, mind a D3-vitamin szinte hatástalan: ahhoz, hogy aktívvá váljanak, előbb a májban, majd a vesében enzimek segítségével át kell alakulniuk. Így jön létre végül a valóban hatékony D-vitamin.

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy nyáron a sok növényi táplálékon keresztül bevitt D2 vitamin és a napsugárzás segítségével képződő D3 vitamin miatt nagy valószínűséggel nem szenvedünk D-vitamin-hiányban. Télen azonban csökken a növényi eredetű táplálékfogyasztásunk, és kevesebb a napfény is. Emiatt ilyenkor inkább érdemes májból, halból, halolajból, tejtermékekből többet fogyasztanunk, illetve megkérdezhetjük háziorvosunkat a vitaminpótlás lehetőségeiről.
Forrás: Origo.hu
Kamikáze molekulák

Kamikáze molekulákA szabadgyökök olyan oxigén vagy nitrogén alapú molekulák, amelyek kémiai tulajdonságaik révén megtámadhatnak különféle kulcsfontosságú fehérjéket vagy akár a DNS-t.

A szabadgyökök szerepének megértése valóságos forradalmat jelent az orvostudományban, és alapjaiban változtatta meg a betegségek kialakulásával és kezelésével kapcsolatos felfogásunkat. Napjainkban a laikus közönség is fokozottan érdeklődik a szabadgyökök iránt, táplálkozási aspektusokból, az öregedés élettanával összefüggésben, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatosan. Az előadás a tudományos eredmények bemutatásán túl bizonyos gyakorlati alkalmazásokat is érint... http://www.mindentudas.hu/szabocsaba/20050924szabo.html
Forrás: Szabó Csaba, Mindentudás.hu
Szellemi leépülést okozhatnak a növényvédő szerek

Szellemi leépülést okozhatnak a növényvédő szerekJelentősen megnövekszik a szellemi leépülés különféle formáinak, köztük az Alzheimer-kórnak a kockázata azoknál, akik munkájuk során rendszeresen érintkeznek növényvédőszerekkel - állapították meg francia kutatók.
Az eredményre az 1997-ben kezdődött, hosszú távú kutatást elemezve jutott a népegészségüggyel és járványkutatással foglalkozó francia intézet. Az Isabelle Bali által vezetett kutatásban 614 dolgozót vontak be neurológiai tesztekbe két vizsgálat során, amelyek például az Alzheimer-kór korai felismerésére használatosak, többek között az emlékezetet, a beszédkészséget és a reakciós képességeket ellenőrizték. Az ötven-hatvan év közötti munkásokat négy csoportra osztották az alapján, hogy milyen mértékben voltak kitéve növényvédő szereknek az elmúlt húsz évben.
A 4-5 évvel később végzett második vizsgálatsorozatkor a bordeaux-i szőlészetekben meglehetősen magas koncentrációjú növényvédő szerekkel érintkezésbe lépő mezőgazdasági munkások lényegesen rosszabb eredményeket értek el, mint az előző teszteléskor. A tanulmány szerint az emlékező- és koncentrációs képességek erőteljes csökkenésének kockázata ebben a csoportban megkétszereződött.
A viszonylag fiatal vizsgálati személyek esetében ilyen rövid idő alatt bekövetkező teljesítménycsökkenés különösen feltűnő jelenség - mutatnak rá a szakemberek.
A kutatók a tanulmányt még egy harmadik tesztsorozattal szeretnék kiegészíteni, amelynek eredményeit 2013-ig nyilvánosságra hozzák.
A tanulmány szerint az Európai Unió országai közül Franciaország alkalmazza a legtöbb gyom-és rovarirtó szert. Jelenleg nyolcszázezer francia van rendszeresen kitéve a növényvédőszerek hatásának. Ugyanennyi francia nyugdíjas dolgozott növényvédőszerekkel hivatásának gyakorlása során.
Az Egyesült Államok, Japán és Brazília után Franciaország a negyedik helyen áll azon a listán, amely az alkalmazott kemikáliák mennyisége alapján rangsorolja a világ országait.
Forrás: MTI - 2010.12.03. 10:38
Mi az a "B" típusú éhezés?

Mi az a A biotermékek táplálkozásbeli előnyei, a szemléletváltozás szükségessége

Sokan ismerik azt a közmondást, hogy „az vagy amit eszel”, de csak kevesen gondolkodnak el igazán azon, hogy ez mit is jelent a valóságban. Ha jól belegondolunk, születésünktől fogva a testünk és minden egyes sejtünk azokból a tápanyagokból épült fel, amit eddig magunkhoz vettünk. Éppen ezért fontos odafigyelni arra, hogy mit is eszünk, és táplálékunk milyen forrásból származik.

A szupermarketekben többnyire a nagyüzemi mezőgazdaságban előállított, olcsó tömeg élelmiszereket találjuk. A fejlett országokban a vegyszereken alapuló mezőgazdaság sok, és viszonylag olcsó élelmiszerhez juttatja a fogyasztókat. Ennek három ellentétes következménye van: a jobb táplálkozás miatt az emberek ellenállóbbak a betegségekkel szemben, és nő az átlagéletkor. Ugyanakkor az elhízás népbetegséggé válik, és ez hosszú távon megrövidíti az életkort. A harmadik, és legfontosabb hatás az, hogy az élelmünkben lévő vegyszerek okozta rákos, és egyéb betegségek egyre gyakoribbak. Ez azért nem meglepő, mert az élelmiszereink tartalmazzák az összes mezőgazdasági termesztésben használt szer maradék-anyagait: a gyomirtószerek, rovar- és gombaölő szerek, a talajfertőtlenítők és műtrágyák maradékanyagait. Ehhez adódnak az ipari feldolgozás során az élelmiszerekhez adott technológia segédanyagok, az ún. E-számok (adalékok, színezők, tartósítók, állagjavítók, kenőanyagok, detergenseket stb.). A tárolás, érlelés és csomagolás során újabb vegyianyagok kerülnek az élelembe. Az állati eredetű élelmiszerek gyakran tartalmaznak hormonokat és állatgyógyszereket is. Ugyan ezeknek az anyagoknak a biztonságát egyenként megvizsgálták, de eggyüttes hatásukat és a kölcsönhatásokat nem. Senki sem tudja azt előre kiszámítani, hogy a vegyszer koktélnak milyen hatásai lehetnek. Annyit már tapasztalatból is tudunk, hogy a táplálékunkban és a környezetünkben jelenlévő szintetikus vegyületek egészségügyi kockázatot jelentenek. Egyre gyakrabban figyelhető meg (a mutagén szerek következtében) az emberi- és állati génállomány hibásodása. A rákkeltő anyagok miatt növekszik a rákos megbetegedések száma. A teratogének hatására gyakoriak a fejlődési rendellenességek. Népbetegséggé vált a cukorbetegség, a szív, érrendszeri-, és a légzőszervi megbetegedések, az immunrendszer meghibásodásai és az allergia. A hormonzavarok, az idegrendszeri meghibásodások (mint pl. a Parkinson kór, az Alzheimer stb.) is egyre nagyobb arányban fordulnak elő.

A bioélelmiszerek első nagy előnye, hogy ezek nem, vagy csak alig tartalmaznak a szintetikus szermaradékot.

A genetikailag módosított élelmiszerek (GMO-k) egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elő a takarmányban, és sajnos az élelmiszereinkben is. Ezeket a növényeket nem tesztelték megfelelő tudományos alapossággal, ezért biztonságosságuk kérdéses. Arra már vannak adatok, hogy a GM-szója csökkent tápértékű. Több benne az antinutriens és allergén (a Kunitz tripszin inhibítor), és a génmódosítás hatására csökkent a szója fehérje tartalma, ahogy ezt az 1. táblázat adatai is mutatják. Nem tudjuk, hogy mik a GMO-k hosszútávú hatásai. Éppen ezért jogos az elővigyázatossági elvet alkalmazni, és elkerülni a GMO élelmiszerek fogyasztását.

1. táblázat: A 2000/2001 évi szója fehérje tartalma és GMO aránya (Karr-Lilienthal és mtsai., 2004 alapján).
Ország Fehérjetartalom GMO arány
Argentina 32,6% 95%
USA 37,1% 50%
Brazília 39,3% 20%
Kína 44,9% 0%

A bio- termékek második előnye a nagyüzemi termeléssel származókkal szemben az, hogy a bioélelmiszerekben nem engedélyezik a GMO-kat, vagy ahogy hivatalosan nevezik, a rekombináns DNS technológia alkalmazását.

A világon az egyik nagy probléma az éhezés. A TV képernyőjéről mindenki ismeri azokat a szomorú képeket, amelyek csonttá, bőrré fogyott embereket és gyermekeket mutatnak be, mert a haború, vagy az időjárás viszontagságai miatt nem jutnak élelemhez. Ilyenkor „A” típusú éhezésről beszélünk. Az „A” típusú éhezésnél a szervezet nem jut elég kalóriához, sem ásványi anyaghoz és vitaminhoz. Azt már kevesebben tudják, hogy van egy másik fajta, ugynevezett „B” típusú éhezés is, amikor a szervezet ugyan elegendő kalóriát kap, de a táplálék nem fedezi a működéséhez szükséges vitamint és ásványi anyag mennyiséget. A „B” tipusú éhezésben szenvedőkről soha nem gondolnánk, hogy éheznek, mert gyakran kövérek (1. ábra). A sok, de sajnos rossz minőségű táplálék fogyasztása miatt a szervezetükből hiányoznak alapvető, de létfontosságú egészségvédő anyagok.

1. ábra: A „B” típusú éhezés (Paul Clayton).


A nagyüzemi termeléssel és az ehhez csatlakozó nemesítéssel a táplálék tápértéke jelentősen megváltozott. 1900 óta az élelmünkben található flavonoidok mennyisége 75%-kal, a C vitaminé 50-60%-kal, az omega-3 zsírsvaké 50%-kal, a karotinoidoké 40%-kal, a foszfolipideké 50%-kal csökkent. 1960-tól napjainkig a szelenium 50%, a prebiotikus rost 50%, és a szterolok mennyisége 66%-kal csökkent. A vitamin tartalom csökkenése is jelentős. Paul Clayton (2007) adatai szerint a nagyüzemi gazdálkodás és nemesítés következtében táplálékunk vitamin tartalma jelentősen csökkent (2. táblázat).

2. táblázat: A vitamin tartalom csökkenése az ipari forradalom óta.
Vitamin C E A B1 B2 Niacin Folsav B6 B12
Csökkenés (%) 37 68 55 32 31 27 34 54 17

A hazai haszonnövényeink hasonló, vagy még nagyobb változásokat mutatnak. Mint ahogy az Márai Géza adataiból kiderül, a búza az nyomelem tartalmának 50, a kukorica 81, az árpa 62, a répafélék 15 és a burgonya 14 százalékát vesztette el. A borsó vitamintartalma 53, a tej 95, a káposzta 95 és a sárgarépa 40 százalékkal csökkent.

Mára már bebizonyosodott, hogy a biogazdálkodás táplálóbb gyümölcsöt, zöldséget és gabonát biztosít. A biotermesztésből származó növények sokkal táplálóbbak. Egy átlagos adag bioétel körülbelül 25%-kal több vitamint, ásványi anyagot és egészségvédő anyagok tartalmaz, mint a nagyüzemi, vegyszeres módszerekkel előállított társa.

A biotáplálékok fogyasztása megelőzi a „B” típusú éhezést. A bioélelmiszerek több vitamint, ásványi anyagot és egészségvédő másodlagos növényi anyagot tartalmaznak, mint a hagyományos mezőgazdaságból származóak, ezt bizonyítja az Amerikai Bioszövetség 2008-ban kiadott riportja. Ebben áttekintették az összes 1980-tól megjelent tudományos cikket és azt találták, hogy a nagyüzemi módszerrel termesztett növények valamival több fehérjét, bétakarotént, és sokkal több nitrátot tartalmaztak, de a C-vitamin tartalmuk alacsonyabb volt. A reprodukciós szakasz alatt és az éréskor a növény a fölösleges energiát másodlagos metabolitok szintézisére fordítja. A növényt érő stressz hatására megnő a polifenolok, flavanoidok, terpének, alkaloidok és a kéntartalmú anyagok mennyisége. Ezek hatására alakulnak ki a színek és az ízek. E vegyületek egészségmegőrző szerepe bizonyított (csökkentik a koleszterin-szintet, a fájdalmat és a gyulladást, védenek a ráktól, növelik az erek rugalmasságát). Növényi metabolizmus másodlagos termékei az emberi szervezet számára ugyan nem szolgáltatnak energiát és tápanyagot, de olyan biokémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek elősegítik az egészség megőrzését. Számos fitovegyület antioxidáns, immunrendszert erősítő, antikarcinogén, koleszterinszint-csökkentő, gyulladást gátló hatással rendelkezik. Ezek közé a vegyületek közé tartoznak a vitaminokon és provitamonokon kívül a glükozinolátok, az izotiocianátok, a polifenolok, a flavonoidok, a fitoösztrogének stb. Ezért a bioélelmiszerek sokkal ízesebbek, mint a nagyüzemileg előállítottak.
Az is bizonyított, hogy az ökogazdálkodásból származó szárnyasok és egyább állatok teje, tojása valamivel több fehérjét, szignifikánsan több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Több benne az omega-3 zsírsav, és a konjugált linolsav (CLA), amelyek a szív és az érrendszer egészségét támogatják. A biotápon tartott állatok több, nagyobb súlyú és egészségesebb utódot hoznak létre, ahogy az Velmirov vizsgálatai igazolták.

Fogyókurázók figyelmébe ajánlom, hogy aki kevesebb, de bioélelmiszert eszik, az kevesebb kalóriát visz be a szervezetébe, mégis biztosítani tudja a vitamin és ásványianyag ellátást. Rendkívül fontos az is, hogy gyermekeinket, családunkat és barátainkat az egészséges és ízletes bioélelmiszerekkel tápláljuk, még akkor is, ha ezek kicsit többe kerülnek. Gondoljunk csak arra, hogy azon kívől, hogy a gyógyszerek árát takarítjuk meg, egyben használunk a környezetünknek is.
Forrás: prof. dr. Bardócz Zsuzsa – prof. dr. Pusztai Árpád

Peller Mariann


Tovább fogy Peller Mariann!

Amióta az eszét tudja, küzdenie kellett a kilóival Peller Mariannak, aki kétségtelen, genetikailag hajlamos a hízásra. Soha nem gondolta, hogy ezt a hajlamot lehet befolyásolni, most azonban személyesen tapasztalja, bizony lehet, mégpedig egy távol-keleti gyógynövény kivonatával.

Az évtized új csodaszere: a szőlőmag

SzőlőA kilencvenes években egymásnak adták a kilincset egy gép miatt a külföldi titkosügynökök, az mégis hazánkban maradt, s most annak alapján a természet egyik csodaszeréből állítanak elő táplálékkiegészítő mikroőleményt.

A Duna-parti település egyik eldugott szegletében búvik meg egy kis üzem. Távolról, de még közelről is szinte jellegtelen. A rendezett, hólepte udvaron néhány autó. A telep, a terület gondozott és csendes. Semmi felhajtás...Semmi felhajtás. Ugyanilyen Jankovszky Sándor, a Transmissió Kft. társtulajdonosának irodája is. Pedig az újonnan épült falak között „csuda” dolgok születnek.

- A történet a nyolcvanas évek végén, még a tatabányai Központi Műhelyben kezdődött – mondta beszélgetőpartnerünk. – A mikroőrlésre itt fejlesztettek ki egy eljárást. Aztán ismeretlen okok miatt megszűntették. A feltaláló, vagy nevezhetjük a technológia elméleti atyjának is, már nem él, és semmilyen műszaki leírást nem hagyott hátra.

A kilencvenes évek elején ismét a felszínre került ez a téma. Akkoriban, a szóbeszéd szerint megfordult a környéken az összes jelentősebb titkosszolgálat képviselője, amerikaiak, britek, oroszok, izraeliek...
Az ok egyszerű. Az eljárás és a berendezés rengeteg célra felhasználható, így, stratégiaira is. Az őrlemény finomsága elérheti a 2-3 mikront is. Ez leginkább a dohányfüst szilárd részével összevethető méret. A téma komolyságát jelzi, hogy még a Parlament is foglalkozott a kutatás-fejlesztés ilyen jellegű irányával. Igaz, csak egy interpelláció erejéig.

– A céget még kilencvenegyben alapítottuk – emelte ki Jankovszky Sándor. – A fő tevékenységünk gazdasági tanácsadás volt. Ezt a profilt ma is megtartottuk, de két éve termelőüzem is lettünk. Élelmiszeripari gyártással foglalkozunk. A szőlőmag mikroőrlésével táplálékkiegészítőket gyártunk. Karácsony előtt kaptuk meg a hivatalos engedélyt, miszerint használhatjuk ezt a minősítést. Korábban, a szőlőmag-őrleményt csak mint élelmiszert készíthettük, forgalmazhattuk. Maradjon közöttünk, szerintem ez az anyag a természet által alkotott „kész csoda”. Élettani hatásairól az interneten sok publikációt találhatunk.
2007-ben azok a személyek, akik még rutinból ismerték az mikroőrlést kutatás-fejlesztési támogatással újra el akarták indítani a termelést. Az elmélettel nem is volt gond és a laboratóriumi fejlesztések is megtörténtek, viszont üzemi szinten nem tudtak előre lépni.

Az üzem

2008-tól termel Almásfüzitőn. 2009. februárjától alkalmas a telep élelmiszer-ipari tevékenység folytatására. December 18-tól OÉTI engedély alapján táplálékkiegészítőnek számít a szőlőmag mikroőrlemény. Az mikroőrlemény mérete átlagosan 10 mikron. Az elérhető legkisebb méret: 2-3 mikron. A nagy finomság azonban az üzemi termelékenység rovására megy. Terveik szerint a hatékonyság további javítás érdekében újabb fejlesztésekbe kezdenek ha sikeres pályázat útján ezekhez forrásokat sikerül szerezniük.

– Ekkor kerestek meg engem – folytatta a szakember. – Az eredeti berendezés nagy méretű volt. Tudtuk, hogy gyártottak is vele. Tehát önmagában a laboratóriumi méretezés mit sem ért. A bánya különböző felszámolási eljárásai során a gépet szétszedték, és darabjai beutazták a fél országot. Így azután senki sem tudta, hogy mi is az az „ócskavas tömeg”. Mielőtt nekem sikerült begyűjtenem az alkatrészeket, például volt olyan hasznosítási elképzelés, hogy magaslest csinálnak belőle...

A hó roppant a lábunk alatt, ahogy az irodát megkerültük, hogy megnézzük az eredeti berendezést. Mi tagadás, a laikus számára valóban leginkább valamilyen fém állványra, vagy magasles-elemekre hasonlított az „előd”.

– Hát itt van – mutatott Jankovszky Sándor, a kis híján atomjaira szedett őrlőrendszerre, amely valóban egy világszabadalom alapja lehetett (volna).
– Sok-sok módosítással, átdolgozással, lassan eredményesek lettünk az üzemi eljárás terén is. Kísérletekben megkezdtük tíz szerves és tíz szervetlen anyag összezúzását mikronnyi méretűre. A szőlőmag úgy került ebbe a „kosárba”, hogy rendkívül kemény. Azaz, véletlenül kezdtünk el az őrlésével foglalkozni. De ezzel, mintegy teljesítettük annak a feltételét, hogy pályázzunk kutatási, fejlesztési támogatásra. Aztán szabadalmaztattuk az eljárásunkat. Jómagam, a minőségellenőrzések során kezdtem el kóstolgatni a szőlőmag őrleményt. A pozitív tapasztalatok hatására döntöttünk a termelő üzem kialakításáról.

Szent-Györgyi szerint

Először a világhírű Nobel-díjas tudós, Dr. Szent-Györgyi Albert írta le még 1936-ban a szőlőmag emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatásait, tulajdonságait. Ő jelentette ki azt is, hogy ez az anyag tartalmazza az egyik legtöbb természetes antioxidánst.

Végre benézhettünk a „szentélybe” is. Fotóznunk csak a csomagolást, illetve az energiaellátó részleget lehetett. A patikai tisztaság dacára a leheletnyi finomságú por mindenhol – ha nem is tapintható, de – érzékelhető volt. Kalauzunk minket is megkínált a csodaszerrel, a szőlőmag mikroőrleménnyel.

– Mivel a szőlő magja az egyik olyan természetes anyag, amely a legtöbb antioxidánst tartalmazza, az egészség megőrzésében jelentős szerepe van – hangsúlyozta a társtulajdonos. – Az eljárás azonban továbbra sem publikus.

Vizsgálati eredmények

A Kentucky Egyetem kutatói szerint egy szőlőmagból nyert kivonat hatására laboratóriumi körülmények között a leukémiás sejtek önmagukat pusztítják el. A kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy a kivonat alkalmazását követő 24 órán belül a daganatsejtek 76 százaléka elpusztult. A kutatók, akik tavaly év elején számolnak be felfedezéseikről az Amerikai Rákkutató Társaság kiadványában, a Clinical Cancer Research-ben, elkülönítették azokat a jelzősejteket, is amelyek a szőlőmag kivonat használatával kiváltott sejtelhalás útvonalához köthetők. Jóllehet a szőlőmag kivonat számos laboratóriumi sejttenyészetben, többek között bőr, mell, vastagbél, tüdő, gyomor, és prosztata rák esetében is aktivitást mutatott, a pontos hatásmechanizmust nem tárták fel.

– A készítmény fogyasztása esetén a jótékony hatás viszont heteken belül jelentkezik. Az anyag olyan finomságú, hogy szervezetben a bélcsatornán keresztül közvetlenül felszívódik és hasznosul. A szőlő magjában legalább kétezer-ötszáz – háromezer olyan vegyület található, amelynek jó részét nem is ismerjük. Viszont az emberi szervezet csak azokat az anyagokat hasznosítja, amelyre szüksége van. Kiváló hatása van a vérkeringésre, erősíti az immunrendszert. Amolyan katalizátor szerepet tölthet be a testünkben. Mégis egyelőre csak jóformán szájhagyomány útján népszérűsödik a termék. Ennyi nehézség után, úgy gondolom a mikroőrléssel, és a szőlőmaggal is nekem kell végig harcolnom ezt az utat. Mindent igyekezünk megtenni a termék – elsődlegesen hazai – sikeres elterjesztéséért.
Forrás: Újságcikk1 újságcikk2

Flavin.eu a facebook -on.

Flavin7

Flavin