Híreink
Az évtized új csodaszere: a szőlőmag
A kilencvenes években egymásnak adták a kilincset egy gép miatt a külföldi titkosügynökök, az mégis hazánkban maradt, s most annak alapján a természet egyik csodaszeréből állítanak elő táplálékkiegészítő mikroőleményt.
A Duna-parti település egyik eldugott szegletében búvik meg egy kis üzem. Távolról, de még közelről is szinte jellegtelen. A rendezett, hólepte udvaron néhány autó. A telep, a terület gondozott és csendes. Semmi felhajtás...Semmi felhajtás. Ugyanilyen Jankovszky Sándor, a Transmissió Kft. társtulajdonosának irodája is. Pedig az újonnan épült falak között „csuda” dolgok születnek.
- A történet a nyolcvanas évek végén, még a tatabányai Központi Műhelyben kezdődött – mondta beszélgetőpartnerünk. – A mikroőrlésre itt fejlesztettek ki egy eljárást. Aztán ismeretlen okok miatt megszűntették. A feltaláló, vagy nevezhetjük a technológia elméleti atyjának is, már nem él, és semmilyen műszaki leírást nem hagyott hátra.
A kilencvenes évek elején ismét a felszínre került ez a téma. Akkoriban, a szóbeszéd szerint megfordult a környéken az összes jelentősebb titkosszolgálat képviselője, amerikaiak, britek, oroszok, izraeliek...
Az ok egyszerű. Az eljárás és a berendezés rengeteg célra felhasználható, így, stratégiaira is. Az őrlemény finomsága elérheti a 2-3 mikront is. Ez leginkább a dohányfüst szilárd részével összevethető méret. A téma komolyságát jelzi, hogy még a Parlament is foglalkozott a kutatás-fejlesztés ilyen jellegű irányával. Igaz, csak egy interpelláció erejéig.
– A céget még kilencvenegyben alapítottuk – emelte ki Jankovszky Sándor. – A fő tevékenységünk gazdasági tanácsadás volt. Ezt a profilt ma is megtartottuk, de két éve termelőüzem is lettünk. Élelmiszeripari gyártással foglalkozunk. A szőlőmag mikroőrlésével táplálékkiegészítőket gyártunk. Karácsony előtt kaptuk meg a hivatalos engedélyt, miszerint használhatjuk ezt a minősítést. Korábban, a szőlőmag-őrleményt csak mint élelmiszert készíthettük, forgalmazhattuk. Maradjon közöttünk, szerintem ez az anyag a természet által alkotott „kész csoda”. Élettani hatásairól az interneten sok publikációt találhatunk.
2007-ben azok a személyek, akik még rutinból ismerték az mikroőrlést kutatás-fejlesztési támogatással újra el akarták indítani a termelést. Az elmélettel nem is volt gond és a laboratóriumi fejlesztések is megtörténtek, viszont üzemi szinten nem tudtak előre lépni.
Az üzem
2008-tól termel Almásfüzitőn. 2009. februárjától alkalmas a telep élelmiszer-ipari tevékenység folytatására. December 18-tól OÉTI engedély alapján táplálékkiegészítőnek számít a szőlőmag mikroőrlemény. Az mikroőrlemény mérete átlagosan 10 mikron. Az elérhető legkisebb méret: 2-3 mikron. A nagy finomság azonban az üzemi termelékenység rovására megy. Terveik szerint a hatékonyság további javítás érdekében újabb fejlesztésekbe kezdenek ha sikeres pályázat útján ezekhez forrásokat sikerül szerezniük.
– Ekkor kerestek meg engem – folytatta a szakember. – Az eredeti berendezés nagy méretű volt. Tudtuk, hogy gyártottak is vele. Tehát önmagában a laboratóriumi méretezés mit sem ért. A bánya különböző felszámolási eljárásai során a gépet szétszedték, és darabjai beutazták a fél országot. Így azután senki sem tudta, hogy mi is az az „ócskavas tömeg”. Mielőtt nekem sikerült begyűjtenem az alkatrészeket, például volt olyan hasznosítási elképzelés, hogy magaslest csinálnak belőle...
A hó roppant a lábunk alatt, ahogy az irodát megkerültük, hogy megnézzük az eredeti berendezést. Mi tagadás, a laikus számára valóban leginkább valamilyen fém állványra, vagy magasles-elemekre hasonlított az „előd”.
– Hát itt van – mutatott Jankovszky Sándor, a kis híján atomjaira szedett őrlőrendszerre, amely valóban egy világszabadalom alapja lehetett (volna).
– Sok-sok módosítással, átdolgozással, lassan eredményesek lettünk az üzemi eljárás terén is. Kísérletekben megkezdtük tíz szerves és tíz szervetlen anyag összezúzását mikronnyi méretűre. A szőlőmag úgy került ebbe a „kosárba”, hogy rendkívül kemény. Azaz, véletlenül kezdtünk el az őrlésével foglalkozni. De ezzel, mintegy teljesítettük annak a feltételét, hogy pályázzunk kutatási, fejlesztési támogatásra. Aztán szabadalmaztattuk az eljárásunkat. Jómagam, a minőségellenőrzések során kezdtem el kóstolgatni a szőlőmag őrleményt. A pozitív tapasztalatok hatására döntöttünk a termelő üzem kialakításáról.
Szent-Györgyi szerint
Először a világhírű Nobel-díjas tudós, Dr. Szent-Györgyi Albert írta le még 1936-ban a szőlőmag emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatásait, tulajdonságait. Ő jelentette ki azt is, hogy ez az anyag tartalmazza az egyik legtöbb természetes antioxidánst.
Végre benézhettünk a „szentélybe” is. Fotóznunk csak a csomagolást, illetve az energiaellátó részleget lehetett. A patikai tisztaság dacára a leheletnyi finomságú por mindenhol – ha nem is tapintható, de – érzékelhető volt. Kalauzunk minket is megkínált a csodaszerrel, a szőlőmag mikroőrleménnyel.
– Mivel a szőlő magja az egyik olyan természetes anyag, amely a legtöbb antioxidánst tartalmazza, az egészség megőrzésében jelentős szerepe van – hangsúlyozta a társtulajdonos. – Az eljárás azonban továbbra sem publikus.
Vizsgálati eredmények
A Kentucky Egyetem kutatói szerint egy szőlőmagból nyert kivonat hatására laboratóriumi körülmények között a leukémiás sejtek önmagukat pusztítják el. A kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy a kivonat alkalmazását követő 24 órán belül a daganatsejtek 76 százaléka elpusztult. A kutatók, akik tavaly év elején számolnak be felfedezéseikről az Amerikai Rákkutató Társaság kiadványában, a Clinical Cancer Research-ben, elkülönítették azokat a jelzősejteket, is amelyek a szőlőmag kivonat használatával kiváltott sejtelhalás útvonalához köthetők. Jóllehet a szőlőmag kivonat számos laboratóriumi sejttenyészetben, többek között bőr, mell, vastagbél, tüdő, gyomor, és prosztata rák esetében is aktivitást mutatott, a pontos hatásmechanizmust nem tárták fel.
– A készítmény fogyasztása esetén a jótékony hatás viszont heteken belül jelentkezik. Az anyag olyan finomságú, hogy szervezetben a bélcsatornán keresztül közvetlenül felszívódik és hasznosul. A szőlő magjában legalább kétezer-ötszáz – háromezer olyan vegyület található, amelynek jó részét nem is ismerjük. Viszont az emberi szervezet csak azokat az anyagokat hasznosítja, amelyre szüksége van. Kiváló hatása van a vérkeringésre, erősíti az immunrendszert. Amolyan katalizátor szerepet tölthet be a testünkben. Mégis egyelőre csak jóformán szájhagyomány útján népszérűsödik a termék. Ennyi nehézség után, úgy gondolom a mikroőrléssel, és a szőlőmaggal is nekem kell végig harcolnom ezt az utat. Mindent igyekezünk megtenni a termék – elsődlegesen hazai – sikeres elterjesztéséért.
Forrás: Újságcikk1 újságcikk2
A kilencvenes években egymásnak adták a kilincset egy gép miatt a külföldi titkosügynökök, az mégis hazánkban maradt, s most annak alapján a természet egyik csodaszeréből állítanak elő táplálékkiegészítő mikroőleményt.A Duna-parti település egyik eldugott szegletében búvik meg egy kis üzem. Távolról, de még közelről is szinte jellegtelen. A rendezett, hólepte udvaron néhány autó. A telep, a terület gondozott és csendes. Semmi felhajtás...Semmi felhajtás. Ugyanilyen Jankovszky Sándor, a Transmissió Kft. társtulajdonosának irodája is. Pedig az újonnan épült falak között „csuda” dolgok születnek.
- A történet a nyolcvanas évek végén, még a tatabányai Központi Műhelyben kezdődött – mondta beszélgetőpartnerünk. – A mikroőrlésre itt fejlesztettek ki egy eljárást. Aztán ismeretlen okok miatt megszűntették. A feltaláló, vagy nevezhetjük a technológia elméleti atyjának is, már nem él, és semmilyen műszaki leírást nem hagyott hátra.
A kilencvenes évek elején ismét a felszínre került ez a téma. Akkoriban, a szóbeszéd szerint megfordult a környéken az összes jelentősebb titkosszolgálat képviselője, amerikaiak, britek, oroszok, izraeliek...
Az ok egyszerű. Az eljárás és a berendezés rengeteg célra felhasználható, így, stratégiaira is. Az őrlemény finomsága elérheti a 2-3 mikront is. Ez leginkább a dohányfüst szilárd részével összevethető méret. A téma komolyságát jelzi, hogy még a Parlament is foglalkozott a kutatás-fejlesztés ilyen jellegű irányával. Igaz, csak egy interpelláció erejéig.
– A céget még kilencvenegyben alapítottuk – emelte ki Jankovszky Sándor. – A fő tevékenységünk gazdasági tanácsadás volt. Ezt a profilt ma is megtartottuk, de két éve termelőüzem is lettünk. Élelmiszeripari gyártással foglalkozunk. A szőlőmag mikroőrlésével táplálékkiegészítőket gyártunk. Karácsony előtt kaptuk meg a hivatalos engedélyt, miszerint használhatjuk ezt a minősítést. Korábban, a szőlőmag-őrleményt csak mint élelmiszert készíthettük, forgalmazhattuk. Maradjon közöttünk, szerintem ez az anyag a természet által alkotott „kész csoda”. Élettani hatásairól az interneten sok publikációt találhatunk.
2007-ben azok a személyek, akik még rutinból ismerték az mikroőrlést kutatás-fejlesztési támogatással újra el akarták indítani a termelést. Az elmélettel nem is volt gond és a laboratóriumi fejlesztések is megtörténtek, viszont üzemi szinten nem tudtak előre lépni.
Az üzem
2008-tól termel Almásfüzitőn. 2009. februárjától alkalmas a telep élelmiszer-ipari tevékenység folytatására. December 18-tól OÉTI engedély alapján táplálékkiegészítőnek számít a szőlőmag mikroőrlemény. Az mikroőrlemény mérete átlagosan 10 mikron. Az elérhető legkisebb méret: 2-3 mikron. A nagy finomság azonban az üzemi termelékenység rovására megy. Terveik szerint a hatékonyság további javítás érdekében újabb fejlesztésekbe kezdenek ha sikeres pályázat útján ezekhez forrásokat sikerül szerezniük.
– Ekkor kerestek meg engem – folytatta a szakember. – Az eredeti berendezés nagy méretű volt. Tudtuk, hogy gyártottak is vele. Tehát önmagában a laboratóriumi méretezés mit sem ért. A bánya különböző felszámolási eljárásai során a gépet szétszedték, és darabjai beutazták a fél országot. Így azután senki sem tudta, hogy mi is az az „ócskavas tömeg”. Mielőtt nekem sikerült begyűjtenem az alkatrészeket, például volt olyan hasznosítási elképzelés, hogy magaslest csinálnak belőle...
A hó roppant a lábunk alatt, ahogy az irodát megkerültük, hogy megnézzük az eredeti berendezést. Mi tagadás, a laikus számára valóban leginkább valamilyen fém állványra, vagy magasles-elemekre hasonlított az „előd”.
– Hát itt van – mutatott Jankovszky Sándor, a kis híján atomjaira szedett őrlőrendszerre, amely valóban egy világszabadalom alapja lehetett (volna).
– Sok-sok módosítással, átdolgozással, lassan eredményesek lettünk az üzemi eljárás terén is. Kísérletekben megkezdtük tíz szerves és tíz szervetlen anyag összezúzását mikronnyi méretűre. A szőlőmag úgy került ebbe a „kosárba”, hogy rendkívül kemény. Azaz, véletlenül kezdtünk el az őrlésével foglalkozni. De ezzel, mintegy teljesítettük annak a feltételét, hogy pályázzunk kutatási, fejlesztési támogatásra. Aztán szabadalmaztattuk az eljárásunkat. Jómagam, a minőségellenőrzések során kezdtem el kóstolgatni a szőlőmag őrleményt. A pozitív tapasztalatok hatására döntöttünk a termelő üzem kialakításáról.
Szent-Györgyi szerint
Először a világhírű Nobel-díjas tudós, Dr. Szent-Györgyi Albert írta le még 1936-ban a szőlőmag emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatásait, tulajdonságait. Ő jelentette ki azt is, hogy ez az anyag tartalmazza az egyik legtöbb természetes antioxidánst.
Végre benézhettünk a „szentélybe” is. Fotóznunk csak a csomagolást, illetve az energiaellátó részleget lehetett. A patikai tisztaság dacára a leheletnyi finomságú por mindenhol – ha nem is tapintható, de – érzékelhető volt. Kalauzunk minket is megkínált a csodaszerrel, a szőlőmag mikroőrleménnyel.
– Mivel a szőlő magja az egyik olyan természetes anyag, amely a legtöbb antioxidánst tartalmazza, az egészség megőrzésében jelentős szerepe van – hangsúlyozta a társtulajdonos. – Az eljárás azonban továbbra sem publikus.
Vizsgálati eredmények
A Kentucky Egyetem kutatói szerint egy szőlőmagból nyert kivonat hatására laboratóriumi körülmények között a leukémiás sejtek önmagukat pusztítják el. A kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy a kivonat alkalmazását követő 24 órán belül a daganatsejtek 76 százaléka elpusztult. A kutatók, akik tavaly év elején számolnak be felfedezéseikről az Amerikai Rákkutató Társaság kiadványában, a Clinical Cancer Research-ben, elkülönítették azokat a jelzősejteket, is amelyek a szőlőmag kivonat használatával kiváltott sejtelhalás útvonalához köthetők. Jóllehet a szőlőmag kivonat számos laboratóriumi sejttenyészetben, többek között bőr, mell, vastagbél, tüdő, gyomor, és prosztata rák esetében is aktivitást mutatott, a pontos hatásmechanizmust nem tárták fel.
– A készítmény fogyasztása esetén a jótékony hatás viszont heteken belül jelentkezik. Az anyag olyan finomságú, hogy szervezetben a bélcsatornán keresztül közvetlenül felszívódik és hasznosul. A szőlő magjában legalább kétezer-ötszáz – háromezer olyan vegyület található, amelynek jó részét nem is ismerjük. Viszont az emberi szervezet csak azokat az anyagokat hasznosítja, amelyre szüksége van. Kiváló hatása van a vérkeringésre, erősíti az immunrendszert. Amolyan katalizátor szerepet tölthet be a testünkben. Mégis egyelőre csak jóformán szájhagyomány útján népszérűsödik a termék. Ennyi nehézség után, úgy gondolom a mikroőrléssel, és a szőlőmaggal is nekem kell végig harcolnom ezt az utat. Mindent igyekezünk megtenni a termék – elsődlegesen hazai – sikeres elterjesztéséért.
Forrás: Újságcikk1 újságcikk2
Innovációs díj a szőlőmag hasznosításáért
A veszélyes hulladéknak számító szőlőmagból egy tatai agrármérnök különleges eljárással olyan táplálék-kiegészítőt készített, amely fiatalon tartja a sejteket, és csökkenti az időskori magas vérnyomást. Az eljárást díjjal jutalmazta a Közép-dunántúli Régió Innovációs Irodája -- közölte az MTI.
Jankovszky Sándor három társával együtt korábban egy szuperfinom őrlési technológiát fejlesztett ki, amely kétszeres hangsebességű levegővel, idegen test közreműködése nélkül púderfinomságú őrleményt eredményezett. Több anyaggal kezdtek kísérletezni, hogy megtalálják, mit érdemes megőrölni ezzel az eljárással.
Lisztet semmiképpen sem, mert ahhoz túl drága - mondta el a feltaláló. De őröltek sárgarépát, szárított almahéjat a pektin kivonásához, szárított meggyet fagylaltporba, illetve egy ismerőstől kapott szőlőmagot, amellyel a borászatban már semmit nem lehetett kezdeni.
Az őrlemény finomságát ellenőrizve Jankovszky Sándor gyakran megkóstolta az ehető anyagokból készült púderszerű porokat. A férfi korábban több infarktuson és egy agyvérzésen is átesett, az időjárási frontok változásakor rendszerint migrénes rohanok kínozták, amelyek azonban menten megszűntek a szőlőmagból készült liszt "fogyasztáskor".
Az agrármérnök azóta külön céget alapított szőlőmagliszt vagy ahogy ő hívja: mikroőrlemény előállítására. A 200 négyzetméteres, automatikus üzem február óta termel, ő pedig a Viniseera névre keresztelt termék bevezetésén fáradozik. Erőfeszítéseihez minden bizonnyal többletenergiát kap a szőlőmaglisztből, amelyet a kedvező hatások jelentkezése óta saját maga is rendszeresen fogyaszt.
"A borfogyasztás jótékony hatásait élvezem, alkohol nélkül" - jegyezte meg kicsit hamiskás mosollyal.
A szőlőmagliszt hatását legjobban talán a "francia paradoxon"-nak nevezett jelenséggel lehet érzékeltetni. A franciáknál 42 százalékkal kevesebb a szívmegbetegedések aránya az észak-európai országokhoz vagy az Egyesült Államokhoz viszonyítva, miközben a telített zsiradékok fogyasztásában élenjárók a világon. Az eltérést a franciák rendszeres vörösbor fogyasztásával magyarázzák. A vörösbor "héjon erjesztéses" technológiájával olyan magas antioxidáns-tartalmú anyagok oldódnak bele a borba, amelyek a fehérben nincsenek benne.
A csak kékszőlő magjából készülő szőlőmaglisztben koncentráltan vannak jelen az OPC-nek nevezett polifenolok, azaz antioxidánsok. Ha egy négyzetcentiméternek vesszük egy szőlőmag felületét, a mikrofinomságú őrlés után a szemcsék egymás mellé kirakva fél négyzetmétert foglalnának el. A megnövelt felület miatt a hatóanyag könnyen felszívódik szájon át való fogyasztással.
Szakirodalmi adatok szerint a szőlőmagban lévő antioxidánsok erősítik, rugalmasabbá teszik az érfalakat, megelőzik a meszesedést, hatékonyan befolyásolják a vér koleszterin tartalmát, gátolva a szívbetegségek kialakulását; javíthatják az agyér-elmeszesedésben szenvedők emlékezetét; stresszoldó és nyugtató hatásuk van, ezért jótékonyan munkálkodhatnak egyes alvászavarok esetén; élesíthetik a látást, elejét vehetik a szürke hályog kialakulásának.
Mivel az antioxidánsok a kollagén szöveteket is regenerálják, a szőlőmaglisztből készült arcpakolás visszaadja a bőr simaságát, rugalmasságát, és megelőzi a korai öregedést. A hatóanyag szőlőmagolajként régóta ismert a szépségiparban, és igencsak borsossá teszi a kozmetikumok árát.
A szőlőmagból készült termékek fogyasztói feltételezhetően egészségesebbek lesznek és maradnak, a betegségekből gyorsabban gyógyulnak, teljesítményük az élet minden területén növekszik, azaz van esélyük jobban és egészségesebben élni - állítja Jankovszky Sándor. Forrás: 168óra Tatabánya
A veszélyes hulladéknak számító szőlőmagból egy tatai agrármérnök különleges eljárással olyan táplálék-kiegészítőt készített, amely fiatalon tartja a sejteket, és csökkenti az időskori magas vérnyomást. Az eljárást díjjal jutalmazta a Közép-dunántúli Régió Innovációs Irodája -- közölte az MTI.Jankovszky Sándor három társával együtt korábban egy szuperfinom őrlési technológiát fejlesztett ki, amely kétszeres hangsebességű levegővel, idegen test közreműködése nélkül púderfinomságú őrleményt eredményezett. Több anyaggal kezdtek kísérletezni, hogy megtalálják, mit érdemes megőrölni ezzel az eljárással.
Lisztet semmiképpen sem, mert ahhoz túl drága - mondta el a feltaláló. De őröltek sárgarépát, szárított almahéjat a pektin kivonásához, szárított meggyet fagylaltporba, illetve egy ismerőstől kapott szőlőmagot, amellyel a borászatban már semmit nem lehetett kezdeni.
Az őrlemény finomságát ellenőrizve Jankovszky Sándor gyakran megkóstolta az ehető anyagokból készült púderszerű porokat. A férfi korábban több infarktuson és egy agyvérzésen is átesett, az időjárási frontok változásakor rendszerint migrénes rohanok kínozták, amelyek azonban menten megszűntek a szőlőmagból készült liszt "fogyasztáskor".
Az agrármérnök azóta külön céget alapított szőlőmagliszt vagy ahogy ő hívja: mikroőrlemény előállítására. A 200 négyzetméteres, automatikus üzem február óta termel, ő pedig a Viniseera névre keresztelt termék bevezetésén fáradozik. Erőfeszítéseihez minden bizonnyal többletenergiát kap a szőlőmaglisztből, amelyet a kedvező hatások jelentkezése óta saját maga is rendszeresen fogyaszt.
"A borfogyasztás jótékony hatásait élvezem, alkohol nélkül" - jegyezte meg kicsit hamiskás mosollyal.
A szőlőmagliszt hatását legjobban talán a "francia paradoxon"-nak nevezett jelenséggel lehet érzékeltetni. A franciáknál 42 százalékkal kevesebb a szívmegbetegedések aránya az észak-európai országokhoz vagy az Egyesült Államokhoz viszonyítva, miközben a telített zsiradékok fogyasztásában élenjárók a világon. Az eltérést a franciák rendszeres vörösbor fogyasztásával magyarázzák. A vörösbor "héjon erjesztéses" technológiájával olyan magas antioxidáns-tartalmú anyagok oldódnak bele a borba, amelyek a fehérben nincsenek benne.
A csak kékszőlő magjából készülő szőlőmaglisztben koncentráltan vannak jelen az OPC-nek nevezett polifenolok, azaz antioxidánsok. Ha egy négyzetcentiméternek vesszük egy szőlőmag felületét, a mikrofinomságú őrlés után a szemcsék egymás mellé kirakva fél négyzetmétert foglalnának el. A megnövelt felület miatt a hatóanyag könnyen felszívódik szájon át való fogyasztással.
Szakirodalmi adatok szerint a szőlőmagban lévő antioxidánsok erősítik, rugalmasabbá teszik az érfalakat, megelőzik a meszesedést, hatékonyan befolyásolják a vér koleszterin tartalmát, gátolva a szívbetegségek kialakulását; javíthatják az agyér-elmeszesedésben szenvedők emlékezetét; stresszoldó és nyugtató hatásuk van, ezért jótékonyan munkálkodhatnak egyes alvászavarok esetén; élesíthetik a látást, elejét vehetik a szürke hályog kialakulásának.
Mivel az antioxidánsok a kollagén szöveteket is regenerálják, a szőlőmaglisztből készült arcpakolás visszaadja a bőr simaságát, rugalmasságát, és megelőzi a korai öregedést. A hatóanyag szőlőmagolajként régóta ismert a szépségiparban, és igencsak borsossá teszi a kozmetikumok árát.
A szőlőmagból készült termékek fogyasztói feltételezhetően egészségesebbek lesznek és maradnak, a betegségekből gyorsabban gyógyulnak, teljesítményük az élet minden területén növekszik, azaz van esélyük jobban és egészségesebben élni - állítja Jankovszky Sándor. Forrás: 168óra Tatabánya
Ételszeméthegyeket esznek a gyerekek!
LONDON – Az egészséges életmód hirdetésével és terjesztésével megbízott brit hatóság kiszámolta, mennyi cukros és zsíros ételt eszik meg egy 5-10 éves korú gyerek
Nagy-Britanniában. A The Foods Standards Agency egy évtizede azért harcolt, hogy csökkentse a zsíros táplálkozás okozta halálozási adatokat. Mivel az új konzervatív kormány már nem tart igényt szolgáltatásaira, azaz nem korlátozhatják hamburger és egyéb gyártók zsír- és cukorfelhasználását, alkalmazottjai mérgükben kiszámolták, mennyi szemetet eszik meg egy év alatt egy gyerek.:
- Egy kisiskolás közel 50 csomag édes kekszet, több száz kólát, 8 kg süteményt, 6 kg fagylaltot és több mint 3 kg zsíros szalonnát eszik meg évente, ami nagyon sok – bosszankodott a szervezet egyik vezetője. (forrás: Blikk)
Fruit Café a díjnyertes!
Tekintse meg képes összeállításunkat.
A 100 csoda kiállítás sajtóanyaga innen letölthető.
Megtekintem a FruitCaféról szóló, 100 csoda kiállításon résztvevő, díjnyertes Gyümölcskávé videóját!
2010. február 28-án (vasárnap) a 100 Csoda Kiállítás díjkiosztóján nagy megtiszteltetés érte cégünket.
Kapható az Aniosos betét cégünknél!
Megtekintem az Anionos betétekről szóló rövid, ismertető videót!
Az anionos betét egy különleges, természetes anyagnak köszönhetően legalább két-háromszoros nedvszívó képességgel rendelkezik, mint a piacon található hasonló termékeknek. Ez az anyag egy Japánban szabadalmaztatott kukorica granulátum, aminek óriási a nedvszívó képessége. Mivel a betétben ez folyadék hatására zselés állagúvá alakul, nincs kellemetlen, nedves érzés a betét használatakor. Hosszú órákon keresztül szárazon tartja a kényes területet, a folyadék elnyelésekor sem duzzad meg, szabad mozgást biztosít.
Az anionos rétegnek köszönhetően aktív antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatásúak. Az anionos réteg folyamatosan fertőtlenít, a baktériumok nem tudnak elszaporodni, ezért az anionok semlegesíteni tudják a kellemetlen, rossz szagokat. Ha más, hagyományos betéttel szeretnénk elérni hasonló biológiai tisztaságot, akkor azt 20 percenként kellene kicserélni.
Takarékosság - sokkal kevesebb, legfeljebb fele annyi betét használata is elegendő, miközben a higiénia mértéke és a kényelemérzet összehasonlíthatatlanul magasabb.
Az anionos betétek 7 speciális rétegből állnak, mégis hihetetlenül vékonyak, puhák, légáteresztők és egyedülállóan komfortosak.
Biológiailag lebomló anyagokból készülnek.
Megtekintem az Anionos betétekről szóló rövid, ismertető videót!
Az anionos betét egy különleges, természetes anyagnak köszönhetően legalább két-háromszoros nedvszívó képességgel rendelkezik, mint a piacon található hasonló termékeknek. Ez az anyag egy Japánban szabadalmaztatott kukorica granulátum, aminek óriási a nedvszívó képessége. Mivel a betétben ez folyadék hatására zselés állagúvá alakul, nincs kellemetlen, nedves érzés a betét használatakor. Hosszú órákon keresztül szárazon tartja a kényes területet, a folyadék elnyelésekor sem duzzad meg, szabad mozgást biztosít.
Az anionos rétegnek köszönhetően aktív antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatásúak. Az anionos réteg folyamatosan fertőtlenít, a baktériumok nem tudnak elszaporodni, ezért az anionok semlegesíteni tudják a kellemetlen, rossz szagokat. Ha más, hagyományos betéttel szeretnénk elérni hasonló biológiai tisztaságot, akkor azt 20 percenként kellene kicserélni.
Takarékosság - sokkal kevesebb, legfeljebb fele annyi betét használata is elegendő, miközben a higiénia mértéke és a kényelemérzet összehasonlíthatatlanul magasabb.
Az anionos betétek 7 speciális rétegből állnak, mégis hihetetlenül vékonyak, puhák, légáteresztők és egyedülállóan komfortosak.
Biológiailag lebomló anyagokból készülnek.
Az őssejt kutatásról
Kezdetben a figyelem középpontjába került a kék-zöld alga különös hatása. Ez a növény olyan változásokat idézett elő az emberi szervezetben, melyek összetételét tekintve indokolatlannak bizonyultak. Többek közt javítja a látást, regenerálja az izületeket. Christian Dreapeau kanadai tudós rájött, hogy nem az alga összetételében, hanem az őssejtek termelődésére gyakorolt hatásában rejlik a titok.
Szabó László tudós és kutató nem állt meg ennél a felfedezésnél, hanem tovább gondolkodva arra a feltételezésre jutott, hogy, ha van a világon egy anyag, amely képes serkenteni az őssejtek termelődését, akkor valószínű, hogy több hasonló hatású is létezik.
A pécsi tudományegyetemen létrehoztak Szabó László vezetésével egy kutatócsoportot, mely több különböző anyag hatását vizsgálta az őssejtekre való hatásuk szempontjából. A vizsgálódás során kiválasztottak kilenc olyan anyagot, amelyek legalább 75%-kal növelik az őssejtek termelődését és 6-10 órán keresztül folyamatosan a megemelkedett szinten tartják az őssejt számot.
A kutatás során nem csak azt vizsgálták, hogy bizonyos összetevők hatására a szervezet képes több őssejtet termelni, hanem azt is, hogy ezek az őssejtek valóban képesek hivatásuk elvégzésére.
A megfelelő anyagok kiválasztásánál tehát fontos szerepet játszott az is, hogy:
- az összetevők hatására termelődő őssejtek a véráramba kerülve életképesek maradnak-e,
- eljutnak-e a megfelelő sérült, vagy elhasználódott szövetekhez,
- és ott valóban képesek átalakulni a megfelelő sejtekké és beépülni a szövetekbe.
Kezdetben a figyelem középpontjába került a kék-zöld alga különös hatása. Ez a növény olyan változásokat idézett elő az emberi szervezetben, melyek összetételét tekintve indokolatlannak bizonyultak. Többek közt javítja a látást, regenerálja az izületeket. Christian Dreapeau kanadai tudós rájött, hogy nem az alga összetételében, hanem az őssejtek termelődésére gyakorolt hatásában rejlik a titok.
Szabó László tudós és kutató nem állt meg ennél a felfedezésnél, hanem tovább gondolkodva arra a feltételezésre jutott, hogy, ha van a világon egy anyag, amely képes serkenteni az őssejtek termelődését, akkor valószínű, hogy több hasonló hatású is létezik.
A pécsi tudományegyetemen létrehoztak Szabó László vezetésével egy kutatócsoportot, mely több különböző anyag hatását vizsgálta az őssejtekre való hatásuk szempontjából. A vizsgálódás során kiválasztottak kilenc olyan anyagot, amelyek legalább 75%-kal növelik az őssejtek termelődését és 6-10 órán keresztül folyamatosan a megemelkedett szinten tartják az őssejt számot.
A kutatás során nem csak azt vizsgálták, hogy bizonyos összetevők hatására a szervezet képes több őssejtet termelni, hanem azt is, hogy ezek az őssejtek valóban képesek hivatásuk elvégzésére.
A megfelelő anyagok kiválasztásánál tehát fontos szerepet játszott az is, hogy:
- az összetevők hatására termelődő őssejtek a véráramba kerülve életképesek maradnak-e,
- eljutnak-e a megfelelő sérült, vagy elhasználódott szövetekhez,
- és ott valóban képesek átalakulni a megfelelő sejtekké és beépülni a szövetekbe.
Az antioxidánsok hatása és a tüdőrák
Megtekintem a Flavonoidokról szóló rövid, ismertető videót!
Egy, nemrégiben az Egyesült Államokban végzett vizsgálatban 1975 és 1993 között diagnosztizált tüdőrákban szenvedő betegek, valamint egészséges személyek vérének C-vitamin, alfa- és béta-karotin, cryptoxanthin, lutein/zeaxanthin, likopin, alfa-tokoferol, E vitamin-hatású vegyület, szelén szintjét valamint peroxyl-gyök abszorbciós kapacitását vették górcső alá.
A vizsgálat célja az említett antioxidáns hatású anyagok és a tüdőrák kockázata közötti összefüggések mélyebb megismerése volt.
A vizsgálatba megközelítőleg 2000 vérmintát vontak be.
A megállapítások a következők voltak: 258 tüdőrákban szenvedő vérében az 515 kontrollhoz viszonyítva jelentős (szignifikáns) mértékben alacsonyabb cryptoxanthin, béta-karotin és lutein/zeaxanthin szint volt kimutatható. Mérsékelt, nem szignifikáns mértékű pozitív irányú eltérés volt kimutatható az alfa-karotin és a C-vitamin vonatkozásában. A likopin, az alfa-tokoferol, a szelén és a peroxyl-gyök abszorbciós kapacitás vonatkozásában pedig csupán jelentéktelen különbség volt felfedezhető a két csoport vérmintái között.
A vizsgálat során külön elemzéseket végeztek a két nemre, valamint a dohányzási szokásokra külön bontásban vizsgálták a sosem cigarettázó, az alkalmanként, valamint a rendszeresen dohányzók mintáit vonatkozóan is.
A vizsgálat konklúziója szerint a béta-karotin néhány, a tüdőrákkal szembeni védőfaktor jelzője. A crypoxanthin, az alfa-karotin és a C-vitamin potenciális védőhatásával kapcsolatban még további vizsgálatok elvégzése tűnik indokoltnak. Addig is, amíg sikerül a tüdőrák megelőzésében specifikusan bevethető antioxidáns hatóanyagot azonosítani, a szakemberek továbbra is a dohányzás mellőzését annak passzív formájának visszaszorítását is és a védő hatású tápanyagokban gazdag zöldségfélék, gyümölcsök bőséges, napi legalább fél kilogrammnyi mennyiségben történő fogyasztását javasolják.
Forrás: DR. INFO 2008.11.28
Megtekintem a Flavonoidokról szóló rövid, ismertető videót!
Egy, nemrégiben az Egyesült Államokban végzett vizsgálatban 1975 és 1993 között diagnosztizált tüdőrákban szenvedő betegek, valamint egészséges személyek vérének C-vitamin, alfa- és béta-karotin, cryptoxanthin, lutein/zeaxanthin, likopin, alfa-tokoferol, E vitamin-hatású vegyület, szelén szintjét valamint peroxyl-gyök abszorbciós kapacitását vették górcső alá.
A vizsgálat célja az említett antioxidáns hatású anyagok és a tüdőrák kockázata közötti összefüggések mélyebb megismerése volt.
A vizsgálatba megközelítőleg 2000 vérmintát vontak be.
A megállapítások a következők voltak: 258 tüdőrákban szenvedő vérében az 515 kontrollhoz viszonyítva jelentős (szignifikáns) mértékben alacsonyabb cryptoxanthin, béta-karotin és lutein/zeaxanthin szint volt kimutatható. Mérsékelt, nem szignifikáns mértékű pozitív irányú eltérés volt kimutatható az alfa-karotin és a C-vitamin vonatkozásában. A likopin, az alfa-tokoferol, a szelén és a peroxyl-gyök abszorbciós kapacitás vonatkozásában pedig csupán jelentéktelen különbség volt felfedezhető a két csoport vérmintái között.
A vizsgálat során külön elemzéseket végeztek a két nemre, valamint a dohányzási szokásokra külön bontásban vizsgálták a sosem cigarettázó, az alkalmanként, valamint a rendszeresen dohányzók mintáit vonatkozóan is.
A vizsgálat konklúziója szerint a béta-karotin néhány, a tüdőrákkal szembeni védőfaktor jelzője. A crypoxanthin, az alfa-karotin és a C-vitamin potenciális védőhatásával kapcsolatban még további vizsgálatok elvégzése tűnik indokoltnak. Addig is, amíg sikerül a tüdőrák megelőzésében specifikusan bevethető antioxidáns hatóanyagot azonosítani, a szakemberek továbbra is a dohányzás mellőzését annak passzív formájának visszaszorítását is és a védő hatású tápanyagokban gazdag zöldségfélék, gyümölcsök bőséges, napi legalább fél kilogrammnyi mennyiségben történő fogyasztását javasolják.
Forrás: DR. INFO 2008.11.28
Az étcsoki védi a szívet
Egy kis kockányi étcsokoládé naponta védi szívünket a gyulladástól és más szívproblémáktól, állítják olasz kutatók. A tejcsokoládé nem felel meg erre a célra.
A Moli-sani elnevezésű projekt az egyik legnagyobb eddig lefolytatott egészségügyi tanulmány Európában írja a LiveScience című internetes tudományos portál. A tanulmány amely teljes terjedelmében a Journal of Nutrition című táplálkozástudományi folyóirat legutóbbi számában jelent meg napi 6,7 gramm étcsokoládé elfogyasztását találja optimálisnak.
A kutatók 4849 egészséges ember vérében vizsgálták egy, az érrendszeri gyulladást jelző fehérje mennyiségét. A kakaóbabban többféle antioxidáns is található, elsősorban a flavonoidok és más polifenolok vannak kedvező hatással a gyulladásos folyamatokra mondta Romina di Giuseppe kutatásvezető.
A vizsgálat eredménye szerint a rendszeres étcsokievők vérében alacsonyabb volt a káros fehérje mennyisége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a több csokoládé még jobb eredményt hozna.
A szokásos 100 grammos táblával számolva hetente fél tábla csokit majszolhatunk el gyógyhatású szerként. Az optimális mennyiség fölötti csokoládé fogyasztása eltűntette az előnyöket.
Forrás: MTI 2009.09.24
Egy kis kockányi étcsokoládé naponta védi szívünket a gyulladástól és más szívproblémáktól, állítják olasz kutatók. A tejcsokoládé nem felel meg erre a célra.
A Moli-sani elnevezésű projekt az egyik legnagyobb eddig lefolytatott egészségügyi tanulmány Európában írja a LiveScience című internetes tudományos portál. A tanulmány amely teljes terjedelmében a Journal of Nutrition című táplálkozástudományi folyóirat legutóbbi számában jelent meg napi 6,7 gramm étcsokoládé elfogyasztását találja optimálisnak.
A kutatók 4849 egészséges ember vérében vizsgálták egy, az érrendszeri gyulladást jelző fehérje mennyiségét. A kakaóbabban többféle antioxidáns is található, elsősorban a flavonoidok és más polifenolok vannak kedvező hatással a gyulladásos folyamatokra mondta Romina di Giuseppe kutatásvezető.
A vizsgálat eredménye szerint a rendszeres étcsokievők vérében alacsonyabb volt a káros fehérje mennyisége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a több csokoládé még jobb eredményt hozna.
A szokásos 100 grammos táblával számolva hetente fél tábla csokit majszolhatunk el gyógyhatású szerként. Az optimális mennyiség fölötti csokoládé fogyasztása eltűntette az előnyöket.
Forrás: MTI 2009.09.24
A sport jót tesz az őssejteknek is
A gothenburgi Sahlgrensa Akadémia kutatói mutatták ki első ízben, hogy a testedzés segíti az őssejtek növekedését, illetve a viselkedésfejlődést olyan fiatal egerek esetében, akik besugárzás hatására agykárosodást szenvedtek.
A kutató szerint az eredmények felhasználhatók olyan gyerekek esetében is, akik az agydaganatra kapott sugárterápia miatt szenvedtek károsodást.
Az agydaganatra alkalmazott kezelés gyakran vezet tanulási és emlékezeti nehézségekhez, mely a figyelemzavarral hozható összefüggésbe. Ezek a tünetek a sugárkezelés károsító hatásának tulajdoníthatók, mert a sugárzás nem csak a rákos sejteket pusztítja el, de az őssejteket is, melyek a hippokampuszban találhatók, a memóriáért felelős agyi területen - írja a MediPress. Dr. Andrew Naylor már korábban is tanulmányozta a testedzés őssejtekre gyakorolt hatását, Klas Blomgren adjunktus pedig a besugárzás hatását az agysejtekre.
Georg Kuhn professzorral, aki az agyi őssejtek területén végzett úttörőmunkát, megvizsgálta, hogy a testedzés helyreállíthatja-e az agy bizonyos, korábban károsodást szenvedett területeit.
Kilenc napos egereket kezelte sugárzással, melytől károsodott az agyuk, ugyanúgy, ahogy a rábeteg embereknél. Az egerek fele lehetőséget kapott arra, hogy szabadon használhassák a mókuskereket. 13 hetes korukban egy nyitott térbe helyezték őket, hogy szabadon mászkáljanak. Közben felmérték és elemezték a viselkedésüket, mozgási mintáikat.
Az eredmények azt mutatták, hogy a sugárral kezelt egerek motoros aktivitása megnövekedett, mozgásmintájuk megváltozott. Ha lehetőséget kaptak a mozgásra, akkor ez az elváltozás később normalizálódott.
A testgyakorlást végző egerek agyi őssejtjeinek száma 50 %-al több volt, mint azoknak, akik nem mozoghattak.
A kutatók még azt is meg tudták állapítani, hogy az újonnan kialakuló idegsejtek kevesebb elágazást hoznak létre a besugárzással károsított agyban, ráadásul rossz irányba is mutattak. Érdekes, ha az állatokat hagyták mozogni, az idegelágazások normalizálódtak.
Az eredmények azt sugallják, hogy a sugárzás káros hatása az agytumorban szenvedő gyerekeknél csökkenthető, ha felügyelet mellett érdekes és vidám gyakorlatokat végezhet. - mondta Georg Kuhn professzor.
A gothenburgi Sahlgrensa Akadémia kutatói mutatták ki első ízben, hogy a testedzés segíti az őssejtek növekedését, illetve a viselkedésfejlődést olyan fiatal egerek esetében, akik besugárzás hatására agykárosodást szenvedtek.
A kutató szerint az eredmények felhasználhatók olyan gyerekek esetében is, akik az agydaganatra kapott sugárterápia miatt szenvedtek károsodást.
Az agydaganatra alkalmazott kezelés gyakran vezet tanulási és emlékezeti nehézségekhez, mely a figyelemzavarral hozható összefüggésbe. Ezek a tünetek a sugárkezelés károsító hatásának tulajdoníthatók, mert a sugárzás nem csak a rákos sejteket pusztítja el, de az őssejteket is, melyek a hippokampuszban találhatók, a memóriáért felelős agyi területen - írja a MediPress. Dr. Andrew Naylor már korábban is tanulmányozta a testedzés őssejtekre gyakorolt hatását, Klas Blomgren adjunktus pedig a besugárzás hatását az agysejtekre.
Georg Kuhn professzorral, aki az agyi őssejtek területén végzett úttörőmunkát, megvizsgálta, hogy a testedzés helyreállíthatja-e az agy bizonyos, korábban károsodást szenvedett területeit.
Kilenc napos egereket kezelte sugárzással, melytől károsodott az agyuk, ugyanúgy, ahogy a rábeteg embereknél. Az egerek fele lehetőséget kapott arra, hogy szabadon használhassák a mókuskereket. 13 hetes korukban egy nyitott térbe helyezték őket, hogy szabadon mászkáljanak. Közben felmérték és elemezték a viselkedésüket, mozgási mintáikat.
Az eredmények azt mutatták, hogy a sugárral kezelt egerek motoros aktivitása megnövekedett, mozgásmintájuk megváltozott. Ha lehetőséget kaptak a mozgásra, akkor ez az elváltozás később normalizálódott.
A testgyakorlást végző egerek agyi őssejtjeinek száma 50 %-al több volt, mint azoknak, akik nem mozoghattak.
A kutatók még azt is meg tudták állapítani, hogy az újonnan kialakuló idegsejtek kevesebb elágazást hoznak létre a besugárzással károsított agyban, ráadásul rossz irányba is mutattak. Érdekes, ha az állatokat hagyták mozogni, az idegelágazások normalizálódtak.
Az eredmények azt sugallják, hogy a sugárzás káros hatása az agytumorban szenvedő gyerekeknél csökkenthető, ha felügyelet mellett érdekes és vidám gyakorlatokat végezhet. - mondta Georg Kuhn professzor.
Fejbőrből őssejt?
Őssejtet bőrből, bőrt őssejtből.
Ez a lényege annak az új módszernek, amellyel a nehezen gyógyuló fekélyeket és égési sérüléseket gyógyítják Szegeden. A hajas fejbőrből nyert őssejteket juttatják a sebbe, ahol azok meggyorsítják a regenerálódást.
Az égések, fekélyek esetében nagy felületen hiányzik a bőr, ami fertőzésveszélyt jelent. Az eddigi hagyományos eljárás esetén például a combról vett bőrt ültették át. A hajas fejbőr, mint adóhely, ideális, hiszen a mintavételt követően egyszeri kötéssel már 5 nap alatt meggyógyul.
A beteg egészséges bőrsejtjeit ültetik be a sérült területre. A hajas fejbőrben, a szőrtüszők mélyén nagyon sok bőr-őssejt található, és ezzel a mintavételi módszerrel ezekhez az őssejtekhez hozzá tudunk férni. Az így kapott bőrsejtekből képzett oldatban, ha sok őssejt van, akkor ezek a sejtek nagyon sok növekedési faktort tudnak termelni, és képesek arra, hogy sokáig megőrizzék az osztódó képességüket – mondja Dr. Szabad Gábor, a SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi tanársegédje.
9 négyzetcentiméternyi bőrből 100 négyzetcentiméternyi terület gyógyítására elegendő sejtet nyerhetnek három heti tenyésztéssel.
A bőr-őssejt lefagyasztható, így később, ha szükséges, bármikor felhasználható.
Forrás: Duna Tv
Őssejtet bőrből, bőrt őssejtből.
Ez a lényege annak az új módszernek, amellyel a nehezen gyógyuló fekélyeket és égési sérüléseket gyógyítják Szegeden. A hajas fejbőrből nyert őssejteket juttatják a sebbe, ahol azok meggyorsítják a regenerálódást.
Az égések, fekélyek esetében nagy felületen hiányzik a bőr, ami fertőzésveszélyt jelent. Az eddigi hagyományos eljárás esetén például a combról vett bőrt ültették át. A hajas fejbőr, mint adóhely, ideális, hiszen a mintavételt követően egyszeri kötéssel már 5 nap alatt meggyógyul.
A beteg egészséges bőrsejtjeit ültetik be a sérült területre. A hajas fejbőrben, a szőrtüszők mélyén nagyon sok bőr-őssejt található, és ezzel a mintavételi módszerrel ezekhez az őssejtekhez hozzá tudunk férni. Az így kapott bőrsejtekből képzett oldatban, ha sok őssejt van, akkor ezek a sejtek nagyon sok növekedési faktort tudnak termelni, és képesek arra, hogy sokáig megőrizzék az osztódó képességüket – mondja Dr. Szabad Gábor, a SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi tanársegédje.
9 négyzetcentiméternyi bőrből 100 négyzetcentiméternyi terület gyógyítására elegendő sejtet nyerhetnek három heti tenyésztéssel.
A bőr-őssejt lefagyasztható, így később, ha szükséges, bármikor felhasználható.
Forrás: Duna Tv
A méz helyettesítheti az antibiotikumot?
A méz, amit Kanadában is generációk óta használnak a fájós torkok kezelésére teában vagy forró vízben oldva, hamarosan az antibiotikumok helyére léphet a makacs fül-, orr- és torokfertőzések gyógyításában – olvasható egy új tanulmányban.
Az Ottawa Egyetem orvosai vizsgálataik során azt találták, hogy a közönséges méz megöli azokat a baktériumokat, amelyek az arcüreggyulladást okozzák, és legtöbb esetben hatékonyabbnak bizonyul, mint az antibiotikumok.
„Ez bámulatba ejtő” – mondta Joseph Marson kutató a méhek azon képességéről, hogy képesek a virágport hatásos gyógyszerré alakítani.
Az előzetes vizsgálatokat nem élő embereken, hanem laboratóriumban végezték, de a szuperbaktériumot, a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureust MRSA használták fel, amely antibiotikumoknak fokozottan ellenálló.
A hamarosan kezdődő humán vizsgálatok során egy mézoldatot fognak használni, hogy kiűzzék a taknyot az arcüregből – nyilatkozta az AFP-nek Marson.
A méz, amit Kanadában is generációk óta használnak a fájós torkok kezelésére teában vagy forró vízben oldva, hamarosan az antibiotikumok helyére léphet a makacs fül-, orr- és torokfertőzések gyógyításában – olvasható egy új tanulmányban.
Az Ottawa Egyetem orvosai vizsgálataik során azt találták, hogy a közönséges méz megöli azokat a baktériumokat, amelyek az arcüreggyulladást okozzák, és legtöbb esetben hatékonyabbnak bizonyul, mint az antibiotikumok.
„Ez bámulatba ejtő” – mondta Joseph Marson kutató a méhek azon képességéről, hogy képesek a virágport hatásos gyógyszerré alakítani.
Az előzetes vizsgálatokat nem élő embereken, hanem laboratóriumban végezték, de a szuperbaktériumot, a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureust MRSA használták fel, amely antibiotikumoknak fokozottan ellenálló.
A hamarosan kezdődő humán vizsgálatok során egy mézoldatot fognak használni, hogy kiűzzék a taknyot az arcüregből – nyilatkozta az AFP-nek Marson.
Az érelmeszesedés
A verőerek elmeszesedése, illetve az ezzel kapcsolatos betegségek olyan gyakoriak, hogy nem csak az egyén, hanem az egész társadalom problémáját jelentik. Túlzás nélkül állítható, hogy népbetegségről van szó.
Magyarországi demográfiai adatok szerint az érelmeszesedéssel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek az 1970-es évek elejétől napjainkig töretlenül a haláloki lista első helyén szerepelnek mind a férfiak, mind a nők esetében.
A magyar lakosság több mint 50%-a szív-és érrendszeri betegségek következtében hal meg.
A cardiovascularis halálokokon belül az ischaemiás szívbetegségek és ezek szövődményei szívelégtelenség, szívinfarktus, hirtelen halál aránya a legnagyobb 42%.
Ezt a cerebrovascularis betegségek követik 27%, míg a hypertenzív kórképek részesedése 6%.
Az érelmeszesedés kezdeti lépése az artériák belső felületének ún. endothel kóros működése, sérülése.
A sérült endothelből számos, az érelmeszsedésre hajlamosító anyag szabul fel, köztük szabad gyökök, vérlemezkék összetömörülését, vérögösödést fokozó anyagok. Ezt követően az endothelen keresztül LDL, ún. kórós koleszetrin lép az erek falába. Az ér belhártyáján való keresztüljutás során az LDL molekula oxidálódik. A sérült érfelszínen falósejtek hatolnak az érfalba, ahol az oxidálódott koleszterin és egyéb zsírmolekulákat kebeleznek be és habsejtekké alakulnak. A habsejtek tömegei egyenetlenné teszik az ér belfelületét.
Egyrészt zsíros csíkocskák keletkeznek, másrészt a környezetükben lévő érfali sima izomsejtek kóros átalakulását, burjánzását idézik elő.
A felszaporodott sejttömeg, és a fokozatosan elmeszesedő zsíros plakkok miatt, az erek belső átmérője szűkül, valamint elvesztik rugalmasságukat, elmerevednek.
Újabb zsír- és koleszterinfelvétel, és a vérlemezkék megtapadása a sérült érfelszínen tovább súlyosbítja a folyamatot. Amennyiben a fokozatosan elmeszesedő és merevvé váló aterosclerotikus plakk ruptúrál, felszakad, akkor további vérlmezekék aktiválódnak, tapadnak meg a sérült plakk felületén, ún. thrombocita thrombust hozva létre, mely szerencsétlen esetben az ér teljes elzáródását eredményezheti.
Érszűkület esetén az illető szerv vérellátása és emiatt teljesítőképessége, működése romlik. teljes elzáródáskor a vérrel ellátandó területen elhalás infarktus következhet be.
Az érelmeszesedés kapcsán a szívkoszorúerek, az agyi és alsó végtagi ütőerek azok, amelyek a leggyakrabban érintettek. A szív koszorúerek szűkülete esetén a szív meghatározott területe nem kap elég vért, mely során ún. ischaemiás szívbetegség alakul ki.
Ha a szűkület hirtelen fokozódik, erős mellkasi fájdalmat, fulladást eredményez. Ezt az állapotot nevezzük angina pectorisnak. Amennyiben az ér elzáródik, a szív egy része elhal, ekkor szívinfarktusról beszélünk. A fokozatosan kialakuló agyi keringészavar a szellemi teljesítmény csökkenéséhez, feledékenységhez, zavartsághoz vezethet.
A hirtelen agyi érelzáródás agylágyulást és az ellentétes testfél bénulását, az ér megrepedése agyvérzést okozhat.
A hasi erek szűkülete, a belek vérellátási zavara miatt hasi fájdalmat, emésztési zavart idézhet elő.
Nagyon gyakori az alsó végtagi érszűkület is. Ez a legenyhébb esetben csak hosszabb gyaloglás után okoz lábikragörcsöt, súlyosbodásával már nyugalmi fájdalmak is jelentkezhetnek.
A legsúlyosabb állapotban általában gyulladásos folyamattal együtt járó lábujj- vagy lábelhalás alakul ki.
Az érelmeszesedés létrejöttében számos hajlamosító tényezőnek tulajdonítanak szerepet.
A legfontosabb rizikófaktorok a magas koleszterin és vér zsírszint, valamint a dohányzás és a cukorbetegség. Ezek mellett a magas vérnyomás, a stressz, a mozgásszegény életmód. a testsúlyfelesleg, az életkor, a nem és örökletes tényezők is el nem hanyagolható veszélyeztető faktorok. Ezek közül a magas koleszterin és vér zsírszint, a dohányzás, a stressz, a túltápláltság az egyéntől függő, ezért megszüntethető kockázati tényezők, míg a többi rizikófaktornak a hatása csak csökkenthető pl. a magas vérnyomás, cukorbetegség, mint pl. a nem, az életkor, az örökletes tényezők, nem befolyásolhatók. Ezt, és az érelmeszesedés folyamatát figyelembe véve, minden olyan törekvésünk, mely a szabad gyökképződést, és az oxidációs folyamatok csökkentését, valamint a thrombocita aktiválódás gyengítését eredményezi, nagymértékben hozzájárul az érelmeszesedés rizikójának csökkentéséhez.
A flavonoidok számos fiziológiai hatása védő hatású az arteriosclerosissal szemben.
Először is inaktiválják a szabadgyököket.
A biomembránok foszfolipid rétegében gátolják a lipidperoxidációt, csökkentik az oxidált LDL arányát.
Csökkentik a szérum triglicerid szintjét.
Gátolják a thrombocita aktivációt, aggregációt, csökkentik a thrombus képződést.
Fokozzák az érfalak, endothelium stabilitását.
Mindazoknak, akik érelmeszesedés szempontjából panasz és tünetmentesek, de rendelkeznek legalább 3 rizikófaktorral ajánlható a Flavin7 rendszeres használata.
Azoknál, akiknél már az arteriosclerosis valamilyen mértékben kimutatható, jótékony hatású lehet a szokásos gyógyszerek kiegészítése Flavin7-tel.
Forrás: Dr. Tóth Géza 2009.02.11.
A verőerek elmeszesedése, illetve az ezzel kapcsolatos betegségek olyan gyakoriak, hogy nem csak az egyén, hanem az egész társadalom problémáját jelentik. Túlzás nélkül állítható, hogy népbetegségről van szó.
Magyarországi demográfiai adatok szerint az érelmeszesedéssel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek az 1970-es évek elejétől napjainkig töretlenül a haláloki lista első helyén szerepelnek mind a férfiak, mind a nők esetében.
A magyar lakosság több mint 50%-a szív-és érrendszeri betegségek következtében hal meg.
A cardiovascularis halálokokon belül az ischaemiás szívbetegségek és ezek szövődményei szívelégtelenség, szívinfarktus, hirtelen halál aránya a legnagyobb 42%.
Ezt a cerebrovascularis betegségek követik 27%, míg a hypertenzív kórképek részesedése 6%.
Az érelmeszesedés kezdeti lépése az artériák belső felületének ún. endothel kóros működése, sérülése.
A sérült endothelből számos, az érelmeszsedésre hajlamosító anyag szabul fel, köztük szabad gyökök, vérlemezkék összetömörülését, vérögösödést fokozó anyagok. Ezt követően az endothelen keresztül LDL, ún. kórós koleszetrin lép az erek falába. Az ér belhártyáján való keresztüljutás során az LDL molekula oxidálódik. A sérült érfelszínen falósejtek hatolnak az érfalba, ahol az oxidálódott koleszterin és egyéb zsírmolekulákat kebeleznek be és habsejtekké alakulnak. A habsejtek tömegei egyenetlenné teszik az ér belfelületét.
Egyrészt zsíros csíkocskák keletkeznek, másrészt a környezetükben lévő érfali sima izomsejtek kóros átalakulását, burjánzását idézik elő.
A felszaporodott sejttömeg, és a fokozatosan elmeszesedő zsíros plakkok miatt, az erek belső átmérője szűkül, valamint elvesztik rugalmasságukat, elmerevednek.
Újabb zsír- és koleszterinfelvétel, és a vérlemezkék megtapadása a sérült érfelszínen tovább súlyosbítja a folyamatot. Amennyiben a fokozatosan elmeszesedő és merevvé váló aterosclerotikus plakk ruptúrál, felszakad, akkor további vérlmezekék aktiválódnak, tapadnak meg a sérült plakk felületén, ún. thrombocita thrombust hozva létre, mely szerencsétlen esetben az ér teljes elzáródását eredményezheti.
Érszűkület esetén az illető szerv vérellátása és emiatt teljesítőképessége, működése romlik. teljes elzáródáskor a vérrel ellátandó területen elhalás infarktus következhet be.
Az érelmeszesedés kapcsán a szívkoszorúerek, az agyi és alsó végtagi ütőerek azok, amelyek a leggyakrabban érintettek. A szív koszorúerek szűkülete esetén a szív meghatározott területe nem kap elég vért, mely során ún. ischaemiás szívbetegség alakul ki.
Ha a szűkület hirtelen fokozódik, erős mellkasi fájdalmat, fulladást eredményez. Ezt az állapotot nevezzük angina pectorisnak. Amennyiben az ér elzáródik, a szív egy része elhal, ekkor szívinfarktusról beszélünk. A fokozatosan kialakuló agyi keringészavar a szellemi teljesítmény csökkenéséhez, feledékenységhez, zavartsághoz vezethet.
A hirtelen agyi érelzáródás agylágyulást és az ellentétes testfél bénulását, az ér megrepedése agyvérzést okozhat.
A hasi erek szűkülete, a belek vérellátási zavara miatt hasi fájdalmat, emésztési zavart idézhet elő.
Nagyon gyakori az alsó végtagi érszűkület is. Ez a legenyhébb esetben csak hosszabb gyaloglás után okoz lábikragörcsöt, súlyosbodásával már nyugalmi fájdalmak is jelentkezhetnek.
A legsúlyosabb állapotban általában gyulladásos folyamattal együtt járó lábujj- vagy lábelhalás alakul ki.
Az érelmeszesedés létrejöttében számos hajlamosító tényezőnek tulajdonítanak szerepet.
A legfontosabb rizikófaktorok a magas koleszterin és vér zsírszint, valamint a dohányzás és a cukorbetegség. Ezek mellett a magas vérnyomás, a stressz, a mozgásszegény életmód. a testsúlyfelesleg, az életkor, a nem és örökletes tényezők is el nem hanyagolható veszélyeztető faktorok. Ezek közül a magas koleszterin és vér zsírszint, a dohányzás, a stressz, a túltápláltság az egyéntől függő, ezért megszüntethető kockázati tényezők, míg a többi rizikófaktornak a hatása csak csökkenthető pl. a magas vérnyomás, cukorbetegség, mint pl. a nem, az életkor, az örökletes tényezők, nem befolyásolhatók. Ezt, és az érelmeszesedés folyamatát figyelembe véve, minden olyan törekvésünk, mely a szabad gyökképződést, és az oxidációs folyamatok csökkentését, valamint a thrombocita aktiválódás gyengítését eredményezi, nagymértékben hozzájárul az érelmeszesedés rizikójának csökkentéséhez.
A flavonoidok számos fiziológiai hatása védő hatású az arteriosclerosissal szemben.
Először is inaktiválják a szabadgyököket.
A biomembránok foszfolipid rétegében gátolják a lipidperoxidációt, csökkentik az oxidált LDL arányát.
Csökkentik a szérum triglicerid szintjét.
Gátolják a thrombocita aktivációt, aggregációt, csökkentik a thrombus képződést.
Fokozzák az érfalak, endothelium stabilitását.
Mindazoknak, akik érelmeszesedés szempontjából panasz és tünetmentesek, de rendelkeznek legalább 3 rizikófaktorral ajánlható a Flavin7 rendszeres használata.
Azoknál, akiknél már az arteriosclerosis valamilyen mértékben kimutatható, jótékony hatású lehet a szokásos gyógyszerek kiegészítése Flavin7-tel.
Forrás: Dr. Tóth Géza 2009.02.11.
Az oxidatív stresszről…
Mit jelent az oxidációs stressz?
A belélegzett oxigénmolekulák reakcióba lépnek sejtjeinkkel, ennek során energia termelődik. Az oxigénmolekuláknak körülbelül 95%-a hasznosul, a többi molekulából úgynevezett szabadgyök keletkezik.
A szervezetben a molekulákat alkotó elemeket páros számú elektronokból álló kötések kapcsolják össze, amelyek a molekula stabilitását biztosítják. A szabadgyökök viszont olyan molekulák, melyeknek külső pályájukon egy vagy több szabad elektron kering, ezáltal rendkívül labilisak, energiával telítettek és folyamatosan arra törekszenek, hogy pótolják hiányzó elektronjukat, amit a környező szövetekből próbálnak megszerezni.
Miközben meg akarnak szabadulni energiájuktól, összeütköznek más molekulákkal (pl. zsírok, fehérjék, DNS), átadják ezt a többletet, és ez megzavarja a sejtek közötti természetes folyamatokat. Ezt a láncreakciót nevezzük oxidatív stressznek.
Külső környezeti hatásoknak köszönhetően is keletkezhetnek szabadgyökök, ha például fokozott fizikai és idegi megerőltetésnek vagyunk kitéve, szennyezett levegő, radioaktív sugárzás és minket, sokat napozunk, dohányzunk, nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztunk, mesterséges élelmiszereket eszünk, vagy rossz diétát választunk. Összességében az életmódunk határozza meg, hogy mennyi káros szabadgyök keletkezik a szervezetünkben.
A kémiai reakciók során újabb és újabb káros szabadgyökök keletkeznek, ami gyorsítja az öregedés folyamatát, érintheti a fogamzás és magzati fejlődés biztonságát, rontja a sportolók erőnlétét, valamint közel 60-féle megbetegedés kialakulását idézi elő. A sejtek energia termelése csökken, egyre több vizet veszítenek, majd beindul a sejtpusztulás, melynek szemmel látható tünete a bőr ráncosodása. Egy DNS-ünk napi mintegy 50-100ezer ilyen támadásnak van kitéve, ami növeli a rák kialakulásának veszélyét.
A szabadgyökök megjelenése önmagában nem jelenti azt, hogy biztosan meg is betegszünk. Ha a fenti rizikófaktorokat – melyek fokozzák a szabadgyök-képződést – minimálisra tudjuk csökkenteni, akkor máris sokat tettünk egészségünk megőrzéséért.
Mik azok az antioxidánsok?
Alapvetően a szervezetünk is állít elő ilyen anyagokat (endogén antioxidánsok), de a 20-25 életévünk után fokozatosan csökken a saját antioxidáns védőrendszerünk ereje. Az antioxidánsok csökkentik a szabadgyökök energiáját, illetve akadályozzák kialakulásukat. Vannak köztük vitaminok, ásványi anyagok, valamint különféle mikroelemek. A legfontosabb gyökkötő anyagok és antioxidáns hatású hasznos vegyületek a zöldségekben és gyümölcsökben fordulnak elő.
Polifenolos vegyületek
A magasabb rendű növények igen gazdagok polifenolos vegyületekben, melyek antioxidáns aktivitással rendelkeznek. Kutatások bizonyítják, hogy az antioxidánsok a szervezet oxigén felhasználásának következtében kialakuló szabadgyökök hozzájárulnak a szöveti sejtek ellenálló képességének növeléséhez.
Flavonoidok
A polifenolok osztályának legnagyobb csoportját alkotják. A flavonoidok elnevezést egy növényi előfordulású vegyületcsaládot jelöl, melynek tagjai hasonló kémiai alapvázzal rendelkeznek. Másodlagos növényi anyagcseretermékek és főként a gyümölcsök héjában, magjában, kocsonyában találhatóak.
Mit tehetünk?
Hippokratésztől származik a mondás, mely szerint: „Táplálékod legyen egyetlen orvosságod!” Az emberek - akár betegek, akár egészségesek – mind nagyobb érdeklődést mutatnak az egészségtudatos életmód, táplálkozás iránt. Többet szeretnének tudni a fitokémiai összetevőkről, az antioxidánsokról és az egyéb élelmiszerekben rejlő tápanyagokról, vitaminokról, makro– és mikroelemekről.
Ezt a védelmi mechanizmust erősíthetjük, ha az étrendünkbe minél több növényi antioxidáns hatású anyagot tartalmazó élelmiszert építünk be.
A szabadgyökökről…
A szabadgyökökről
A szabadgyökök olyan molekulák, amelyek kémiai tulajdonságaik révén megtámadhatnak különféle kulcsfontosságú fehérjéket, vagy akár a DNS-t.
A szabadgyökök az elvesztett elektronjaikat a környező szövetekből próbálják pótolni, károsítva ezzel a különféle biológiai molekulákat.
A szervezet speciális mechanizmusokkal rendelkezik a szabadgyökök semlegesítésére. Ezen mechanizmusok arra szolgálnak, hogy megvédjék a szervezet sejtjeit a szabadgyökök által okozott károsodástól, anélkül, hogy önmaguk káros anyaggá válnának.
Az antioxidánsok saját elektronjaikat adják át a szabadgyök molekuláknak, így a romboló folyamatokat lassítják, vagy meggátolják. Az életfontosságú folyamatok egyensúlya két esetben bomolhat meg: ha az antioxidáns rendszerek károsodnak, vagy ha a szabadgyökök kórosan túltermelődnek.
Polifenolos vegyületek:
A magasabb rendű növények igen gazdagok polifenolos vegyületekben. Ezek a vegyületek antioxidáns aktivitással rendelkeznek. Kutatások bizonyítják, hogy az antioxidánsok a szervezet oxigén felhasználásának következtében kialakuló szabadgyökök megkötésével hozzájárulnak a szöveti sejtek ellenálló képességének növeléséhez.
Flavonidok:
A polifenolok osztályának legnagyobb csoportját alkotják a flavonidok. A flavonidok elnevezés egy növényi vegyületcsaládot jelöl, melynek tagjai hasonló kémiai alapvázzal rendelkeznek. A természetben igen elterjedt vegyületek, a magasabb rendű növényekben viszonylag nagy mennyiségben találhatók meg.
Biológiai jelentőség, élettani hatás:
A flavonidok igen széleskörű kémiai és biológiai aktivitással rendelkeznek. Fiziológia hatásairól fontos tudni, hogy főleg az emésztési –és keringési rendszerben hatnak.
Semlegesíti a szabadgyököket, csökkentik az érelmeszesedés veszélyét, csökkentik a vérrögképződést, fokozzák az érfalak stabilitását, elősegítik az E-vitamin regenerációját, segítik a C-vitamin felszívódását azáltal, hogy megakadályozzák az aszkorbinsav túlságosan gyors oxidációját. Gyulladáscsökkentők, májvédő –és fényvédő hatással, továbbá antivirális-, antibakteriális –és antiallergén hatással is rendelkeznek.
Mit jelent az oxidációs stressz?
A belélegzett oxigénmolekulák reakcióba lépnek sejtjeinkkel, ennek során energia termelődik. Az oxigénmolekuláknak körülbelül 95%-a hasznosul, a többi molekulából úgynevezett szabadgyök keletkezik.
A szervezetben a molekulákat alkotó elemeket páros számú elektronokból álló kötések kapcsolják össze, amelyek a molekula stabilitását biztosítják. A szabadgyökök viszont olyan molekulák, melyeknek külső pályájukon egy vagy több szabad elektron kering, ezáltal rendkívül labilisak, energiával telítettek és folyamatosan arra törekszenek, hogy pótolják hiányzó elektronjukat, amit a környező szövetekből próbálnak megszerezni.
Miközben meg akarnak szabadulni energiájuktól, összeütköznek más molekulákkal (pl. zsírok, fehérjék, DNS), átadják ezt a többletet, és ez megzavarja a sejtek közötti természetes folyamatokat. Ezt a láncreakciót nevezzük oxidatív stressznek.
Külső környezeti hatásoknak köszönhetően is keletkezhetnek szabadgyökök, ha például fokozott fizikai és idegi megerőltetésnek vagyunk kitéve, szennyezett levegő, radioaktív sugárzás és minket, sokat napozunk, dohányzunk, nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztunk, mesterséges élelmiszereket eszünk, vagy rossz diétát választunk. Összességében az életmódunk határozza meg, hogy mennyi káros szabadgyök keletkezik a szervezetünkben.
A kémiai reakciók során újabb és újabb káros szabadgyökök keletkeznek, ami gyorsítja az öregedés folyamatát, érintheti a fogamzás és magzati fejlődés biztonságát, rontja a sportolók erőnlétét, valamint közel 60-féle megbetegedés kialakulását idézi elő. A sejtek energia termelése csökken, egyre több vizet veszítenek, majd beindul a sejtpusztulás, melynek szemmel látható tünete a bőr ráncosodása. Egy DNS-ünk napi mintegy 50-100ezer ilyen támadásnak van kitéve, ami növeli a rák kialakulásának veszélyét.
A szabadgyökök megjelenése önmagában nem jelenti azt, hogy biztosan meg is betegszünk. Ha a fenti rizikófaktorokat – melyek fokozzák a szabadgyök-képződést – minimálisra tudjuk csökkenteni, akkor máris sokat tettünk egészségünk megőrzéséért.
Mik azok az antioxidánsok?
Alapvetően a szervezetünk is állít elő ilyen anyagokat (endogén antioxidánsok), de a 20-25 életévünk után fokozatosan csökken a saját antioxidáns védőrendszerünk ereje. Az antioxidánsok csökkentik a szabadgyökök energiáját, illetve akadályozzák kialakulásukat. Vannak köztük vitaminok, ásványi anyagok, valamint különféle mikroelemek. A legfontosabb gyökkötő anyagok és antioxidáns hatású hasznos vegyületek a zöldségekben és gyümölcsökben fordulnak elő.
Polifenolos vegyületek
A magasabb rendű növények igen gazdagok polifenolos vegyületekben, melyek antioxidáns aktivitással rendelkeznek. Kutatások bizonyítják, hogy az antioxidánsok a szervezet oxigén felhasználásának következtében kialakuló szabadgyökök hozzájárulnak a szöveti sejtek ellenálló képességének növeléséhez.
Flavonoidok
A polifenolok osztályának legnagyobb csoportját alkotják. A flavonoidok elnevezést egy növényi előfordulású vegyületcsaládot jelöl, melynek tagjai hasonló kémiai alapvázzal rendelkeznek. Másodlagos növényi anyagcseretermékek és főként a gyümölcsök héjában, magjában, kocsonyában találhatóak.
Mit tehetünk?
Hippokratésztől származik a mondás, mely szerint: „Táplálékod legyen egyetlen orvosságod!” Az emberek - akár betegek, akár egészségesek – mind nagyobb érdeklődést mutatnak az egészségtudatos életmód, táplálkozás iránt. Többet szeretnének tudni a fitokémiai összetevőkről, az antioxidánsokról és az egyéb élelmiszerekben rejlő tápanyagokról, vitaminokról, makro– és mikroelemekről.
Ezt a védelmi mechanizmust erősíthetjük, ha az étrendünkbe minél több növényi antioxidáns hatású anyagot tartalmazó élelmiszert építünk be.
A szabadgyökökről…
A szabadgyökökről
A szabadgyökök olyan molekulák, amelyek kémiai tulajdonságaik révén megtámadhatnak különféle kulcsfontosságú fehérjéket, vagy akár a DNS-t.
A szabadgyökök az elvesztett elektronjaikat a környező szövetekből próbálják pótolni, károsítva ezzel a különféle biológiai molekulákat.
A szervezet speciális mechanizmusokkal rendelkezik a szabadgyökök semlegesítésére. Ezen mechanizmusok arra szolgálnak, hogy megvédjék a szervezet sejtjeit a szabadgyökök által okozott károsodástól, anélkül, hogy önmaguk káros anyaggá válnának.
Az antioxidánsok saját elektronjaikat adják át a szabadgyök molekuláknak, így a romboló folyamatokat lassítják, vagy meggátolják. Az életfontosságú folyamatok egyensúlya két esetben bomolhat meg: ha az antioxidáns rendszerek károsodnak, vagy ha a szabadgyökök kórosan túltermelődnek.
Polifenolos vegyületek:
A magasabb rendű növények igen gazdagok polifenolos vegyületekben. Ezek a vegyületek antioxidáns aktivitással rendelkeznek. Kutatások bizonyítják, hogy az antioxidánsok a szervezet oxigén felhasználásának következtében kialakuló szabadgyökök megkötésével hozzájárulnak a szöveti sejtek ellenálló képességének növeléséhez.
Flavonidok:
A polifenolok osztályának legnagyobb csoportját alkotják a flavonidok. A flavonidok elnevezés egy növényi vegyületcsaládot jelöl, melynek tagjai hasonló kémiai alapvázzal rendelkeznek. A természetben igen elterjedt vegyületek, a magasabb rendű növényekben viszonylag nagy mennyiségben találhatók meg.
Biológiai jelentőség, élettani hatás:
A flavonidok igen széleskörű kémiai és biológiai aktivitással rendelkeznek. Fiziológia hatásairól fontos tudni, hogy főleg az emésztési –és keringési rendszerben hatnak.
Semlegesíti a szabadgyököket, csökkentik az érelmeszesedés veszélyét, csökkentik a vérrögképződést, fokozzák az érfalak stabilitását, elősegítik az E-vitamin regenerációját, segítik a C-vitamin felszívódását azáltal, hogy megakadályozzák az aszkorbinsav túlságosan gyors oxidációját. Gyulladáscsökkentők, májvédő –és fényvédő hatással, továbbá antivirális-, antibakteriális –és antiallergén hatással is rendelkeznek.
Őssejtek a cukorbetegség ellen
Belga kutatók egereken végzett kísérleteik során felfedeztek egy olyan őssejtet, mely képes pótolni az elpusztult inzulint termelő béta-sejteket.
Az 1-es típusú cukorbetegség esetében az inzulint termelő béta-sejtek elvesztése miatt emelkedik a vércukorszint, ugyanis a szervezetben az inzulin a felelős a vércukorszint csökkentéséért. Az egyik legérdekesebb tulajdonságuk ezekek a felnőtt típusú őssejteknek, hogy szinte teljesen megkülönböztethetetlenek az embrionális őssejtektől. Szerkezeti és genetikai felépítésük, tulajdonságuk alapján pontosan úgy viselkednek, mint az embrionális őssejtek. - mondta Dr. Harry Heimberg, aki a Nemzetközi Fiatalkori Diabetes Kutató Központ (JDRF) munkatársaként a kutatócsoportot vezette.
Korábbi kutatások során már felvetődött annak a lehetősége, hogy valószínűleg vannak még a hasnyálmirigyben őssejtek a megszületés után is, azonban eddig nem sikerült ezeket azonosítani.
A béta sejtek korábban megfigyelt regenerációja valamint a sejtek számának normál körülmények között is elérhető növekedése is azt sugallta, hogy valamilyen már elkötelezett őssejt lehet az újonnan kialakuló sejtek forrása. Sokan azonban feladták a keresést, mivel nagyon elenyésző számban vannak jelen és igen nehéz őket aktiválni. Dr. Heimberg munkatársaival egerek hasnyálmirigyének egyik kivezető csövét elkötve megakadályozták, hogy a termelt emésztőenzimek eltávozzanak. Két hét alatt a sérült hasnyálmirigyrészben megduplázódott a béta-sejtek száma, mely egyúttal az inzulintermelés fokozódásával is járt.
Géncímkézés segítségével a kutatók megállapították, hogy az újonnan kialakult sejtek olyan embrionális elkötelezett őssejtekből (progenitor sejtekből) származnak, melyek Neurogenin 3-at (Ngn3) termelnek. Úgy tűnik, hogy a béta-sejtek termeléséhez nélkülözhetetlen ennek a génnek az aktivitása. A tapasztaltak alapján a kutató úgy véli, hogy a folyamatot a kivezető cső lekötése miatt kialakult gyulladásos reakció váltotta ki az emésztőenzimekkel elöntött hasnyálmirigyrészben.
A következő fontos lépés a jelenség cukorbeteg emberekben történő azonosítása.
Megfigyeléseink alátámasztják annak a jelentőségét, hogy mindenképp meg kell vizsgálnunk azokat a lehetőségeket, melyek segítségével emberekben is el tudjuk különíteni a progenitor sejteket valamint az újonnan kialakult béta-sejteket annak érdekében, hogy azokat mesterségesen felszaporítva vissza lehessen ültetni az inzulinhiánnyal küszködő betegekbe. - magyarázta Dr. Heimberg.
Belga kutatók egereken végzett kísérleteik során felfedeztek egy olyan őssejtet, mely képes pótolni az elpusztult inzulint termelő béta-sejteket.
Az 1-es típusú cukorbetegség esetében az inzulint termelő béta-sejtek elvesztése miatt emelkedik a vércukorszint, ugyanis a szervezetben az inzulin a felelős a vércukorszint csökkentéséért. Az egyik legérdekesebb tulajdonságuk ezekek a felnőtt típusú őssejteknek, hogy szinte teljesen megkülönböztethetetlenek az embrionális őssejtektől. Szerkezeti és genetikai felépítésük, tulajdonságuk alapján pontosan úgy viselkednek, mint az embrionális őssejtek. - mondta Dr. Harry Heimberg, aki a Nemzetközi Fiatalkori Diabetes Kutató Központ (JDRF) munkatársaként a kutatócsoportot vezette.
Korábbi kutatások során már felvetődött annak a lehetősége, hogy valószínűleg vannak még a hasnyálmirigyben őssejtek a megszületés után is, azonban eddig nem sikerült ezeket azonosítani.
A béta sejtek korábban megfigyelt regenerációja valamint a sejtek számának normál körülmények között is elérhető növekedése is azt sugallta, hogy valamilyen már elkötelezett őssejt lehet az újonnan kialakuló sejtek forrása. Sokan azonban feladták a keresést, mivel nagyon elenyésző számban vannak jelen és igen nehéz őket aktiválni. Dr. Heimberg munkatársaival egerek hasnyálmirigyének egyik kivezető csövét elkötve megakadályozták, hogy a termelt emésztőenzimek eltávozzanak. Két hét alatt a sérült hasnyálmirigyrészben megduplázódott a béta-sejtek száma, mely egyúttal az inzulintermelés fokozódásával is járt.
Géncímkézés segítségével a kutatók megállapították, hogy az újonnan kialakult sejtek olyan embrionális elkötelezett őssejtekből (progenitor sejtekből) származnak, melyek Neurogenin 3-at (Ngn3) termelnek. Úgy tűnik, hogy a béta-sejtek termeléséhez nélkülözhetetlen ennek a génnek az aktivitása. A tapasztaltak alapján a kutató úgy véli, hogy a folyamatot a kivezető cső lekötése miatt kialakult gyulladásos reakció váltotta ki az emésztőenzimekkel elöntött hasnyálmirigyrészben.
A következő fontos lépés a jelenség cukorbeteg emberekben történő azonosítása.
Megfigyeléseink alátámasztják annak a jelentőségét, hogy mindenképp meg kell vizsgálnunk azokat a lehetőségeket, melyek segítségével emberekben is el tudjuk különíteni a progenitor sejteket valamint az újonnan kialakult béta-sejteket annak érdekében, hogy azokat mesterségesen felszaporítva vissza lehessen ültetni az inzulinhiánnyal küszködő betegekbe. - magyarázta Dr. Heimberg.
Ha így esszük a húsokat, nem okoznak rákot?
Egy izraeli kutatás szerint a borban lévő hatóanyagok segíthetnek semlegesíteni a húsokban található káros anyagokat.
A kutatók patkányokon tesztelték a bor jótékony hatásait.
A pulykahússal etetett állatok egyik csoportja sima vizet kapott a húsevés után, a másik csoport tagjai pedig vörösbort. A borból előzetesen kivonták az alkoholt, hogy annak hatása ne befolyásolja a kísérletet. Ezek után megvizsgálták a patkányok gyomortartalmát és vérét. A húst bor nélkül fogyasztó patkányok vérében sokkal magasabb volt az oxidációt elősegítő anyagok koncentrációja.
Több kutatás szerint is a testben végbemenő oxidatív folyamatok felelősek az olyan betegségek kialakulásáért, mint a rák és az érelmeszesedés. A vörösbort kapott patkányok vérében azonban – valószínűleg a borban található polifenolok jótékony hatása miatt – jóval alacsonyabb volt az oxidációt segítő anyagok szintje.
„A polifenolok igen erős antioxidánsok, amik a hús oxidánsaival keveredve kiegyenlítették annak káros hatásait” – nyilatkozta Dr. Shlomit Gorelik, a kutatás vezetője, a jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa. A polifenolok nem csak a vörösborban találhatók meg: a hagyma, az alma, a tea, a piros szőlő, az eper, az áfonya, a málna és bizonyos olajos magvak is nagy mennyiségben tartalmazzák ezt az antioxidánst.
A zsíros és vörös húsok túlzott fogyasztása komoly rizikófaktort jelenthet egyes súlyos megbetegedések kialakulásában, de kutatásaink szerint ezek káros hatása csökkenthető magas polifenol-tartalmú étrenddel – foglalta össze Dr. Gorelik.
Egy izraeli kutatás szerint a borban lévő hatóanyagok segíthetnek semlegesíteni a húsokban található káros anyagokat.
A kutatók patkányokon tesztelték a bor jótékony hatásait.
A pulykahússal etetett állatok egyik csoportja sima vizet kapott a húsevés után, a másik csoport tagjai pedig vörösbort. A borból előzetesen kivonták az alkoholt, hogy annak hatása ne befolyásolja a kísérletet. Ezek után megvizsgálták a patkányok gyomortartalmát és vérét. A húst bor nélkül fogyasztó patkányok vérében sokkal magasabb volt az oxidációt elősegítő anyagok koncentrációja.
Több kutatás szerint is a testben végbemenő oxidatív folyamatok felelősek az olyan betegségek kialakulásáért, mint a rák és az érelmeszesedés. A vörösbort kapott patkányok vérében azonban – valószínűleg a borban található polifenolok jótékony hatása miatt – jóval alacsonyabb volt az oxidációt segítő anyagok szintje.
„A polifenolok igen erős antioxidánsok, amik a hús oxidánsaival keveredve kiegyenlítették annak káros hatásait” – nyilatkozta Dr. Shlomit Gorelik, a kutatás vezetője, a jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa. A polifenolok nem csak a vörösborban találhatók meg: a hagyma, az alma, a tea, a piros szőlő, az eper, az áfonya, a málna és bizonyos olajos magvak is nagy mennyiségben tartalmazzák ezt az antioxidánst.
A zsíros és vörös húsok túlzott fogyasztása komoly rizikófaktort jelenthet egyes súlyos megbetegedések kialakulásában, de kutatásaink szerint ezek káros hatása csökkenthető magas polifenol-tartalmú étrenddel – foglalta össze Dr. Gorelik.
Gyümölcsfogyasztás, frissen és fagyasztva:
Zalaegerszeg (kgy)
- Egyre gyakrabban halljuk, táplálkozási szokásainkkal kapcsolatban, hogy sok tartósítószert, műanyagot viszünk be szervezetünkbe. Ezek kártékony hatását előszeretettel emlegetik, mégsem változott jelentősen étkezési kultúránk.
Dér Anikó, a zalaegerszegi Egészségügyi Főiskola wellness tanácsadó tudományos munkatársa úgy véli, a kiegyensúlyozott táplálkozás nem képzelhető el rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás nélkül, ezért élettani szempontból az lenne ideális, ha a naponta elfogyasztott zöldség és gyümölcs megközelítené a fél kilogrammot. Ez C-, A-vitamin és ásványianyag-bevitel szempontjából lenne hasznos. A száraztermésű, héjas gyümölcsök főleg a bennük lévő magas E-vitamin miatt fontosak.
- Az E-vitamin antioxidáns - mondta szakértőnk -, azaz meggátolja a szervezetben lejátszódó szabadgyökös folyamatok káros hatásának kifejlődését. Gyakran emlegetik a flavonoidot, amiről már több ízben is hallhattuk, hogy immunrendszer - erősítő anyag, de kevésbé ismerjük valódi mibenlétét. Dér Anikó tájékoztatott erről is.
- A flavonoid, a gyümölcs természetes színezéke - fejtette ki. Magas falvonoid-tartalmú gyümölcsök például az alma, az eper, a körte, a meggy, a sárgabarack, a szeder és a szilva. Ebből is látszik, hogy legcélszerűbb mindig az idénynek megfelelő, adott égövön megtermő gyümölcsöket fogyasztani. Az érés során és érett állapotban éri el ugyanis a maximumot a gyümölcsök és zöldségek vitamin tartalma. A távoli országokból importált gyümölcsöket gyakran zölden szedik le a szállíthatóság érdekében, és különböző technológiák révén érik el az utólagos beérést. Ezek az eljárások viszont mindenképp a vitamintartalom rovására mennek.
Ilyenkor nyáron külön örülünk az idénygyümölcsök sokaságának, mivel gyümölcskúráink hozzájárulhatnak fürdőruhás versenysúlyunk visszanyeréséhez. Dér Anikó ezt a gyorsan felszívódó cukrok (glükóz, fruktóz) pozitív hatásainak tulajdonította, amik a víztartalmukból adódóan üdítő, szomjoltó hatásúak, zsírpárnáinkat viszont nem növelik. Még a fontos fogyókúrás tényezők közé sorolta az élelmi rostokat (emészthetetlen összetett szénhidrátok, például a pektin, a cellulóz, a hemicellulóz), amik segítik gyomor- és bélrendszerünk működését, csökkentik az éhségérzetet, megkötik az emésztés során keletkező és a bélben található káros bomlástermékeket. A gyümölcsszezon másik velejárója a termés télire való bespájzolása. Bár frissen biztos jobban érvényesülnek a kedvező hatások, tanácsadónk javaslata a későbbi vitaminbevitelre a kíméletes hőkezelés.
- Mélyhűtéssel a kényes gyümölcsök jó része is tartósítható - mondta a téli időszakban ez garantálja a megfelelő gyümölcsfogyasztás lehetőségét.
Forrás: Zalai Hírlap, Kiss Gyöngyvér 2008.07.04
Zalaegerszeg (kgy)
- Egyre gyakrabban halljuk, táplálkozási szokásainkkal kapcsolatban, hogy sok tartósítószert, műanyagot viszünk be szervezetünkbe. Ezek kártékony hatását előszeretettel emlegetik, mégsem változott jelentősen étkezési kultúránk.
Dér Anikó, a zalaegerszegi Egészségügyi Főiskola wellness tanácsadó tudományos munkatársa úgy véli, a kiegyensúlyozott táplálkozás nem képzelhető el rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás nélkül, ezért élettani szempontból az lenne ideális, ha a naponta elfogyasztott zöldség és gyümölcs megközelítené a fél kilogrammot. Ez C-, A-vitamin és ásványianyag-bevitel szempontjából lenne hasznos. A száraztermésű, héjas gyümölcsök főleg a bennük lévő magas E-vitamin miatt fontosak.
- Az E-vitamin antioxidáns - mondta szakértőnk -, azaz meggátolja a szervezetben lejátszódó szabadgyökös folyamatok káros hatásának kifejlődését. Gyakran emlegetik a flavonoidot, amiről már több ízben is hallhattuk, hogy immunrendszer - erősítő anyag, de kevésbé ismerjük valódi mibenlétét. Dér Anikó tájékoztatott erről is.
- A flavonoid, a gyümölcs természetes színezéke - fejtette ki. Magas falvonoid-tartalmú gyümölcsök például az alma, az eper, a körte, a meggy, a sárgabarack, a szeder és a szilva. Ebből is látszik, hogy legcélszerűbb mindig az idénynek megfelelő, adott égövön megtermő gyümölcsöket fogyasztani. Az érés során és érett állapotban éri el ugyanis a maximumot a gyümölcsök és zöldségek vitamin tartalma. A távoli országokból importált gyümölcsöket gyakran zölden szedik le a szállíthatóság érdekében, és különböző technológiák révén érik el az utólagos beérést. Ezek az eljárások viszont mindenképp a vitamintartalom rovására mennek.
Ilyenkor nyáron külön örülünk az idénygyümölcsök sokaságának, mivel gyümölcskúráink hozzájárulhatnak fürdőruhás versenysúlyunk visszanyeréséhez. Dér Anikó ezt a gyorsan felszívódó cukrok (glükóz, fruktóz) pozitív hatásainak tulajdonította, amik a víztartalmukból adódóan üdítő, szomjoltó hatásúak, zsírpárnáinkat viszont nem növelik. Még a fontos fogyókúrás tényezők közé sorolta az élelmi rostokat (emészthetetlen összetett szénhidrátok, például a pektin, a cellulóz, a hemicellulóz), amik segítik gyomor- és bélrendszerünk működését, csökkentik az éhségérzetet, megkötik az emésztés során keletkező és a bélben található káros bomlástermékeket. A gyümölcsszezon másik velejárója a termés télire való bespájzolása. Bár frissen biztos jobban érvényesülnek a kedvező hatások, tanácsadónk javaslata a későbbi vitaminbevitelre a kíméletes hőkezelés.
- Mélyhűtéssel a kényes gyümölcsök jó része is tartósítható - mondta a téli időszakban ez garantálja a megfelelő gyümölcsfogyasztás lehetőségét.
Forrás: Zalai Hírlap, Kiss Gyöngyvér 2008.07.04
