Híreink

Oldalak:   1    2    3    4    5    6    7    8    9  

 

Áttörés történt egy súlyos bénulásos betegség kutatásában

Korábban az sem volt bizonyos, hogy a bénuláshoz és halálhoz vezető idegsorvadás valamennyi formája közös okra vezethető vissza. Most ez igazolódott, és sikerült azonosítani a hibás molekulákat. Végre megnyílt az út a célzott gyógyszeres terápia kidolgozása felé.

Az idegek elsorvadásával járó súlyos és egyelőre gyógyíthatatlan betegség, az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) 350 000 embert érint világszerte, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Magyarországon körülbelül 500 új eset fordul elő évente. A betegekben a mozgató idegsejtek pusztulnak el, ami az általuk beidegzett izmok gyengüléséhez, működésük kieséséhez vezet, mígnem a betegek fokozatosan elveszítik a képességüket a mozgásra, beszédre, nyelésre. A kór lassan a légzőizmokat is eléri, s a halál az esetek felében a betegség jelentkezésétől számított 2-3 éven belül bekövetkezik.

A betegség elbutulásos formája az agykéreg fali és halántéki lebenyeit pusztítja, minek hatására a betegek elvesztik ítélőképességüket, beszédértésük leromlik, és lassan képtelenné válnak a legegyszerűbb napi feladatok ellátására is.

Az orvosok egyelőre tehetetlenek az ALS-sel szemben, hiszen mindezidáig még az oka is ismeretlen volt, sőt, azt sem lehetett egyértelműen tudni, hogy a betegség különböző formái mögött vajon ugyanaz a kóros mechanizmus húzódik-e meg.

Megtalálták a kóros molekulákat

A chicagói Northwestern University orvosi fakultásán, aFeinberg School of Medicine-ben azonban most sikerült azonosítani az ALS valamennyi formájáért felelős molekuláris rendellenességet. Kiderült, hogy a gerincvelő és az agy mozgató idegsejtjeiben működő fehérjelebontó és  újrahasznosító rendszer meghibásodása képezi a betegség alapját. Az idegsejtek optimális működése a fehérjék alkotóelemeinek hatékony újrahasznosítását feltételezi. Az ALS-ben az ezért felelős molekuláris gépezet mond csődöt, így a sejtek képtelenek önmagukat fenntartani és javítani, súlyos károsodást szenvednek, s végül elpusztulnak.

Azzal, hogy a chicagói kutatók munkája nyomán - melynek eredményeit a Nature hasábjain tették közzé - ismertté vált az ALS valamennyi változatának közös oka, végre megnyílt az út a célzott gyógyszeres terápia kidolgozása felé. Ezt hangsúlyozta Teepu Siddique, a Feinberg neurológia-professzora is, majd hozzátette: immár megkezdődhet azoknak a vegyületeknek a keresése és vizsgálata, amelyek a szóban forgó fehérjelebontó masinéria működését szabályozzák, és képesek a meghibásodást helyrehozni.

A fehérjelebontó útvonalak jobb megismerése a többi neurodegeneratív betegség, főleg az elbutulással járó Alzheimer és az elsődlegesen mozgászavarokat okozó Parkinson kutatásának is lendületet adhat, hiszen ezeket a kórokat is egyes le nem bomló fehérjék összecsapzódása és felhalmozódása okozza. A károsodott, vagy hibás térbeli alakot felvevő fehérjék eltávolítása kulcsfontosságú az idegsejtek optimális működése szempontjából.

Negyedszázadnyi kutatás

Az ALS-nek három formája ismeretes. Az örökletes vagy családi forma, ami családokon belül nemzedékről nemzedékre átadódik; a nem örökletes, más néven sporadikus forma; illetve az agyat érintő, elbutulást okozó forma. A chicagóiak kiderítették, hogy a családi és az elbutulással járó forma ugyanannak a génmutációnak a következménye, s ezzel a mechanizmus szintjén is kapcsolatot teremtettek a változatok között.

"Életük virágjában, erejük teljében lévő embereket támad meg és terít le ez a gyilkos kór" - mondta Siddique. - "Az elbutulásos ALS különösen kegyetlen, hiszen egyszerre fosztja meg áldozatát cselekvőképességétől és értelmétől."

Siddique és csapata már vagy negyedszázada keresi az ALS mögött meghúzódó molekuláris folyamatokat. Mint elmondta, eredetileg az vonzotta a területben, hogy ez volt a neurológia egyik legnehezebb problémája, egyben az egyik legpusztítóbb idegrendszeri kór, melynek nemhogy az ellenszere, de még az oka is ismeretlen volt.

Siddique erőfeszítéseinek gyümölcseképpen már 1989-ben rámutathatott, hogy az ALS-re is alkalmazhatók a molekuláris genetika módszerei. 1991-ben leírta az ALS-hez kötődő első kromoszóma-helyet, ami elvezetett a SOD1 fehérje felfedezéséhez, és az ALS első állatkísérletes modelljének megalkotásához.


Meghibásodott fehérjelebontás

A Feinberg kutatói az ubiquilin-2 nevű fehérje működési zavarában azonosították az ALS okát. Az idegsejtekben termelődő ubiquilin-2 normálisan kulcsszerepet játszik a károsodott és a helytelen térbeli alakot felvevő (hibásan "hajtogatott") fehérjék lebontásában és újrahasznosításában.

Az ALS-es betegekben azonban az ubiquilin-2 nem látja el a feladatát. Ennek eredményeképp a hibás fehérjék felhalmozódnak a gerincvelő mozgató neuronjaiban, valamint az agykéreg és a hippokampusz egyes idegsejtjeiben. A keletkező fehérje-lerakódások, amelyek az ALS-re jellemző módon csavarodott fonalgombolyag alakot vesznek fel, romlásba taszítják az idegsejteket.

A kutatók az ALS-es betegek gerincvelőjét és az elbutulásos ALS-es páciensek agyát vizsgálva ubiquilin-2-re bukkantak a gombolyagszerű lerakódásokban. Sőt, az örökletes ALS és elbutulásos ALS által sújtott betegek genetikai állományában az ubiquilin-2 mutációit fedezték fel. A gombolyagszerű lerakódások azonban valamennyi ALS-es beteg idegszövetében megtalálhatók voltak, függetlenül a mutáció jelenlététől.

"Kutatásunk szilárd bizonyítékkal szolgál arra, hogy az ALS okozója a fehérjelebontási útvonal meghibásodása" - foglalta össze a közlemény írója, Han-Xiang Deng. - "Korábban is gyanítottuk, hogy a fehérjelebontás rendellenessége állhat a háttérben, de ezt közvetlen módon csak a mostani eredményeinkkel sikerült igazolni."

Sikeres C-vitamin-kezelés Alzheimer-kóros egerekben

Egy közelmúltban megjelent svéd kutatás szerint állatkísérletekben a C-vitamin képes megszüntetni egy másik idegsorvadásos betegség, az Alzheimer-kór okozta elváltozásokat. A mind súlyosabb memóriazavarral járó Alzheimer-kór a nemzetközi statisztikák szerint 65 éves kor fölött a lakosság egy százalékát érinti, és előfordulásának gyakorisága ötévente megduplázódik. Sokan ennek alapján az öregedés velejárónak tartják, de az utóbbi időben mind többet tudunk arról, hogy megjelenésében igen bonyolult ideggyógyászati összefüggések játszanak szerepet.

A betegségben az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg. A lerakódások az idegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezőképességért felelős agyterületen alakulnak ki.
A svédországi Lundi Egyetem kutatócsoportja a Journal of Biological Chemistry című szaklapban közzétett vizsgálatában   kimutatta, hogy ha Alzheimer-kóros egerek agyszövetét C-vitaminnal kezelik, a kóros fehérjelerakódások feloldódnak. A kísérletek továbbá azt mutatták, hogy a C-vitaminnak nem feltétlenül kellett friss gyümölcsből származnia: például nagy mennyiségben szívódott fel dehidroaszkorbinsav formájában, olyan gyümölcsléből, amit egy éjszakán át a hűtőszekrényben tartották.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az Alzheimer-kórnak egyelőre nincs bizonyítottan hatásos kezelési módja. Ugyanakkor több, különböző gyógyszerrel folynak klinikai vizsgálatok, melyek bizonyos mértékig késleltetik a betegség tüneteinek megjelenését, illetve lassítják azok súlyosbodását. Az antioxidáns hatású C-vitamint igen sokféle kóros állapotban alkalmazták, de igen ellentmondó eredményekkel. A svéd állatkísérletes adatok ismét ráirányították a vitamin terápiás lehetőségeire az orvostudomány figyelmét.
Forrás: Origo.hu - Tátrai Péter - 2011. 08. 22., 15:36
Mi felel a szép bőrért és az éles látásért?

Mi is a béta-karotin?
A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (másnéven elővitaminja). Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szevezet hasznosítani tud.
A karotinoidokat már a XIX. században sikerült elkülöníteni és az 1950-es évek óta állítják elő őket élelmiszer színezékek előállítására.

Miben található meg?
Sárgarépában - vágja rá mindenki. Igen, ott is, de szinte minden színes zöldségben. Főleg a sárga vagy piros színűekben, de az említetteken túl előfordulnak a falevelekben is. Ezekben a zöld színű klorofill azonban eltakarja a jellegzetes sárga színt, amely azonban megjelenik ősszel, amikor a klorofill elbomlik.

Néhány zöldségféle béta-karotin tartalma:
    sárgarépa 6,6 mg
    spenót 4,9 mg
    brokkoli 1,5 mg
    mangó 2,9 mg
    őszibarack 0,5 mg
    sárgadinnye 2,0 mg

Mi a szerepe?
"Aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni" - mondják sokan. Ez is igaz, de a béta-karotin nagy előnye nemcsak erre korlátozódik. Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle, és felesleg esetén elraktározódik.
A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása - és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik - mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.
A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma.
A béta-karotint margarinok, vajak, jégkrémek és üdítőitalok színezésére használják. Előnye más színezékekkel szemben, hogy szervezetbarát.

Kutatási eredmények
Felmérések szerint a karotinoidok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát és jó hatással vannak a koleszterin szintre. A C-vitaminnal együtt fogyasztott nagyobb mennyiségű béta-karotin a szürke hályog megelőzésében játszik szerepet.
Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések - különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű - tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor-, vastagbél - daganatok számát.
Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotin tartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy -, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata-, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.
Forrás: Origo.hu
A szilva nem vitaminbomba, de segíti a bélműködést

A szilva ízletes, frissítő gyümölcs, tápanyagokban azonban nem túl gazdag. Bélrenyheségben szenvedőknek ajánlott, cukorbetegek és fogyókúrázók viszont csak mértékkel fogyasszák.

A szilva nem tartozik a legkisebb energiatartamú gyümölcsök közé, valamint szénhidráttartalma sem kevés (a vörös szilva energiatartalma 49kcal/100g, szénhidráttartalma 10,2g/100g; a besztercei szilváé 58kcal/100g illetve 13,1g/100g, a ringlóké 61-64kcal/100g illetve 13,5-14g/100g). Ezért cukorbetegeknek és fogyókúrázóknak csak mértékkel ajánlott a fogyasztása, az aszalt szilva pedig kifejezetten ellenjavallt mindkét esetben (100 gramm aszalt szilva energiatartalma 268 kcal, szénhidráttartalma pedig 61,8 gramm).

A gyümölcs víztartalma 84-88 százalék, zsír és fehérje elhanyagolható mennyiségben van benne.

Vitaminban nem, de élelmi rostban kiemelkedően gazdag

A szilva nem egy vitaminbomba: C-vitamin is csupán 6mg/100g található benne, de más vitaminokból (B1-, B2-, a-, E-vitamin, niacin, karotin van benne) is csak csekély mennyiséget tartalmaz. Ásványi anyagai közül a káliumot, a magnéziumot, a cinket, a foszfort és a kalciumot kell megemlíteni. Az aszalt szilva káliumban különösen gazdag (820mg/100g).

A flavonoidok közül kisebb mennyiségben kvercetin és antociánokat - melyek a gyümölcs színét adják - találhatók benne. A kutatások a flavonoidoknak, ezen belül a kvercetinnek és az antociánoknak a betegség megelőző hatását helyezik előtérbe. A gyümölcsben lévő kvercetin és antociánok étrendünk más hasznos vegyületeivel együttesen fejthetik ki antioxidáns, gyulladáscsökkentő és daganat megelőző hatásukat.

A szilva legfőbb előnye magas élelmi rost tartalma (5,7g/100g; az aszalt szilváé 17,8g/100g), ami miatt a bélrenyheségnek, székrekedésnek jó ellenszere. E célból a leghatásosabb az aszalt szilva levét fogyasztani. Az aszalványt előző nap kell beáztatni, és levét reggel éhgyomorra meginni. Van, akinél a gyümölcsből készült lekvár, dzsem és nyers gyümölcs is megkönnyíti a székletürítést.

Legyünk azonban óvatosak, az arra érzékenyeknél ugyanis a gyümölcs, illetve a belőle készített termékek puffadást, hasi görcsöket okozhatnak.

A szilvalekvárba nem kell cukor


A szilva szobahőmérsékleten kicsit utó érik, megfonnyad, ezért hűtőszekrényben érdemes tárolni, ahol 2-3 hétig is eláll. Megmosni viszont csak a fogyasztás előtt szabad, mert az érett gyümölcsön viaszréteg van, mely megvédi a kiszáradástól.

A szilvafélék üdítő gyümölcsök nyersen, de feldolgozzák lekvárnak, dzsemnek, aszalt szilvának is, süteményekbe, gombócba is tökéletes, valamint a pálinkák klasszikus alapanyaga. Egyre gyakrabban tálalják az aszalt szilvát hús mellé is, vagy együtt sütik a gyümölcsöt a húsétellel.

Besztercei szilvát érdemes a téli hónapokra kimagozva, félbe vágva lefagyasztani, illetve ez a szilvafajta a legjobb befőtt készítéshez is. Az aszalt szilvát, ha nem lezárva, hanem szellős helyen tároljuk, hónapokig eltartható téli csemege.

Lekvár főzésre a szilva akkor a legalkalmasabb, amikor a beérett gyümölcs fonnyadni kezd a szára körül. Magas cukortartalma miatt cukor hozzáadása nélkül is tartósítható.

A tápanyagtartalomra vonatkozó adatok forrása: Rodler Imre Kalória- és tápanyagtáblázat; Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2008.
Forrás: www.hazipatika.com- Nógrádi Katalin- 2011. 08. 16., 16:49
Egyre több magyar gyereket sodor magával az "allergiás menetelés"

AllergiaAz allergiás menetelésnek nevezett tünetegyüttes csecsemőkori ekcémával kezdődik, majd asztmával, táplálékallergiával és szénanáthával folytatódik. A folyamat, amelytől egyre több gyerek szenved világszerte - így Magyarországon is -, befolyásolható, de meg nem állítható.

"Éppen most vizsgáltam meg egy 17 éves fiút, aki allergiás bőrgyulladással született, majd 3-4 évesen asztmája lett, amit viszont később kinőtt. A bőrgyulladás, szaknyelven atópikus dermatitisz azonban később is megmaradt, hozzám pedig már súlyos rovarméreg-allergiája miatt jött. A korábbi tüneteket felidézve kiderült, hogy élete során számos egyéb allergiás panasza is volt" - mondja dr. Nékám Kristóf, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaságalelnöke.

Az allergiás menetelésnek nevezett tünetegyüttes lényege, hogy a csecsemőkorban jelentkező ekcémás bőrelváltozás után kisgyermekkorban ételallergia, majd asztma alakulhat ki. A 3-5 évesekre jellemző asztma hátterében általában vírusok állnak, és jellemzője, hogy ötéves kor környékére a gyerekek kinövik. Az allergiás menetelés következő szakaszában, serdülő- és fiatal felnőttkorban allergiás nátha, szénanátha vagy egyéb allergia alakul ki.

Nékám szerint a tünetegyüttes világszerte és itthon is egyre gyakoribb. "Az allergiás menetelés nemcsak a gyerekekre, a felnőttekre is jellemző, hiszen egyre gyakrabban figyelhetjük meg náluk is, hogy több szervrendszer ad allergiás reakciót, azaz a légúti allergia mellett táplálékallergia, gyulladásos bőrbetegség is kialakul" - mondja a szakember.

Az allergiás menetelés a szülőknél kezdődik

Az allergiás menetelés a szülőknél, nagyszülőknél kezdődik. "A tünetegyüttes kialakulásához kell a szülőktől örökölt allergiás reakciótípus. Ma már tudjuk azt is, hogy például a nagyszülő dohányzása a későbbiekben befolyásolja az unoka allergiás hajlamát" - mondja Nékám.

A statisztikák szerint, ha az egyik szülő allergiás, 20 százalékos valószínűséggel a gyermeke is az lesz. Amennyiben mindkét szülő allergiás, akkor már 50 százalék a kialakulás kockázata, ha pedig valamelyik szülő súlyos asztmás megbetegedésben is szenved, akkor akár 70 százalék annak esélye, hogy a gyermeke is allergiás lesz.

A csecsemők 15-20 százalékánál alakul ki bőrgyulladás

Az allergiás bőrgyulladás, ekcéma csecsemőkorban a babák 15-20 százalékánál jelentkezik. Főleg a testhajlatokban és az arcon jelennek meg kínzóan viszkető bőrelváltozások, ekcémás kiütések. A panaszok eleinte fokozódnak, de a gyerekek többsége még az iskoláskor előtt kinövi az ekcémát.

Az allergológusok becslései szerint Magyarországon a krónikus allergiás ekcémától szenvedő csecsemők 10-40 százalékánál (genetikai hajlamtól függően) alakul ki az allergiás menetelés tünetegyüttese. Az ételallergia a három évnél kisebbek 7-8 százalékát érinti, a leggyakoribb a tejfehérje-érzékenység. Az emésztőrendszer érésével azonban mind kevésbé képesek fölszívódni az allergén anyagok, így idővel ezt az allergiát (is) kinövi a legtöbb gyerek.

Az atópiás ekcémás gyerekek harmadánál alakulhat ki a rohamokban jelentkező hörgőasztma, de becslések szerint minden második gyerek spontán meggyógyul. Amennyiben nem, akkor az allergiás menetelés negyedik fokozataként nagy valószínűséggel tizenéves korára allergiás nátha jelentkezhet. "A kiváltott tünetek időszakosan, illetve évszaktól függetlenül, azaz egész évben is fölléphetnek" - mondja dr. Krasznai Magdolna allergológus-immunológus, a Semmelweis Egyetemadjunktusa. (Az allergiás nátháról és a tünetek enyhítéséről itt olvashatja az általa összeállított ismerettárat.)

Az allergiás nátha és asztma sokszor együtt jár

"Az allergiák párhuzamosan is futhatnak, az allergiás náthások egyharmada egyidejűleg légúti asztmában, az asztmások közel 80 százaléka allergiás náthában is szenved" - mondja Krasznai. Az alsó és felső légutak egységet alkotnak (funkcióban, nyálkahártyában, anatómiában), emiatt jelentkezhetnek együttesen a különböző allergiás megbetegedések. Így például a felső légutakban kialakulhat allergiás nátha, alsó légutakban pedig az asztma gyulladásos típusa, és a kettőt együtt kell kezelni. "A kezeletlen allergiás nátha asztmát provokálhat, emiatt nagyon fontos, hogy megfelelő időben, még a tünetek jelentkezése előtt kezdjük el a korszerű terápiát" - mondja Krasznai.

Az allergia diagnózisának felállításában a bőrteszt nyújt biztos eredményt. Leginkább a Prick-teszt használata terjedt el, amely kimutatja a bőrben lévő ellenanyagokat (specifikus, IgE típusú immunoglobulin-molekulákat). Amennyiben a bőrteszt elvégzése valamilyen akadályba ütközik, a vérből is meghatározható az ellenanyagok szintje laboratóriumi módszerekkel.

Az allergiás menetelés kockázati tényezői

Az allergiás menetelés kialakulásában a genetikai adottságok mellett szerepet játszhat a környezeti tényezők változása (más vegetációjú környezetbe költözik a család, például városból vidékre), a kül- és beltéri légszennyezettség fokozódása, fokozott gyógyszerfogyasztás (antibiotikumok), a táplálkozási szokások (allergizáló hatású tartósítószerek, színezőanyagok) és az életmód (civilizációs ártalmak) változása, a dohányfüst, továbbá az immunrendszer működési zavara.

A megelőzés már a születés előtt megkezdődhet

Az allergiás menetelés megelőzésének első lépéseként az allergiás szülőknek a gyermekvállalás előtt ajánlatos kezeltetniük magukat, hogy a fogantatásig a kívánatos szintre erősítsék immunrendszerüket (erről korábbi cikkünkben részletesen írtunk).

A terhesség utolsó harmadában, illetve a szoptatás során fogyasztott probiotikumok csökkenthetik annak kockázatát, hogy a születendő gyermek allergiás lesz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a legalább 4-6 hónapig tartó szoptatás elősegíti a csecsemő béltraktusának erősítését, ezáltal nő annak esélye, hogy elkerüli az ételallergiát. Amennyiben mégis jelentkezik gyermekkori allergia, a kezelés alapját az antihisztaminok és a helyileg ható lokális szteroidok (gyulladáscsökkentő szerek, krémek) adják.

Életmódváltással nem lehet megállítani az allergiás menetelést

Bár az allergiás menetelés folyamatát lehet befolyásolni, nagyon egyénfüggő, hogy mennyire hatékony a beavatkozás. "Az allergiás menetelés megállítását életmódváltástól remélni illúzió. De például a gyerekkori asztmás esetek többségét okozó RSV-vírus ellen létezik vakcina, ami csökkentheti a későbbi allergiák kockázatát is. Táplálékallergia esetében viszont megelőző táplálkozásról nem beszélhetünk" - mondja dr. Nékám Kristóf.

Segíthet viszont a specifikus immunterápia, különösen gyermekeknél és fiatal felnőtteknél. "Hatékonysága bizonyított háziporatka és macskaszőr, valamint fű-, nyírfa-, üröm- és parlagfűpollen okozta allergiás nátha esetében" - mondja dr. Krasznai Magdolna. Az immunterápia során nagy tisztaságú, specifikus allergént tartalmazó vakcinát adagolnak a betegnek emelkedő mennyiségben, majd a megfelelő fenntartó dózisban évekig alkalmazzák a betegség tüneteinek és súlyosságának mérséklésére. Bár egy-egy immunterápia mindig egy adott allergén ellen irányul, elmondható, hogy a betegek egy részénél csökkenti az egyéb allergiák vagy egy későbbi asztma kialakulásának kockázatát is.

Allergiás menetelés: egy gén szolgál hírvivőként a szervezetben?

"Alapvető kérdés, hogy ha egy gyermeknél ekcéma alakul ki, amelyről tudjuk, hogy összefügg a TSLP-gén fokozott működésével a bőr sejtjeiben, miért válhat később fogékonnyá a szervezetében egyebütt, például az emésztőrendszerében vagy a tüdejében jelentkező allergiás betegségekre. Bár azt korábban is tudtuk, hogy a TSLP-nek szerepe van egyes allergiás betegségekben, rejtély volt, hogy hogyan képes ez a biológiai hírvivő többféle allergiás betegség kialakulását is befolyásolni" -nyilatkozta dr. David Artis, a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvosi Intézetének mikrobiológus professzora, a nemzetközi kutatócsoport vezetője a Nature folyóirat augusztusi számában.

A kutatók megállapították, hogy a TSLP serkenti a fehérvérsejtek közé tartozó bazofil granulociták egyik típusának fejlődését és érését a csontvelőben. Ezeknek a sejteknek szerepe van az allergiás gyulladásban: hisztamin szabadul fel belőlük, amely az allergia jellegzetes tüneteiért felelős. A Philadelphiai Gyermekkórházban végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy az ételallergiás gyerekek bazofil granulocitái molekuláris összetételükben különböznek a nem ételallergiásokéitól. Talán a molekuláris különbségekben rejlik az újfajta, hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztésének, és ezáltal az allergiás menetelés megállításának kulcsa.
Forrás: origo.hu - 2011. 08. 25., 10:15 - Utolsó módosítás: 2011. 08. 25., 10:38.
Mit tegyünk, hogy a születendő gyermek ne váljon allergiássá?

AllergiaBecslések szerint minden harmadik embernek szembe kell néznie az allergia kockázatával. A genetikai hajlamot ugyan nem lehet módosítani, de a betegség kialakulásának kockázatát megfelelő táplálkozással lehet csökkenteni. Jó, ha a megelőzés már a fogantatás előtt elkezdődik, a csecsemők hozzátáplálásáról pedig az allergológusok új nézeteket vallanak.


"Ma Magyarországon az egy évben megszülető körülbelül 90 ezer gyerek harmadánál, azaz hozzávetőlegesen 30 ezer gyereknél előbb vagy utóbb jelentkezhetnek allergiás tünetek" - mondja dr. Réthy Lajos, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet allergia-megelőzéssel foglalkozó főorvosa. Ha azonban a szülők már a várandósság alatt, valamint csecsemőkorban tudatosan figyelnének az allergia megelőzésére, ez a szám mérsékelhető lenne.

A genetikai hajlamot nem lehet módosítani

"Természetesen a genetikai hajlamot nem lehet módosítani: ha a hajlam megvan a családban, az valószínűleg öröklődni fog, de a megelőzés terén sokat lehet tenni" - mondja dr. Réthy Lajos.

"A megelőzést pedig érdemes már a fogantatás előtt megkezdeni" - mondja Vadai Mónika természetgyógyász, orvosi gyógynövényszakértő. "Nem szerencsés, ha valaki akkor esik teherbe, amikor épp allergiás tünetekkel küzd, és az immunrendszere legyengült állapotban van. A fogantatás előtt az allergiát érdemes mindkét félnél kezelni, az immunrendszert pedig a szükséges vitaminokkal, ásványi anyagokkal, gyógynövényekkel helyreállítani. Az immunrendszer bástyája a béltraktus, így nagyon fontos, hogy az emésztés is rendben legyen" - teszi hozzá a természetgyógyász.

Változatos étrend a várandósság alatt

Az orvostudomány mai állása szerint a várandós kismama azzal nem csökkenti a gyermek allergiakockázatát, ha terhessége alatt kerüli a lehetséges allergén ételeket, mint például a tejtermékeket vagy a halat. "Sőt, mivel ezek a táplálékok gazdagok olyan telítetlen zsírsavakban, amelyek a magzati és csecsemőkori idegrendszer fejlődéséhez nélkülözhetetlenek, kihagyásuk árthat a gyereknek. Brit felmérések szerint a terhesség alatt korlátozott étrendet követő nők gyerekeinek iskolai teljesítőképessége rosszabb volt, mint a várandósság alatt változatosan étkezőké. Az anyai allergénkerülő diéta tehát hiányállapotokhoz vezethet" - mondja az allergológus. Persze ha a kismamának ismert, súlyos táplálékallergiája van, akkor ezt szem előtt kell tartani.

"A várandósság alatt együnk változatosan, mutassunk be mindent a magzatnak, kis mennyiségben ismertessük meg minél többféle táplálékkal" - tanácsolja a természetgyógyász is.

Egy nemrég publikált norvég vizsgálat szerint a gyermekallergia kockázatát csökkentik a várandósság utolsó harmadában és a szoptatás időszakában a kismama által fogyasztott probiotikumok, mivel befolyásolják a csecsemőkori bélflórában természetesen is jelen lévő hasznos baktériumok mennyiségét. A hasznos bélbaktériumokhoz nem csak gyógykészítményekből, hanem táplálékból, elsősorban élőflórás joghurtokból is hozzájuthatunk.

A születés módja is befolyásolja az allergia kockázatát

"Magyarországon a koraszülések aránya nagyon magas, hozzávetőlegesen 8-9 százalék körül van, ami majdnem duplája a nyugat-európai értékeknek. A koraszülés pedig sajnos sokszor együtt jár inkubátoros, antibiotikumos kezeléssel, ez utóbbi pedig tönkreteszi a csecsemő amúgy is éretlen bélflóráját. Pedig a hasznos bélbaktériumok az immunrendszer tanítói, ezért nagyon fontos a hasznos Bifidobaktériumok pótlása a koraszülött csecsemőknél is " - mondja Réthy Lajos.

A császármetszés ugyancsak csökkenti e baktériumok mennyiségét a csecsemőnél. "A baba a szülőcsatornában rengeteg hasznos baktériumok nyel be, császármetszésnél azonban ehhez nem jut hozzá" - magyarázza az allergológus.

Négy-hat hónap kizárólagos szoptatás felére csökkentheti az allergia kockázatát


Az allergia megelőzése szempontjából kulcsfontosságú a szoptatás: a szakemberek legalább 4, de inkább 6 hónapos kor körüli ideig tartó kizárólagos szoptatást ajánlanak. "Négy hónapnál rövidebb ideig történő szoptatás esetén az allergia elleni védelem nem alakul még ki" - mondja Réthy.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet a Bécsi Egyetemmel közösen jelenleg kutatást folytat a kora csecsemőkori probiotikumok allergiamegelőző hatásának okairól. "Vizsgáljuk, hogy a kismamák probiotikum-fogyasztása milyen módon csökkenti a szoptatott gyermekek allergiakockázatát. Ami már látszik, hogy a kismamák által fogyasztott megfelelő, csecsemőkor-specifikus probiotikumok növelik az anyatej antioxidáns kapacitását, aminek szerepe lehet az allergiakockázat csökkentésében" - mondja Réthy.

Ha nincs lehetőség a szoptatásra, a szakember olyan tápszert ajánl a kockázat csökkentésére, amely tartalmazza az újszülött számára ideális csecsemőkori bifidusz-bélbaktériumokat is.

Új ajánlások a csecsemők hozzátáplálásáról

"Mára már megdőlt az az elmélet, hogy a tojás, a tejtermékek, a hal, és a további esetleges allergének minél későbbi, egyéves koron túli bevezetése csökkentené az allergiák kockázatát. Egy 2008-as metakutatás a korábbi évtizedek összes tudományos közleményét átnézte e téren, és arra jutott, hogy az egyéves koron túli, késleltetett bevezetés nem óv meg az allergiától" - mondja az allergológus. Ez sok szülő számára meglepően hangzik, hiszen a gyermekorvosok többsége nem ezt az álláspontot képviseli, és sokan közülük a tejet csak egyéves, a mogyorót hároméves kor után javasolja. Dr. Réthy szerint a savanyított, feldolgozott tejtermékek, mint a túró vagy a sajt már pár hónappal egy éves kor előtt is adhatók. A mogyoró adásával azonban a szakember szerint is jobb vigyázni, márcsak az apró magvak okozta fulladás veszély miatt is.

Az új szemléletmódra viszont jó példa a glutén korai bevezetésének ajánlása. "A glutén bevezetésének megkezdését az érvényes európai és hazai ajánlások mindenképpen legkésőbb a hetedik hónap előtt, legkorábban a negyedik hónaptól javasolják egészen kicsi adagban, a szoptatási szokások változatlan fenntartása mellett" - mondja az OGYEI szakembere. A korai bevezetéssel a lisztérzékenység és az 1. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

"Hathónapos kor után először a kevésbé allergén ételekkel, körtével, répával, sütőtökkel kezdjük a hozzátáplálást, és hetente csak egy ételt vezessünk be, mert előfordulhat, hogy csak késleltetve, 3-4 nap múlva jelentkezik allergiás reakció" - teszi hozzá Vadai Mónika.
Forrás: Origo.hu - Szekér Szimonetta - 2011. 05. 11., 16:32 - Utolsó módosítás: 2011. 05. 18., 10:41.
A parlagfű-allergiások most még megelőzhetik a kellemetlen tüneteket

Parlagfű - allergiaHa valaki legkésőbb június közepéig immunterápiába kezd, már az idei parlagfű szezonban jelentősen mérséklődhetnek a tünetei. Életmódbeli változtatásokkal, valamint tudatosabb táplálkozással a kellemetlen tünetek szintén csökkenthetők.

Ma Magyarországon a gyerekek egyharmadánál előbb vagy utóbb jelentkeznek allergiás reakciók. A várandósság alatt, illetve a csecsemő életének első félévében sokat tehetünk érte, hogy a gyermeknél ne alakuljon ki később allergiás reakció. Ha azonban a gondos megelőzés ellenére mégis jelentkeznek a tünetek, figyeljünk rá, hogy emésztőrendszere, bélflórája rendben legyen, még akkor is, ha nem étel-, hanem pollenallergiát tapasztalunk nála.

Ha kiborul a vödör...

"Az allergiás betegséget az úgynevezett vödör-teóriával szoktuk leírni. Ha a vödörbe beleteszünk például egy adag stresszt, tejfehérjét, pollent, mindenféle adalékanyagokat, elképzelhető, hogy kiborul, megjelennek a tünetek. De ha kivesszük belőle például a stresszt vagy a tejfehérjét, már nem borul ki, annak ellenére, hogy elképzelhető, hogy a pollenmennyiség ugyanannyi, mint az előző évben" - mondjaVadai Mónika természetgyógyász, orvosi gyógynövényszakértő.

Mivel az allergia alapvetően a szervezet gyulladásos folyamata, Vadai Mónika azt javasolja, hogy a betegnek érdemes minél több természetes eredetű többszörösen telítetlen zsírsavat fogyasztania, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak, szemben a telített zsírsavakkal, amelyek viszont felerősítik a gyulladásokat.

Egészséges telítetlen zsírsavak találhatók az olívaolajban, lenmagolajban, a halakban (különösen a zsíros tengeri halakban: lazacban, szardíniában, makrélában), a magvakban, telített zsírsav pedig a húsban vagy a tejtermékekben fordul elő nagyobb mennyiségben.

"A már kialakult allergiás tünetek gyógyszeres kezelésének rosszabb a híre, mint a szerek valós mellékhatása. Sok szülőnek van például szteroidfóbiája, pedig ha az ekcémás, gyulladt bőrt vagy az allergiás asztmát nem kezeljük, az elváltozás később visszafordíthatatlanná is válhat. A régebbi szteroidos készítményeknek valóban sok mellékhatásuk volt, de a maiakra ez már nem igaz, ha a kezelés megfelelő szerrel, szakorvos javaslatára és ellenőrzése mellett zajlik " - mondja dr. Réthy Lajos, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet allergia-megelőzéssel foglalkozó főorvosa.

Az immunterápiát az egészségbiztosító itthon nem támogatja

Nyugat-Európa mellett már Csehországban, Szlovákiában is 20-30 éve elfogadott, szélesebb körben alkalmazott allergiakezelési mód az Allergén ImmunTerápia (AIT). Nálunk viszont az egészségbiztosító csak a méh- és darázscsípés elleni kezelést támogatja, a milliókat érintő virágpor- (fák, füvek, parlagfű stb.) és poratka-allergia elleni terápiát nem.

Az allergén immunterápia lényege, hogy a szervezetet fokozatosan emelkedő adagban hozzászoktatja az allergiát kiváltó anyaghoz, injekcióval vagy szájon át adható, tehát otthon is alkalmazható készítmény formájában.

Például, ha valaki parlagfűszezon előtt két hónappal, legkésőbb június közepén elkezdi szoktatni magát az allergénhez, tünetei már az első kritikus időszakban (augusztus-szeptember) enyhülhetnek, akár meg is szűnhetnek. Tartósabb, hosszú távú (10-12 éves) gyógyszerek nélküli tünetmentesség eléréséhez a kezelést 3 egymást követő szezonon keresztül érdemes folytatni. A terápia a tapasztalatok szerint sokszor azt is megakadályozhatja, hogy például a szénanátha mellett asztma is kialakuljon, illetve hogy a betegek újabb anyagra legyenek allergiásak.

Bár a terápia nem támogatott, költsége csökkenő trendet mutat: jelenleg havi 8000 forint körüli összegért már elérhető, és pollenallergiákban évente kb. 4-6 hónapig kell alkalmazni.
Forrás: Origo.hu - Szekér Szimonetta - 2011. 05. 18., 10:55 - Utolsó módosítás: 2011. 05. 24., 16:17.
A halolaj javítja az agyműködést

Medicannabis kapszulaA táplálékkiegészítőként használt halolaj az utóbbi időben igen népszerűvé vált, többnyire a szív-és érrendszeri betegségek megelőzése céljából, de szedik az Alzheimer-kór előrehaladásának lassítása végett is. Amerikai kutatók az Alzheimer-kór nemzetközi kongresszusán számoltak be az utóbbi területtel kapcsolatos biztató eredményekről.

Az amerikai ADNI tanulmány számos vizsgálóközpontban rendszeresen ellenőrzött idős emberekkel foglalkozik. A statisztikai elemzésben 819 idős ember adatait dolgozták fel, akiknek egy részénél semmiféle gondolkodásbeli zavar jeleit nem mutatták ki, másoknál már voltak bizonyos eltérések és a harmadik csoportba tartozók Alzheimer-kór tüneteit mutatták.

A megfigyelés három évig tartott és a résztvevőknél rendszeresen történt emlékezetvizsgálat, valamint az agyról mágneses rezonancia képalkotás. A 819 vizsgálati alanyból 117 rendszeresen használt halolaj táplálékkiegészítőt a megfigyelés kezdetétől a végéig. A kutatók ennek a csoportnak a gondolkodó képességét, illetve agyának méretváltozását hasonlították össze azokéval, akik halolajat nem szedtek.

A munkacsoport vezetője, Lori Daiello előadásában elmondta, hogy a halolaj kezelésben részesülő idős emberek gondolkodásbéli képessége jobban megmaradt, mint a többieké. Ez statisztikailag jelentős azonban csak abban a csoportban volt, amelynek tagjai a kiinduláskor teljesen ép szellemi teljesítménnyel bírtak és az Alzheimer-kórra jellemző genetikai kockázati tényező, az APOE4 szempontjából negatívnak bizonyultak.

A legfontosabb kedvező változást a halolaj fogyasztása az agy térfogatának alakulása szempontjából okozta: a táplálékkiegészítővel élők agyszövete nem zsugorodott olyan mértékben, mint az ilyen szempontból kezeletlen csoport tagjaié. Daiello professzor hangsúlyozta, hogy ennek alapján az ilyen betegeknek célszerű a halolaj fogyasztásának ajánlása.
Forrás: 2011.08.24. 08:26 - MTI
Gyógyító zöldségek a Napsugár Életház kertjéből: a cékla

Cékla kapszulaVérszegénységgel küzdesz? Méregteleníteni szeretnél? A betegségek megelőzésére és a tünetek kezelésére rengeteg zöldég közül válogathatsz a természet patikájából. Egy ilyen vitaminbomba és ásványianyag-forrás a cékla és annak levele, amely különböző formákban egész évben fogyasztható és sok betegségre jó hatással van.

A cékla kiváló többek között a bőrbetegségek kezelésére, fáradtság ellen, hólyagpanaszokra, keringési rendellenességekre, a klimax tüneteinek enyhítésére, májpanaszok kezelésére, menstruációs zavarokra, a nyirokrendszer zavarainak kezelésére, szempanaszokra – mint például a szemfáradás vagy szürkehályog –, szív-, és vérnyomás rendellenességeinek kezelésére, valamint vesepanaszokra egyaránt. A várandósság ideje alatt is ajánlott a fogyasztása, hiszen segít a vérképzésben.

Fogadd meg a Napsugár Életház tippjeit, és fogyassz céklát nyersen, főzve, préselve vagy akár desszertként!

Nyersen, reszelve vagy szeletekben

A cékla gyökere és levele egyaránt fogyasztható, sőt, mindkettő szinte ugyanannyi hasznos tápanyagot tartalmaz. A céklalevél nem csak egészséges, de rendkívül jól mutat a salátákban: a legtrendibb éttermek ma előszeretettel használják a lila erezetű, élénkzöld leveleket.

A mézédes céklagumót legjobb, ha nyersen salátaként, vagy reszelve fogyasztod. Ha fokozni szeretnéd az ízhatást, reszelj hozzá almát vagy körtét is, így igazán ízletes vitaminpürét kaphatsz! Ha nassolnál valamit, rágcsálj szeletekre vágott céklát: segíti a vérképzést és kiváló antioxidáns.

Préseld ki a levét!

A céklalé készítésére lehetőleg biozöldséget használj. Mivel a cékla méregtelenítő hatása elég erős, így naponta 2, maximum 3 dl-rel fogyassz belőle. A frissen készített céklalé alkalmas a betegségek – nátha vagy influenza – megelőzésére is. Paradicsomlével, almával vagy egyéb frissen facsart zöldség-vagy gyümölcslével ízesítve készíts friss és egészséges koktélt magadnak és barátaidnak.

Tálald köretként, főételként vagy desszertként!


A céklát főzve vagy sütve rengeteg módon elkészítheted. Húsok mellé kiváló köret lehet, és ízletes leveseket, szószokat főzhetsz vagy akár édességeket is süthetsz családtagjaidnak. Lepd meg őket változatos és egészséges ételekkel! Gondoltad volna, hogy az esti vacsora végén tálalt céklás csokitortád ekkora sikert fog aratni?

Mindegy hogyan, de fogyaszd!

Hiszen nagyon egészséges, és láthatod, hogy az elkészítésének számtalan módja van. Használd ki a természet gyógyító ajándékait, hogy minél kevesebb időt kellejen a betegséggel foglalkoznod! Készítsd el ízlésednek megfelelően és fogyaszd megelőzés vagy a betegségek tüneteinek enyhítése céljából!

Kedvcsináló: egy ízletes és gyorsan elkészíthető céklasaláta recept

Hozzávalók: 60 dkg cékla, 3-4 db kisebb alma, 1 vöröshagyma, 2 kanál citromlé, 1 evőkanálnyi méz, 2 evőkanálnyi olívaolaj és egy kis só.

Az alaposan megmosott céklát hámozd meg, öblítsd le, reszeld vékonyra és tedd be egy tálba. Ezután a megmosott és meghámozott almát és vöröshagymát is reszeld hozzá, sózd meg, add hozzá a citromlevet, olivaolajat és mézet. Forgasd össze alaposan az alapanyagokat, majd hagyd hűlni néhány órát. Önmagában is fogyaszthatod, de ízletes köret lehet frissen elkészített sült mellé is.

Bolondítsd meg egy kis sajttal: sült cékla és kecskesajt saláta

Hozzávalók: tisztított bébi cékla, olíva olaj, néhány gerezd fokhagyma, csipetnyi só, kevés céklalevél, aprított kecskesajt.

Előkészítés: vágd le a cékla szárát, a levágott leveleket pedig tedd félre, mert később majd fel tudod használni. A céklát néhány gerezd fokhagymával együtt tedd be egy lábasba, szórj rá egy kis sót, önts rá egy kis olivaolajat, és párold meg. Ezután az egészet tedd be egy sütőbe, és 180 fokon süsd puhára. A kicsorduló céklalevet öntsd át egy tálba és add hozzá pépesítve a fokhagymát. Egy kis extra szűz olivaolajjal öntsd fel a levet.

A saláta összeállítása: hámozd meg a céklát, de ha lehet, még melegen, mert úgy könnyebb. Vágd apró falatokra, add hozzá a sajtdarabokat, díszítsd a levágott céklalevéllel, majd az egészet öntsd le az elkészített lével. Ízletes előételként vagy köretként egyaránt fogyaszthatod.
Forrás: www.egeszsegkalauz.hu
Egyre közelebb már a mellékhatások nélküli őssejt-terápia

Talán elérkezik a nap, amikor őssejtekből bármilyen kívánt szövet vagy szerv előállítható. Addig azonban a gyógymód nem kerülhet alkalmazásra, amíg mellékhatásaként halálos daganatok képződhetnek. Most e téren amerikai kutatók komoly előrelépést tettek.

Lehet, hogy egy napon a tudósok, akár a mesterszakácsok, embrionális őssejtekből kívánságra szinte bármilyen szövetet ki tudnak majd keverni. Megfelelő növekedési faktorok alkalmazásával, kellő szakértelemmel és türelemmel talán egyaránt növeszthető majd ideg, hasnyálmirigy, csont vagy éppen bőr a szövettenyésztő edényben az engedelmes őssejtekből.

Ám az őssejtekből felépített szövetek egyelőre komoly veszélyt rejtenek magukban megbújhat bennük néhány olyan sejt, amely a hosszas terelgetés ellenére sem alakult a kívánt szövetté, hanem őssejt-állapotban maradt, s ezekből a sejtekből az emberi szervezetbe kerülve teratómának nevezett, veszedelmes daganatok fejlődhetnek.

Hogy ezt a veszélyt elhárítsák, a kaliforniai Stanford Egyetem orvosi fakultásának kutatói most kidolgoztak egy olyan eljárást, melynek segítségével az őssejt-állapotban maradt (differenciálatlan vagy pluripotens) sejteket el tudják távolítani a szöveti sejtté érett (differenciált) sejtek közül, mielőtt az őssejt-készítmény emberi alkalmazásra kerülne. (A pluripotens szóval azokat a sejteket jellemezzük, amelyekből még bármilyen felnőtt szövettípus kialakulhat.)Eredményeiket a Nature Biotechnology című folyóiratban közölték.

Az őssejtek helyreállító orvoslásra csak akkor lehetnek alkalmasak, ha a pluripotens sejtekből kitenyésztett őssejt-készítményből maradéktalanul sikerül eltávolítanunk a daganatképző sejteket - hangsúlyozta Irving Weissman, a Stanford Őssejtbiológiai és Helyreállító Orvostani Intézeténekigazgatója.  - Ellenanyagok speciális kombinációját használtuk annak a néhány differenciálatlan sejtnek a kigyomlálására, amelyek egy terápiás adagnyi, vagyis 10-100 millió differenciált sejt között meglapulnak.

A tumorok világának Frankensteinje

A tudósok abban bíznak, hogy az általuk kifejlesztett eljárás alkalmas lesz olyan készítmények daganatképző szennyezéstől való megtisztítására is, amelyek nem magzatokból származnak, hanem felnőtt ember szöveteiből, az érett sejtek visszaprogramozásával előállított sejtekből. Ezek a visszaprogramozott sejtek (indukált pluripotens őssejtek, iPS) különösen ígéretesek a terápiás alkalmazás szempontjából.

Mind az embrionális, mind az iPS sejtek érett szövetté alakítása során többnyire többféle sejtből álló, kevert populációk jönnek létre. Mivel elvben egyetlen megbúvó differenciálatlan sejtből is kifejlődhet a teratóma, az ilyen sejtek maradéktalan eltávolítása kulcsfontosságú a technika jövőbeni gyógyászati alkalmazása szempontjából.

A teratóma a tumorok világának Frankensteinje rémisztő szövet-egyveleg, amelyben fogak, haj, bőr, csontszövet és egyebek lelhetők fel teljes összevisszaságban. Hogy a teratómákban a legkülönbözőbb szövetek csökevényes másai megtalálhatók, az pontosan azt tükrözi, hogy e daganatok kiindulásául szolgáló sejtek pluripotensek, vagyis mindenféle szövetté képesek alakulni. A teratóma létrehozásának képessége valójában ennek a képességnek a próbaköve; a kutatók is úgy győződnek meg az általuk használt sejtek pluripotenciájáról, hogy megvizsgálják, kísérleti állatba oltva őket kifejlődik-e belőlük a teratóma.

Búzát az ocsútól

Az őssejteknek tehát ugyanaz a tulajdonsága, amely igazolja pluripotenciájukat, egyben veszedelmessé is teszi őket a terápiás felhasználás szemszögéből. A Stanford kutatói ezért fejlesztették ki azt az új ellenanyagot, amely differenciált és differenciálatlan sejtek keverékében képes csak az utóbbiakat felismerni és megkötni. Bár néhány ilyen ellenanyag már korábban is létezett, önmagukban nem voltak eléggé specifikusak ahhoz, hogy tökéletesen kiszortírozzák a potenciálisan tumorkeltő sejteket.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható, illetve a saját maguk által kifejlesztett ellenanyagok közül melyik kötődik legerősebben a pluripotens sejtekhez, miközben a differenciált sejteket érintetlenül hagyja. A legjobbnak egy újonnan fejlesztett ellenanyagot, az anti-SSEA-5-öt találták. Az ezzel az ellenanyaggal jelölődő sejtek nagy mennyiségben termelték a pluripotens sejtekre jellemző, már korábbról ismert fehérjéket, és megjelenésükben is az embrionális őssejtekre emlékeztettek. Az ellenanyag erősen kötődött továbbá a korai emberi embrió ún. belső sejtcsomójához, vagyis ahhoz a sejtcsoporthoz, ahonnan a laboratóriumi embrionális őssejt-vonalak származnak.

Az anti-SSEA-5-tel megjelölt sejteket egerekbe beadva a kutatók azt tapasztalták, hogy az állatokban 7 esetből 7-szer gyorsan növekvő teratómák fejlődtek. Az antitest által fel nem ismert sejtek azonban csak 11 kísérletből 3 alkalommal, és akkor is csak jóval kisebb teratómákat hoztak létre.

Az új ellenanyagot két másik, a pluripotens sejtekhez igazoltan kötődő ellenanyaggal kombinálva sikerült tökéletesen különválasztani a pluripotens sejteket a differenciáltaktól, bár a differenciáltnak gondolt sejtekből néha még ilyenkor is kifejlődtek - igaz, kisebb és kevésbé sokféle szövettípusból összetevődő - teratóma-szerű daganatok.
Forrás: Origo.hu - Tátrai Péter - 2011. 08. 31., 14:30.
Először igazolták, hogy szívinfarktus után segít az őssejtterápia

Első ízben mutatták ki, hogy a szívbe injektált őssejtek jelentősen is csökkenthetik az infarktust követően visszamaradt hegszövet és a megnagyobbodott szív méretét, és javítják a károsodott terület működőképességét. A kis mintaszámú vizsgálat eredményeit az Amerikai Szív Társaság Circulation Research című lapjában közölték.

Infarktus okozta szívizom-károsodást követően a szív megnagyobbodhat, hogy kompenzálja a károsodott terület miatt csökkent pumpálóképességét. Ez az elváltozás rontja a betegek túlélési esélyeit és gyakran kórházi kezelést tesz szükségessé. Jelenleg a kezelés egyetlen módja az élethosszig tartó gyógyszeres kezelés, valamint komoly műtétek, akár szívátültetés.

Joshua M. Hare, a Miami Egyetem Miller Orvosi Karánakkutatója és kollégái az őssejtterápia alkalmazhatóságátvizsgálták nyolc, krónikusan megnagyobbodott szívű, 57 év átlagéletkorú férfi betegben. A terápia hatékonyságát - korábbi vizsgálatoktól eltérően - a szívizomzat összehúzódóképességének, a hegszövet méretének és a szív szerkezeti változásainak követésével is felmérték.

A betegek szívébe katéterek segítségével saját csontvelőjükből származó őssejteket injektáltak (ezért kilökődési probléma nem léphetett fel).

Az injekciókat követően javult a szív károsodott területeinek működése (a szívizomszövet összehúzódó képessége), majd csökkenni kezdett a szív térfogata és a hegszövet kiterjedése. A térfogatcsökkenés átlagosan 15-20 százalék volt, ami a jelenlegi gyógyszeres terápiákkal elérhető csökkenés háromszorosa.

A hatások egy évvel az injekciók után, a vizsgálat teljes időtartama alatt megfigyelhetők voltak. Az injekciókat valamennyi résztvevő jól tolerálta, komoly mellékhatások nem léptek fel.

A kutatók szerint a kísérleti terápiával elért sikerek megerősítik a nagyobb mintaszámú, véletlen besorolásos klinikai vizsgálatok szükségességét.
Forrás: Origo.hu - 2011. 03. 21., 4:45 - Utolsó módosítás: 2011. 03. 21., 8:39.
Először ültettek be köldökzsinórvér-őssejteket Magyarországon

Megtörtént az első sikeres, köldökzsinórvérből nyert őssejtekkel végzett őssejt-transzplantáció Magyarországon.

ŐssejtEgy másfél éves, leukémiás kislányba ültették be a testvérének köldökzsinórvéréből kinyert őssejteket Miskolcon, a megyei kórház gyermek-egészségügyi központjában - jelentette be Nagy Kálmán, az intézmény gyermekonkológiai és csontvelő-transzplantációs osztályának osztályvezető főorvosa pénteki, miskolci sajtótájékoztatóján.

A műtét szeptemberben történt, a beültetett őssejteket a Krio Intézetben tárolták és készítették elő a transzplantációra.
Forrás: [origo] - 2010. 12. 17., 15:10 - Utolsó módosítás: 2010. 12. 17., 21:10.
Ezért lehet gyógyító erő a lélek

Széles spektrumú gyógyító erővel rendelkezik, mellékhatások nélkül - ez az elme. Milyen előnyös hatásait találta a bizonyítékon alapuló orvostudomány a meditációnak, a placebóknak, a pozitív gondolatoknak, az önhipnózisnak, a hitnek és a társasági életnek?

A gondolatok, vélekedések és meggyőződések, azaz az elme testünkre és egészségünkre gyakorolt hatása bizonytalan kutatási terület. A New Scientist brit ismeretterjesztő lap összegyűjtötte a legújabb eredményeket és kísérleteket, melyek többek között a bizalom, a pozitív gondolkodás, a meditáció vagy a vallásos hit gyógyító hatását érték tetten.

Meglepő eredmény a placeboszerek hatásosságáról

A placebohatásról szerzett ismereteink szerint az a hit, hogy egy gyógyszer vagy kezelés segíteni fog, még akkor is előidézheti a kívánt hatást, ha a szer vagy kezelés valójában semleges, mert a beteg pusztán cukortablettát vagy sóoldat-injekciót kapott. A kutatók eddig úgy gondolták, ez a hatás csak akkor jelenik meg, ha a kísérleti alanyokkal elhitetik, hogy valóban hatékony gyógyszert kapnak. Úgy tűnik azonban, hogy magában a palacebohatásban való hit is elegendő lehet.

Ted Kaptchuk, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karánakkutatója a közelmúltban egy kísérlet során irritábilisbél-szindrómában szenvedő betegeknek egy teljesen semleges hatású szert adott. A betegeknek ezt őszintén el is mondták, ugyanakkor hozzátették, hogy ennek ellenére a szer jelentősen csökkentheti betegségük tüneteit azokon az öngyógyító folyamatokon keresztül, melyeket a szellem testre gyakorolt hatása vált ki. Az önkéntesek állapotuk javulásáról számoltak be. A kutatók szerint a javulás titka az lehet, hogy a betegeknek adtak valamit, amiben hihettek, és meggyőző módon elmagyarázták nekik, miként működhet - és ez már elég volt a szervezet öngyógyító folyamatainak beindításához.

Akinek pozitív képe van önmagáról, jobban kezeli a stresszt

Széles körben elfogadott, hogy a szorongás és a negatív gondolatok megbetegítenek. A stressz - az a hit, hogy veszélyben vagyunk - a szimpatikus idegrendszer közvetítésével kiváltja a "küzdj vagy menekülj" reakciót. Ez a válaszreakció azért alakulhatott ki, hogy megvédjük magunkat a veszélytől, ha viszont hosszú távon fennmarad, akkor növeli többek között a cukorbetegség és a pszichés betegségek kockázatát.

A kutatók mostanában kezdenek rájönni, hogy a pozitív meggyőződések nem pusztán azáltal hatnak, hogy elnyomják a stresszt, önmagukban is vannak pozitív hatásaik. A biztonságérzet vagy az a hit, hogy a dolgok jóra fordulnak, segíthet abban, hogy szervezetünk fenntartsa és helyreállítsa magát. Úgy tűnik, az optimizmus csökkenti a stresszhormonok, például a mellékvesék által kibocsátott kortizol szintjét. Továbbá csökkenti a betegségek iránti érzékenységet azáltal, hogy mérsékli a szimpatikus idegrendszer aktivitását, illetve stimulálja a paraszimpatikus idegrendszert, mely a "pihenj és eméssz" választ irányítja.

De nemcsak annak lehet előnyös hatása, ha valaki optimistán látja a jövőt, hanem annak is, ha rózsaszínben látja önmagát. Azok az emberek, akik önmagukat pozitívabban értékelik, mint ahogy mások őket, a stresszre mérsékeltebb szív- és érrendszeri választ adnak, vérnyomásuk és pulzusuk gyorsabban helyreáll, továbbá alacsonyabb az alap kortizolszintjük.

A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen dolgozó David Creswell kísérlete azt mutatja, a pesszimistábbak is segíthetnek magukon. A kutatók vizsga előtt álló diákoknak azt a feladatot adták, hogy írjanak rövid esszéket olyan esetekről, amikor számukra fontos tulajdonságokról tettek tanúbizonyságot, mint például a kreativitás, hit vagy a függetlenség. A feladat célja az volt, hogy növeljék a résztvevők önértékelését. A vizsga napján ezeknek a diákoknak a vizeletében kevesebb adrenalint és más stresszhormont találtak, mint a kontrollcsoport tagjainál. A hatás azoknál volt a legkiugróbb, akik az elején leginkább aggódtak vizsgaeredményük miatt.

A jó barátok egészségre gyakorolt hatása felér a dohányzás elhagyásával

Az emberekkel szembeni attitűdnek komoly hatása lehet az egészségre. A magányos élet növeli a szívroham, a pszichés betegségek, különösen a depresszió kockázatát, míg azok, akik elégedettek társas életükkel, jobban alszanak és lassabban öregszenek. Ez a hatás olyan erőteljes, hogy a magány feloldása ugyanolyan jót tesz az egészségnek, mint a dohányzás abbahagyása - mondja John Cacioppo, a chicagói egyetem kutatója, aki a szociális elszigetelődés hatásait tanulmányozza.

A kutatások szerint azok, akik gazdag társasági életet élnek és érzelmileg mély kapcsolatokat ápolnak, ritkábban betegednek meg, és tovább élnek. Ez részben azért lehet, mert a magányos emberek gyakran nem törődnek eléggé önmagukkal. Cacioppo kutatása szerint azonban ebben szerepet játszhatnak fiziológiai mechanizmusok is. Úgy találta ugyanis, hogy a magányos embereknél felülszabályozottak a kortizolkibocsátásban és a gyulladásra adott reakciókban szerepet játszó gének, a baktériumok ellen küzdő immunsejtek pedig aktívabbak. Úgy véli, az evolúció során az emberi szervezet úgy fejlődhetett, hogy a társas elszigetelődés észlelése beindítja az immunrendszer azon részeit, amelyek a sebgyógyulásban és a bakteriális fertőzés legyőzésében vesznek részt. A csoportban létezés viszont azoknak az immunreakcióknak kedvez, melyekre a - közeli kapcsolatokban gyorsan terjedő - vírusok legyőzéséhez van szükség.

Cacioppo további érdekes felfedezése, hogy a magányosság érzése nem a szociális háló méretétől függ. Ha valaki elégedett társas életével - annak ellenére, hogy csak egy-két jó barátja van - nincs oka aggodalomra. De ha valaki általában véve fenyegetőnek éli meg a közösségben létezést, vagy gyakran érzi magányosnak magát, annak egészsége érdekében ideje változtatnia a hozzáállásán.

A meditáció lassítja az öregedést, erősíti az immunreakciókat

A meditáció egészségre gyakorolt hatásáról még kevés vizsgálat áll rendelkezésre, de ezek arra utalnak, hogy rákos betegeknél erősítheti az immunreakciót, major depresszió esetében (amikor ez a fő kórkép) védelmet nyújthat a visszaesések ellen, és lassíthatja a HIV-vírus szaporodását.

Az amerikai kaliforniai egyetemen dolgozó Clifford Saron kutatása szerint a meditáció az öregedést is lassíthatja. A telomerek, a kromoszómát alkotó DNS-szál végein található, védelmi funkciót ellátó, többszörösen ismétlődő szakaszok, a sejt minden egyes osztódásakor rövidebbé válnak, és így szerepet játszanak az öregedésben. A kutató nemrégiben arra az eredményre jutott, hogy a telomereket felépítő egyik enzim szintje magasabb azokban az emberekben, akik háromhónapos meditációs gyakorlaton vettek részt, mint a kontrollcsoport tagjainál.

A meditáció valószínűleg csökkenti a stresszválaszt, a meditáló embereknél ugyanis alacsonyabb kortizolszintet találtak. Egy kutatás azt is kimutatta, hogy a meditáció változásokat idéz elő az amygdalában, az agy azon részében, mely a félelemérzésért felelős, és válaszol a fenyegetésekre. Egy képalkotásos vizsgálat pedig azt az eredményt hozta, hogy már egyetlen tizenegy órás meditációs tréning is szerkezeti változásokat okozhat az agyban.

Az önhipnózis segíthet a bélbetegségekben


Peter Whorwell, a manchesteri egyetem kutatója hosszú évek óta gyűjti a bizonyítékokat arra, hogy a hipnózis segíthet az irritábilisbél-szindróma kezelésében. Eljárása során ismerteti pácienseit a bélrendszer működésével, majd megtanítja őket arra, hogy vizuális és tapintási érzetek használatával képzeljék el, hogy bélrendszerük normálisan működik. Eredményei szerint hipnózisban betegeinek egy része csökkenteni tudta belei összehúzódását, ami tudatos kontrollal nem sikerülhet, bélfaluk pedig kevésbé érzékennyé vált a fájdalomra.

A hipnózis hatásairól végzett kevés klinikai kísérlet szerint a módszer segíthet a fájdalom elviselésében, továbbá a szorongás, a depresszió, az alvászavar, az elhízás vagy akár a pikkelysömör gyógyításában. Nehéz ugyan jó hipnoterapeutát találni, de Whorshell szerint a lényeg az önhipnózis, melyet az ember hozzáértő segítségével könnyen megtanulhat.

A hit, az életcél, az életfeladat szintén véd a stressz okozta káros hatásoktól

A gondolatok és meggyőződések gyógyító hatására irányuló kutatások közül azok a legvitatottabbak, amelyek a vallásos hit hatásaira kérdeznek rá. Ezeknél a vizsgálatoknál gyakran megkérdőjelezik mind a módszertant, mind pedig a tudós elfogulatlanságát. Néhány kutató a placebóval állítja párhuzamba a vallásos hit egészségre gyakorolt hatásának mechanizmusát: bízni abban, hogy valamilyen isten meggyógyít ugyanolyan hatékony lehet, mint hinni egy gyógyszerben vagy orvosban.

Paolo Lissoni, a milánói San Gerardo Kórház orvosa viszont úgy gondolja, hogy a spiritualitáshoz kapcsolódó pozitív érzések ténylegesen hasznos fiziológiai válaszokat keltenek. Egyik kutatása során például arra az eredményre jutott, hogy a mélyen vallásos, előrehaladott tüdőrákban szenvedő betegek jobban reagálnak a kemoterápiára, és tovább életben maradnak, mint azok, akiket orvosaik úgy írtak le, mint akiknek "kevés hitük" van. A felmérésben követett hívők 40 százaléka még három évvel később is életben volt, míg a kontrollcsoport tagjainak csupán kevesebb, mint 10 százaléka.

Megint mások úgy vélik, valójában itt az a lényeg, hogy valaki rendelkezik-e életcéllal, bármi legyen is az. Ha van elképzelés arról, hogy miért van valaki a világon, és melyek a fontos dolgok az életében, akkor ez erősíti azt az érzést, hogy az illetőnek ellenőrzése van az események fölött, amelyek így kevesebb stresszt okoznak. De már pusztán annak is hasonló hatása lehet az egészségre, ha több idő jut olyan tevékenységekre, amelyeket az illető szeret és értelmesnek talál.
Forrás: Origo.hu - 2011. 09. 04., 10:37.
Káros a magzatra, ha jódhiányos a kismama

A korai terhesség alatti jódhiány hátrányosan befolyásolja a gyerekek pszichomotoros fejlődését. A terhesség és a szoptatás időszakában kiemelten fontos a megfelelő mennyiségű jód bevitele az anya és a baba pajzsmirigyének optimális hormontermeléséhez, ez ugyanis elengedhetetlen az embrió és később a magzat idegrendszerének egészséges fejlődéséhez is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései szerint a jódhiány globális probléma. Az emberi szervezet optimális működéséhez szükséges napi jódmennyiséget kizárólag a táplálkozással nagyon nehéz bevinni azokon a helyeken, ahol az ivóvíz nem tartalmaz elegendő jódot, ilyenkor más módon szükséges pótolni a hiányzó mennyiséget, ha el akarjuk kerülni a jódhiány miatt kialakuló kórképeket. A jód szükséges a pajzsmirigy optimális működéséhez, ami hormontermelése révén a szervezet anyagcseréjének szabályozásában központi szerepet tölt be. Különösen fontos a megfelelő mennyiségű jód bevitele a terhesség és a szoptatás időszakában, mert az embrió és a magzat idegrendszerének fejlődéséhez az anyai pajzsmirigy kielégítő hormontermelése szükséges.

Egy portugál kutatás a közelmúltban azt vizsgálta, hogy az anyák jódfogyasztása, illetve ezzel összefüggésben a pajzsmirigy működése a terhesség során milyen hatást gyakorol a babák fejlődésére. A gyerekek mentális és pszichomotoros fejlődését két éves korukig követték nyomon.
A kutatók 86 anya-baba párt vizsgáltak és azt találták, hogy az anya jódhiánya és a pajzsmirigy csökkent működése a terhesség első trimeszterében késleltette a gyerekek pszichomotoros fejlődését. A pajzsmirigyműködést a vérben keringő egyik pajzsmirigyhormon, a tiroxin (T4) szintjével jellemezték és azt találták, hogy ha az anya jódhiányban szenvedett, a tiroxinszint a terhesség első trimeszterében kevesebb, mint 10 pikogramm/milliliter volt.

A terhesség későbbi fázisaiban az anyai pajzsmirigy alulműködésnek nem volt olyan jelentős hatása, mint az első trimeszterben fellépő jódhiánynak, és az újszülött pajzsmirigyműködése is kisebb hatást gyakorolt a fejlődésre.

A vizsgálatok szerint nagyon fontos, hogy már a terhesség korai szakaszában megfelelő mennyiségű jód álljon rendelkezésre, különösen abban az időszakban, amikor az embrió idegrendszeri fejlődésének kritikus szakasza zajlik, és amikor még a magzat pajzsmirigyműködése sem biztosítja a megfelelő hormonszinteket. A kutatók azt javasolják, hogy a jódhiányos földrajzi régiókban fordítsanak kiemelt figyelmet a nők fogamzás előtti jódpótlására. Így elkerülhetők a jódhiány káros következményei a korai terhesség során, amikor sokszor még az anya sem tudja, hogy várandós.

A WHO 2003-as felmérése szerint az európaiak 57 százaléka jódhiányos, a kelet-európai régióban ez az arány 60 százalék. Az American Thyroid Association napi 150 mikrogramm jód fogyasztását javasolja a várandósság és a szoptatás időszaka alatt. A szükséges napi bevitel biztosításához azokon a helyeken, ahol az ivóvíz nem tartalmaz elegendő jódot - ami Magyarország legnagyobb részére jellemző -, gondoskodni kell a jód pótlásáról, különösen igaz ez a várandós és szoptatós anyákra. Egyes jódtartalmú gyógyvizek fogyasztása is alkalmas erre, de a szükséges napi mennyiséget a hazánkban kapható, terheseknek szánt vitaminkészítmények is tartalmazzák, melyek szedését a szülést követően a szoptatás időszakában is lehet folytatni.
Forrás: egeszsegkalauz.hu - Bodrogi Lilla - 2011. 09. 02., 14:28 - Utolsó módosítás: 2011. 09. 02., 16:16.
Kutatás: szőlővel a vastagbélrák ellen?

A Colorado Állami Egyetem kutatói megfejtették a titkát, hogy a bor- és szőlőfogyasztás hogyan fejti ki hatását a vastagbélrák ellen. A szőlő két alapvető összetevője úgy támadja meg a rákos sejteket, hogy közben megkíméli az egészséges sejteket.

A tudósok azt már korábban is felismerték, hogy a szőlő héjában található resveratrol, illetve a szőlőmag-kivonat összetevői képesek meggátolni a rákos sejtek burjánzását, de a mostani tanulmány megállapította, hogy ez a két összetevő hogyan tudja közösen, együttműködve kifejteni a rákmegelőző hatást.

"A két összetevő megfelelő aránya egy olyan gént kapcsol be, amely a rákos sejteket saját maguk elpusztítására programozza be" - mondta Jairam Vanamala, a Colorado Egyetem docense.

"Az összetevők megfelelő arányú kombinációja az egészséges sejtekre semmilyen hatással nincs, kizárólag a rákos sejteket öli meg. Az összetevők külön-külön sokkal kevésbe hatékonyak, mintha együtt fejtenék ki hatásukat a rákos sejtekre", tette hozzá Vanamala.

Ezeket az összetevőket a meghatározott dózisban pektinnel bevonva, célzottan lehet eljuttatni a vastagbélbe, ugyanis a pektin nem bomlik le a gyomor felső részében, így csak a vastagbélbe érve fejti ki hatását.

A tanulmány részletei a Frontiers in Bioscience című folyóiratban jelentek meg.
Forrás: Origo.hu
Cukorbetegek ereit védheti meg a mocsárszagú gáz: magyar kutató felfedezése az USA-ban

Szabó Csaba biológus professzorA nagy koncentrációban mérgező kénhidrogén segíthet kivédeni a magas vércukorszint érkárosító hatását. Az eredményt - amely fontos előrelépés a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében - a Texasi Egyetemen dolgozó magyar biológus, Szabó Csaba kutatócsoportja közölte az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában.

A hidrogén-szulfid - régiesebb nevén kénhidrogén - sajátos szagát a záptojáson kívül a mocsarak környékéről ismerhetjük: az elhalt növényi részek rothadása során egyéb gázok mellett ez is keletkezik. Bár nem sok jót, különösen gyógyerőt nem várnánk egy effajta orrfacsaró bomlásterméktől, a Texasi Egyetemen dolgozó magyar professzor, Szabó Csaba és kutatócsoportja most kimutatta, hogy az erek falában felszabaduló hidrogén-szulfid fontos szerephez jut a diabétesz keringési szövődményeinek kivédésében.

Az utóbbi években több laboratórium eredményei egybehangzóan arra utaltak, hogy a hidrogén-szulfid, ha alacsony szinten is, de termelődik a szervezetünkben, és parányi mennyisége dacára igen lényeges funkciót tölt be a keringési rendszer szabályozásában. Szabó professzor texasi munkacsoportja a Proceedings of the National Academy of Sciences című amerikai folyóiratban az ereket belülről burkoló sejteken - az ún. endotélsejteken - végzett legújabb kutatásaikról számol be, melyek során emberi sejttenyészetek mellett patkányokból izolált ér-darabokat, illetve mesterségesen cukorbeteggé tett patkányokat tanulmányoztak. Kísérleteik arra szolgáltattak bizonyítékot, hogy a jelenlévő hidrogén-szulfid mennyisége meghatározó a cukorbetegség érrendszeri szövődményeinek kialakulása szempontjából.

A csoport elsőként olyan cukorkoncentrációval kezelte az endotélsejteket, amely megfelel egy cukorbeteg ember vérében uralkodó viszonyoknak. A magas cukorszint hatására a sejtek fokozott mennyiségben kezdték termelni a reaktív oxigéngyököknek nevezett, rendkívül reakcióképes és a sejtekre nézve mérgező vegyületeket. Ez a folyamat felgyorsult, ha mindez alacsony hidrogénszulfid-koncentráció mellett zajlott, ellenben a hidrogén-szulfid folyamatos utánpótlása megvédte a sejteket a magas cukorszint közvetett toxikus hatásától.

A továbbiakban a kutatók kimutatták, hogy a mesterségesen cukorbeteggé tett patkányok vérében alacsonyabb hidrogénszulfid-koncentráció mérhető, mint egészséges társaikéban, és igazolták, hogy a diabéteszes patkányok egy hónapig tartó hidrogénszulfid-kezelése javít érrendszerük állapotán.

"Az endotélsejtek működésének zavara az első lépés a cukorbetegekben jól ismert érrendszeri komplikációk felé, melyek magukban foglalják a szem, a szív, a vese, a láb és sok más szerv megbetegedéseit" - mondta Szabó professzor. "Megfigyelésünk, miszerint a hidrogén-szulfid az események láncolatát ezen a korai ponton képes befolyásolni, újfajta gyógymódok fejlesztése számára szolgálhat kiindulópontul."

Melyik gáz az éltető, és melyik a méreg?

Régóta tudjuk, hogy éltető gázunk, az oxigén a sejtek nem megfelelő működése esetén súlyos mérgekké alakul, amelyek a sejt valamennyi összetevőjét - a sejthártyát, a fehérjéket és a DNS-t is - visszafordíthatatlanul károsítják. Másfelől Szabóék eredményei arra világítanak rá, hogy a hidrogén-szulfid, a bűzös és nagy koncentrációban mérgező gáz fontos védelmet nyújt a nem megfelelően felhasznált oxigén okozta károkkal szemben. A látszólagos ellentmondás kis kémiával könnyen feloldható: a vegyészetben jártasabbak számára nem meglepő, hogy a hidrogén-szulfid mint redukálószer az oxigént és veszedelmes származékait ártalmatlanítani képes, s így őrködik a sejtek vegyi egyensúlya fölött.

A magas vércukorszint következtében felborul az endotélsejtek anyagcseréje: a glükóz (vagyis a vércukor) energetikailag hatékony hasznosítása, vagyis az oxigénnel történő teljes elégetés helyett a több cukrot fogyasztó, ám kevesebb energiát termelő üzemmódra, a glikolízisre állnak át. Eközben az az oxigén, amit az energiatermelő sejtszervecskéknek, a mitokondriumoknak a cukor elégetésére kellene használnia, kémiai mellékvágányokon támadóképes reaktív oxigéngyökökké alakul. A felszaporodó szabadgyökök elkezdik felélni a sejt hidrogénszulfid-készleteit. Ez veszélyes spirált indít be, hiszen minél kevesebb védő hatású hidrogén-szulfid áll rendelkezésre, annál inkább károsodnak a mitokondriumok, s annál több szabadgyököt okádnak ki magukból. Az ördögi kör végül a sejt - esetünkben az endotélsejt - pusztulásához, végső soron a cukorbetegség érrendszeri szövődményeinek kialakulásához vezet.

Szabóék bizonyították, hogy a spirálból való menekülés egy lehetséges útja a vészesen fogyatkozó hidrogén-szulfid utánpótlása. A normális hidrogénszulfid-koncentráció helyreállítása után a sejtek cukor-anyagcseréje - a továbbra is magas cukorszint ellenére - visszatért a rendes kerékvágásba; a reaktív oxigéngyökök felszaporodása elmaradt, s a sejtek nem hajszolódtak a halálba. A terápiás felhasználás részletei még kidolgozásra várnak, azonban a szerzők bíznak abban, hogy ha sikerül az endotélsejtek hidrogénszulfid-utánpótlását megoldani, az fontos előrelépést jelent majd a cukorbetegség súlyos hosszútávú szövődményeinek megelőzésében.

2006 májusában élénk sajtóvisszhangot keltett a hír, hogy a Semmelweis Egyetem általános orvosi kara titkos szavazáson elutasította a rendkívül magas tudományos idézettséggel és Nobel-díjas ajánlókkal is rendelkező Szabó Csaba egyetemi tanári kinevezését. Az USA-ból 2005-ben hazatért, az egyetem Technológiai Transzfer Irodája igazgatójának kinevezett kutató a sajtónak azt nyilatkozta: a címet azért nem kaphatta meg, mert korábban nyilvánosan - többek között az Élet és Irodalomban - bírálta a Magyar Tudományos Akadémiát és a hazai kutatástámogatási rendszert. Az egyetem rektora, Tulassay Tivadar azonban visszautasította a vádat, és azt állította, hogy Szabó pályázatát kizárólag formai okokból, a tízéves oktatói gyakorlat hiánya miatt nem fogadták el. Az eset után a kutató visszatért az Egyesült Államokba, ahol jelenleg a Texasi Egyetem Orvostudományi Karának aneszteziológiai intézetében foglal el csoportvezetői és egyetemi tanári pozíciót.
Forrás: Origo.hu - Tátrai Péter - 2011. 09. 07., 12:16.
Mit érdemes enni szellemi leépülés ellen?

KendermagAz Alzheimer-kór kialakulásának pontos okai ugyan egyelőre nem ismertek, de annyi bizonyos, hogy a genetikai adottságokon és a családi kórelőzményen kívül a táplálkozás is komoly szerepet játszik a betegség létrejöttében, ezért megfelelő étrenddel és testmozgással jelentősen csökkenthető kialakulásának kockázata - állítja az Amerikai Alzheimer Szövetség.


A szellemi leépüléssel járó Alzheimer-kór az Egyesült Államokban 5,4 millió embert érint, és 65 év felett az ötödik leggyakoribb haláloknak számít. Magyarországon 160 ezren szenvednek a betegségben. A kutatások bebizonyították, hogy az Alzheimer-kór megelőzését segíthetik azok a táplálkozási előírások, amelyeket a szív egészségének védelmére szoktak javasolni (pl. mediterrán vagy DASH diéta). Az alábbi irányelvek betartásával az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata csökkenthető.

A természetes E-vitamin-források bevitelének növelése

Az E-vitamin igen jótékony hatású antioxidáns, amely a kutatások szerint komoly szerepet játszik az Alzheimer-kór elleni védelemben. Fontos, hogy a szervezetbe bevitt E-vitamin lehetőleg természetes forrásból származzon, például olajos magvakból (mandulából, mogyoróból, napraforgómagból, stb.) vagy zöld színű zöldségekből, elsősorban spenótból és brokkoliból. Az E-vitamin zsírban oldódó vitamin, ezért a tökéletes felszívódáshoz szükség van egészséges növényi olajokra is, amelyek ráadásul fontos E-vitamin források is egyben.

Rendszeres halfogyasztás

A halakban található többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak egyéb egészségvédő hatásaik mellett az Alzheimer-kór ellen is védenek. A szakemberek hetente kétszer, alkalmanként legalább 12 dkg hal elfogyasztását javasolják, amely lehetőleg az omega-3 zsírsavban leggazdagabb fajták valamelyike (lazac, tonhal, pisztráng vagy szardínia) legyen - a konzerv is megteszi.

Napi egy óra mozgás

A legalább közepes intenzitású mozgásformák rendszeres gyakorlása akár 45 százalékkal is csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát. Az egészséget védi a házimunka, a kertészkedés, de még a lépcsőzés is. A napi lehetőleg egy óra mozgás ráadásul nemcsak az elbutulás ellen véd, hanem segít megelőzni a depressziót is.

Intenzív fűszerezés

Indiában kisebb az Alzheimer-kór gyakorisága, mint a nyugati országokban, és számos kutató szerint ez a fűszerek, elsősorban a kurkuma gyakori használatának köszönhető. A kurkumában nagy mennyiségű kurkumin nevű antioxidáns található, amely egyebek mellett védi az agyat az Alzheimer-kór kialakulásától is.
Forrás: origo - 2011. 11. 08., 7:47.
A bélflóra egészsége - Hogyan tehet érte?

Biosa FloraAz egészség megőrzésében és a szervezet egyensúlyának megtartásában fontos szerepe van a bélflórának. Tévhitek a bélflórával kapcsolatban.


A szájnyílás és a végbél is a külvilág felé nyitott, ennek megfelelően a szervezet szinte legkomolyabb védekezőrendszerét találjuk az emésztőtraktus falában. Feladata a testidegen, veszélyes anyagok, mikroorganizmusok távoltartása úgy, hogy a tápanyagok megfelelő felszívódásá ne szenvedjen zavart.

A bélflóra számokban

• gyomor: kevesebb mint 103/ml,
• vékonybél: jejunum 103-104/ml, ileum 105-106/ml (bacteroides, bifidobacteroides, fusobact., clostridiumok)
• vastagbél: 1011-1012/ml (eddigiek+ enterococcus, peptococcus, enterobacteriaceae)

A bélflóra összetétele

Az egészség megőrzésében és a szervezet egyensúlyának megtartásában fontos szerepe van a bélflórának. A bél lumene a méhen belüli élet során még steril, majd a születést követően kezd benépesülni, elsősorban bifido- és lactobacillusokkal illetve az anya bőrén fellelhető mikróbákkal.

Nagyon fontos időszak ez, hiszen ekkor tanulja meg a szervezet védekezőrendszere az ártalmatlan és a kórokozó közötti különbségtételt is (ennek zavara későbbiekben allergiás megbetegedésekhez, krónikus gyulladásos bélbetegséghez vezethet).

Az anyatejes táplálkozás bővítését követően a bélflóra is változik, kezd egyre inkább a felnőttkori összetételhez hasonlítani. Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja, számuk az emberi sejtek tízszerese. A széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezen baktériumok adják.

A normál bélflóra funkciói

A normál bélflóra főbb funkciói: az idegen kórokozókkal szembeni védelem, az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása, a nyálkahártyát alkotó sejtek osztódásának, fejlődésének szabályozása, a maradék tápanyagok megemésztése, rövid szénláncú zsírsavak termelése (ez a bélhámsejtek elsődleges tápanyaga).

A normális bélflóra megbomlását és kórokozók elszaporodását okozhatják

• antibiotikum kezelés
• egyoldalú, helytelen táplálkozás (túl sok energia,finomított szénhidrát és zsír bevitele, kevés zöldség és folyadék fogyasztása)
• környezetszennyezés során a szervezetbe került méreganyagok (táplálékkel bejutó tartósítószerek, a termelés során használt növényvédőszerek)
• fertőzések (baktériumok, vírusok okozta gyomor-bélhurut)
• a gyomor-bél motilitás zavarai (székrekedés, vaktasakok képződése)

Ekkor különböző emésztési zavarok, puffadás, hasmenés, hasfájás jelentkezhet, irritábilis bél szindróma (IBS) is kialakulhat. Romlik a szervezet ellenállóképessége, a sérült bélfalon keresztül a méreganyagok is könnyebben átjuthatnak.

Hogyan előzzük meg a gyomorproblémákat?

A gyomor-béltraktus és a bélflóra egészségének megőrzése érdekében javasolt a gyakori, rendszeres nyugodt kis étkezés, a megfelelő energiabevitel, a finomított szénhidrátok, vörös húsok és zsírok kerülése, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fokozása, kellő mennyiségű rost- és folyadékbevitel.

Emellett fontos tényező a bélmozgásokat serknető testmozgás is, melynek a stresszfeldolgozásban is szerepe van.

Antibiotikumot csak indokolt esetben használjunk, és a kezelést követően pre- és probiotikumokkal segítsük a normál bélflóra mielőbbi regenerálódását.

Probiotikumok

Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumok, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva (colonisatio) a gazdaszervezet számára hasznos funkciót töltenek be. Másként megfogalmazva olyan élő microbialis táplálék-kiegészítők, melyek a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják.

Candida és tisztítókúra

Napjaink egyik felkapott témája a candidiasis. A Candida albicans - bár nem igazán hasznos, de természetes - alkotója a normális bélflórának, így tenyésztés során való kimutatása nem jelent feltétlen betegséget.

Azonban a bélflóra sérülésekor a gomba elszaporodhat, tüneteket, panaszokat okozva. A probléma megoldása nem a candida kiirtása lehet, hanem a normális bélflóra helyreállítása a fenitekben részletezett módon.

Gyakori kérdés a különböző béltisztító kúrák, bélmosások hatékonysága, hatásossága. Már őseink is tudták, hogy az időszakosan tartott böjt és a székletrendezés, hashajtás segít az egészség megőrzésében.

Napjainkban ez fokozott hangsúlyt kap, mivel lényegesen több méreganyag kerül a szervezetünkbe (légszennyezés, tartósítószerek, növényvédelem, stb.), a fenitekben részletezett módon illetve a stressz is állandó része életünknek.

Ezért bármelyik módszert is választjuk, mindenképp használunk szervezetünknek.

Ha nem kívánunk külső segítséget igénybevenni, hasonló hatást érhetünk el hetente beiktatott zöldség-gyümölcs napokkal, illetve kúraszerű hashajtással.
Forrás: WEBBeteg - Dr. Plósz János belgyógyász, gasztroenterológus - 2011.10.15 15:41.
Brokkoli: egyen virágot rák ellen!

Bio+Activa Brokkolicsíra kapszulaNeve még idegenül cseng, de bizonyára hamar megkedvelteti magát ez az üde színű - szó szerint - zöldség! Legfőbb erénye rákmegelőző hatása nyersen és főzve egyaránt!

Ismerjük meg!
A brokkoli (Brassica oleracea) vagy spárgakel a keresztesvirágúak családjába tartozik, neve is mutatja, hogy káposztafélével (Brassicaceae) van dolgunk. A brokkolinév olasz eredetű, jelentése káposztabimbó. Mintegy harminc fajtája ismert.

A tavasszal vetett zöldségnövény élénk, haragoszöld hajtásain fejlődnek ki a virágrózsák. Vannak világos, sőt fehéres változatai is. Attól függően, hogy milyen tenyészidejű fajtáról van szó, 40-100 nap alatt jelenik meg a virágrózsa. A virágzatban lazán álló virágok külön-külön száron helyezkednek el. Akarfiolhoz hasonlóan a brokkolinak is a virágát fogyasztjuk, és a virágokat tartó szárakat. Kevesebben tudják, hogy a virágzatot körülzáró levelek közül a zsenge, belső levelek is felhasználhatók étkezési célokra. A fogyasztásra alkalmas virágzat 250-700 g-ot tesz ki. A virágrózsákat bimbós állapotban 10-15 cm-es szárral szedik le. Főhajtása a legfinomabb, az ennek kivágása után hajtott oldalhajtás valamivel kisebb élvezeti értéket nyújt.

Nálunk még kevésbé ismert, de a világon esztétikus zöld színe és egyéb kedvező tulajdonságai miatt, például, hogy egy tőről a virágrózsa többször is szüretelhető, már megelőzte a karfiolt, mind a termőterületet, mind a felhasználást tekintve. Hidegtűrőbb, mint a többi káposztaféle vagy a kelbimbó. Szezonja őszre és a tél elejére esik.

Miért jó?
A brokkoli számos értékes tápanyagot hordoz, ráadásul a többi káposztafélénél könnyebben emészthető formában. 100 g főtt brokkoli 20-30 kcal, illetve 90-120 kJ energiát hordoz. Zsírtartalma mindössze 0,2 g, emészthető szénhidrátja 2 g, fehérjéje 2-3 g, és 3-4 g növényi rostot tartalmaz, a nyers zöldség ezen értékeknél valamivel többet.

Ásványi anyagai közül említésre máltó a kálium (300 mg fölött), a kalcium (100 mg körül), a magnézium, nátrium, a vas, a cink és a foszfor. A főtt brokkoliban már nincs meg a nyers növény A-vitaminja, de mintegy 90 mg C-vitamint tartalmaz. A nyers növényben B1-, B2-, B6-vitamin és E-vitamin is kimutatható, valamint az A-vitamin provitaminja, a karotin. Gazdag növényi flavonoidokban, indolokban és izotiocianátokban.

Kutatások bizonyítják, hogy a brokkolinak a többi káposztafélével együtt jelentős szerepe van a rákos megbetegedések kialakulását megakadályozó étrendben. A kemopreventív anyagok képesek megelőzni, megállítani, illetve akár visszafordítani a daganatok kialakulását. Többek között a brokkoliban megtalálható az a szulforafan nevű anyag is, ami állatkísérletekben már bizonyított. Ez az ún. kemopreventív molekula segíti a szervezetnek a daganatos sejtek elpusztítását célzó természetes folyamatainak beindulását, a programozott sejthalálnak nevezett jelenséget. Ezen kívül a szervezet méregtelenítésében fontos enzimek működését is támogatja, s ezáltal hamarabb eltűnnek a szervezetből a rákkeltő anyagok, továbbá lassítja az öregedést.

Eddig a végbél-, hólyag, a prosztatarák, egyes - főként női - daganatok és az áttétképződés megelőzésében játszott szerepét vizsgálták. A férfiaknak jó szívvel tanácsolható, hogy hetente legalább egyszer egyenek karfiolt vagy brokkolit. A nőknek nem kevésbé! A brokkoliban található, ún. indolok közül az indol-3-karbinollal végeztek kísérleteket, s kiderült, hogy inaktivál egy tumornövekedést serkentő ösztrogénszármazékot, a 4-hidroxi-ösztront. Így különösen az ösztrogénfüggő emlő- és egyéb daganatok esetében játszhat szerepet a rákmegelőzésben. A brokkoli anyagai az áttétképződés esélyét is csökkentették.

A brokkoliban bőségesen található kampferol a petefészekrák kialakulását gátolja.
A brokkoli szulforafanja a gyomorfekély kialakulásának főbűnösét, a Helicobacter pylorit is segít visszaszorítani. Gastritis ellen napi 100 g brokkolit volna érdemes felírni.
Alighanem, számtalan jótékony egészségügyi hatás bújik még meg a növényben, melyek felkutatása pusztán idő és pénz kérdése. Még a végén gyógyzöldséggé válik!

Hogyan fogyasszuk?
Fogyasztásának fő szezonja az őszi és téli hónapokban van. Vásárláskor frissességét leginkább üde, vízzel telt levelei garantálják. Az apró virágok bimbósan a legfinomabbak, tehát a sárgászöld virágok megjelenése a brokkoli fején nem éppen a kiváló minőség jele. Nyáron a mélyhűtve kapható áruból készíthetjük el brokkolis ételeinket.

Fogyasztása sok szempontból megegyezik a karfioléval vagy a kelbimbóval, a szár esetében pedig a spárgával. A leszedett zöldség a növényről leválasztva is kivirágzik, így bár hűtőben eláll 1-2 napig, sokat veszít jó minőségéből. Ha nem tudjuk azonnal elkészíteni, 3-4 perces előfőzést (blansírozás) követően fagyasszuk le.

Felhasználás előtt gondosan, több vízben megmossuk. Célszerű huzamosabb ideig áztatni, hogy az apró rovarok vagy férgek távozzanak belőle. Egyszerűen párolhatjuk vajon, kevés sóval köretnek. Készülhet belőle zöldségleves vagy tejszínes krémleves, sűrű mártás. Számtalan előétel-féleség készülhet belőle, de töltelékek és mártások alkotójaként is felhasználható. Zsenge leveliből főzelék készíthető. Sajtmártással vagy kirántva főételnek is megteszi.

Főzéskor ügyelni kell, hogy a szárnak több időre van szüksége a megpuhuláshoz, a bimbók viszont pillanatok alatt szétfőnek. Ezért a bimbós részeket csak a forrás után kezdődő 8-10 percnyi főzés után tegyük a főzővízbe, és ne hagyjuk benne 4-6 percnél tovább. A főzővízbe tett só mellett kevés citromlé különlegesen finom ízt ad a zöldségnek. A párolt brokkoli nagyon finom különböző főtt tésztás ételek elkészítéséhez, és jól illik hozzá a pirított zsemlemorzsa.
Végül egy finom recept: brokkolikrém pirítós kenyérre vagy töltelékbe. A krémet a brokkoli zsenge szárából készítjük. Sós-citromos vízben puhára főzzük, majd levét leöntjük. Kevés pirított vajban megforgatjuk, majd áttörjük. Hozzáadjuk néhány főtt tojás sárgáját, némi vajat és a fűszereket; szerecsendiót, törött fehérborsot. Kevés zúzott fokhagymával és petrezselyemmel is ízesíthetjük.
Úgy tűnik, nyers hajtásaiban még több rákellenes anyag található, ezért újabban nyersen, salátának, saláta összetevőnek is fogyasztják.

Tippek, tanácsok
Az első szüret után növő oldalhajtásokon fejlődő virágrózsák egy kicsivel kevésbé ízletesek, mint az első termések. A piacon ezt legfeljebb a háztáji termelőktől kérdezhetjük meg. Az ősz eleji brokkoli nagy valószínűséggel az első szüretből származik, ha ebből veszünk többet, érdemes ilyenkor eltenni belőle a mélyhűtőbe. A másik lehetőség, hogy ha van, saját kiskertben is próbálkozunk brokkoli termesztéssel.

Érdekességek
Ősének egy kaukázusi őskáposztát tartanak, mások egy krétai vadkáposztát feltételeznek felmenői között. Jelenlegi formájában - úgy tartják - a Földközi-tenger vidékéről származik. Már a rómaiak is kultúrnövényként termesztették. Medici Katalin jóvoltából került a XVI. századi Franciaországba, majd Angliába, de Európában lényegében csak a XVIII. századtól vált egyre ismertebbé, és csak a II. Világháború óta közismert és közkedvelt zöldségfélévé. Leginkább Franciaországban és Olaszországban kedvelt, utóbbiban igen nagy mennyiségben termesztik.
Forrás: Házipatika.hu
Így befolyásolja egyes gyógyszerek hatását a kávé

FruitCaféSok ember számára elképzelhetetlen a reggel egy jó kávé nélkül, és a nap későbbi szakaszában is isznak még egy-két csésze feketét. A kávé mellékhatásai közül a szívdobogás és az alvászavar közismert, ám kevesen tudják, hogy a kávé bizonyos gyógyszerek hatását is felerősítheti, vagy éppen gátolhatja.


A gyógyszerek és az élelmiszerek kölcsönhatásait ugyan általában nem szokták a használati útmutatókban vagy a csomagoláson feltüntetni, de a kávéról már bebizonyosodott, hogy megváltoztathatja bizonyos készítmények működését. A beszedett gyógyszerek hatását leginkább a kávéban lévő koffein befolyásolja, de más összetevők is szerepet játszanak a folyamatban.

Korábbi kutatások bizonyították, hogy legalább egy tucat gyógyszer - többek között antidepresszánsok, csontritkulás elleni készítmények, ösztrogénpótló és pajzsmirigyre ható szerek - hatását befolyásolhatja a kávéfogyasztás. Egy 2008-as kutatás eredménye szerint például azoknál, akik közvetlenül kávéivás előtt vagy után vették be levotiroxin (L-tiroxin) hatóanyagú pajzsmirigy-gyógyszerüket, 55 százalékkal csökkent a készítmény felszívódásának mértéke. Egy másik kutatás szerint a kávé akár 60 százalékkal is mérsékelheti az alendronát tartalmú csontritkulás-gyógyszerek hatását, valamint nőknél jelentősen csökkentheti az ösztrogénhormon szintjét.

Az is kiderült, hogy néhány gyógyszer kifejezetten fokozza a kávé és más koffeintartalmú italok hatását. Ebbe a csoportba tartoznak antidepresszánsok, antibiotikumok és fogamzásgátló tabletták, amelyek blokkolják a koffein lebontását segítő CYP1A2 enzimet, így a koffein a normálisnál jóval hosszabb ideig, akár négy órával tovább marad a szervezetben, és ez különféle mellékhatásokat (szívdobogás, nyugtalanság, álmatlanság, stb.) okozhat.
Forrás: Origo.hu
Mindenkinek ajánlja a téli D-vitamin-pótlást a szakértő

Flavitamin D3Az [origo] által megkérdezett szakértő szerint az egészséges embereknek is ajánlott ősztől kora tavaszig D-vitamint fogyasztani tabletta vagy cseppek formájában, táplálékkal ugyanis szinte lehetetlen az ajánlott napi mennyiséget bevinni a szervezetbe. Mivel a vitamin zsírban oldódik, a szervezet képes raktározni, így az sem káros, ha valaki többnapi adagot összevon, és egyszerre, egy adagban fogyasztja el.


Télen a napsütéses órák számának csökkenésével visszaesik a szervezet D-vitamin-előállítása, pedig növeli a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. "Míg arra nézve nincs tudományos bizonyíték, hogy a bőséges C-vitamin-bevitel megakadályozza az influenzafertőzést, a D-vitaminról igazolták, hogy segít a fertőzések megelőzésében" - mondja dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. Számú Belgyógyászati Klinika endokrinológusa.

Nehéz táplálékkal elegendő D-vitamint felvenni

A D-vitamin-raktárakat a legkönnyebben napozással tölthetjük fel, itthon azonban októbertől márciusig nem áll rendelkezésre elegendő napfény. "Bár ma szép napos időnk van, ez a napsugárzás nem megfelelő a D-vitamin képződéséhez. Ennek bizonyítéka, hogy még ha valaki órákra fekszik is ki a decemberi napra, akkor sem ég meg" - mondja dr. Lakatos.

Napfény hiányában pedig marad a táplálék általi D-vitamin-bevitel, illetve a célzott vitaminpótlás tabletta vagy cseppek formájában.

Bár a hivatalos magyar ajánlások egyelőre nem követik a nemzetközi új ajánlásokat, Lakatos szerint egy felnőtt, egészséges, nem D-vitamin-hiányos embernek napi 800-1000 nemzetközi egység D-vitamin javasolt. Amennyiben valaki a nyári időszakban keveset tartózkodott a napon, azaz D-vitamin-raktárát nem töltötte fel, átmenetileg 1000 egységnél is nagyobb mennyiségű vitaminra lehet szüksége.

Az élelmiszerek közül elsősorban a tengeri halakban, a tojásban, a májban és a halolajban található D-vitamin. 100 gramm párolt lazac 360 egység, 100 gramm makréla 345, 100 gramm angolna 200, 100 gramm olajos tonhal 235, 50 gramm olajos szardínia pedig 250 egység D-vitamint tartalmaz. Egy átlagos tojásban 20 egység található, 100 gramm marhamájban 15 egység, egy nagy kanál (15 ml) csukamájolajban pedig 1360 egység D-vitamin van.

A tejet, tejtermékeket szintén gyakran sorolják a D-vitaminban gazdag élelmiszerek közé, de ez tévedés. "Egy liter tejben csak körülbelül 30 egységnek megfelelő D-vitamin található, ez messze elmarad a javasolt napi 800 egységtől. Az USA-ban, ahol a tejeket D-vitaminnal dúsítják, valóban fedezhető tejből is a D-vitamin-szükséglet. Nálunk viszont egyelőre csak a D-vitaminnal dúsított joghurtok, illetve margarinok kezdenek terjedni" - mondja Lakatos.

"Mivel a magyarok kevés tengeri halat fogyasztanak, marad a vitaminkészítmény, de multivitaminok helyett ajánlott inkább receptköteles D-vitamin-tablettát vagy cseppet fogyasztani a téli időszakban. Mivel a D-vitamin zsírban oldódik, a szervezet tárolja, így az sem káros, ha valaki többnapi adagot összevon, és egyszerre, egy adagban fogyasztja el" - mondja az endokrinológus.

A magyar ajánlás elmarad az amerikaitól

A legutóbbi, 2010 novemberében kiadott amerikai ajánlás a gyermekek és a felnőttek napi D-vitamin-bevitelét 600 nemzetközi egységben határozta meg, szemben a korábbi 400 egységgel, 70 éves kor felett pedig 800 egységet javasolnak.  A D-vitamin-bevitel biztonságos felső határa 1 és 3 éves kor között 2500 egység, 4 és 8 év között 3000 egység, a többi korosztály esetében pedig 4000 egység naponta. A túlzott vitaminbevitel vesekő kialakulásához, szélsőséges esetben a vese elmeszesedéséhez vezethet.

A magyar D-vitamin-ajánlás jelenleg napi 200 egység. Ez az ajánlás azonban nem a megelőzésre, hanem az ismert hiányállapotok kiküszöbölésére, D-vitamin esetében az angolkór megakadályozására született.

A szolárium is segíthet, de csak módjával ajánlott

"Sokakban él az a tévhit, hogy a télen napfény hiányában nélkülözött D-vitamin rendszeres szolárium használattal pótolható, de ez nagy veszélyt rejt magában, hiszen az UV sugarak elősegítik a bőrdaganatok kialakulását" - olvasható a Magyar Dermatológiai Társulat legfrissebb sajtóközleményében.

"A szoláriumok közül csak a legmodernebb csövekkel rendelkezők képesek a D-vitamin-pótlásra, az elavultabbak kifejezetten károsak. Azonban a heti egy szoláriumozást is ajánlott lenne kiegészíteni vitaminnal" - mondja Lakatos.

Korábban a D-vitamint csak a csontok egészségével hozták kapcsolatba, az elmúlt évtizedben azonban fény derült arra, hogy a szervezet szinte valamennyi életfontosságú folyamatában szerepet játszik. Ismertté vált többek között, hogy a vitamin hiánya növeli a vastagbél, az emlő, a petefészek és a prosztata daganatainak gyakoriságát. Szerepe van az idegrendszer egészséges működésében, és hiánya növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél megfelelő D-vitamin-szint mellett csökkenthető a diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszerek adagja.
Forrás: origo - 2011. 12. 07., 10:34 - Utolsó módosítás:2011. 12. 07., 13:34.
Ezek a legjobb koleszterincsökkentő élelmiszerek

FlavinA tartósan magas koleszterinszint többek között azért veszélyes, mert az érelmeszesedés kialakulásának első számú kockázati tényezője. A koleszterinszint általában sikeresen csökkenthető étrendi és életmódbeli változtatásokkal: a zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonafélékben gazdag táplálkozás, rendszeres testmozgás, valamint a stressz csökkentése jótékonyan hat a koleszterinszintre.


Az általános tanácsok mellett amerikai dietetikusok összegyűjtötték és közreadták a legújabb kutatásokon alapuló, a koleszterinszintet leginkább csökkentő élelmiszerek listáját.

1. Teljes kiőrlésű gabonafélék és zab
Egy öt évig tartó, az érelmeszesedést is vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a teljes kiőrlésű gabonaféléket leggyakrabban fogyasztóknál a leglassabb az erek falvastagságnak növekedése.

2. Áfonya
Az áfonya a benne lévő pterosztilbén nevű vegyület miatt a gyógyszerekkel összemérhető mértékben képes csökkenteni a koleszterinszintet, ráadásul jóval kevesebb mellékhatása van. Korábbi kutatások azt is bizonyították, hogy az áfonyában lévő antioxidánsok (pl. antocianinok) a "rossz" (LDL-) koleszterinszintet igen hatékonyan csökkentik.

3. Olajos magvak
Naponta egy kis marék olajos mag elfogyasztása csökkentheti az összkoleszterin- és az LDL-koleszterinszintet, valamint növelheti a jó (HDL) koleszterin szintjét.

4. Csokoládé
Örömhír a csoki rajongóknak, hogy az étcsokoládé többek között a koleszterinszintet is javítja. Célszerű a mesterséges édesítőktől és tejtermékektől mentes, minél magasabb kakaótartalmú fajtákat választani.

5. Olívabogyó, olívaolaj és avokádó
A bennük lévő telítetlen zsírsavak védenek a cukorbetegség és a szívbetegségek ellen, valamint csökkentik a rossz, és növelik a jó koleszterin szintjét.

6. Lenmag és lenmagolaj
A szakemberek szerint a lenmag és a belőle készült olaj védi a szívet és javítja a koleszterinszintet. Tegyen egy evőkanál őrölt lenmagot kedvenc süteményébe vagy joghurtjába!

7. Szójatermékek
A jó minőségű szójatermékek (pl. tofu vagy edamame bab) önmagukban ugyan nem csökkentik a koleszterinszintet, de a húst helyettesítve mindenképpen egészséges fehérjeforrást biztosítanak.

8. Leveles zöldségek
A zöld színű leveles zöldségek, (pl. spenót vagy fodros kel) rendkívül rostdúsak, emellett igen sok bennük a koleszterinszintet csökkentő, lutein nevű karotinoid, amely gyulladásgátló hatása révén segít megelőzni a szívbetegségek kialakulását is.

9. Tengeri alga (chlorella)
Itthon is kapható, omega-3 zsírsavakban igen gazdag algafajta, amely por formájában az ételekbe keverve fogyasztható, és hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet.
A dietetikusok hangsúlyozzák, hogy a magas koleszterinszint nem az egyedüli oka a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának, ám mindenképpen hozzájárul ahhoz. Éppen ezért célszerű rendszeresen ellenőrizni a koleszterinszintünket, és megfogadni az étrend átalakítására vonatkozó tanácsokat.

Három koleszterincsökkentő recept


Ananászos pirított rizs
Hozzávalók: pár szál zöldhagyma, kis fej hagyma, piros húsú kaliforniai paprika, főtt barnarizs, ananász kockákra vágva (legjobb a friss ananász), olaj (lehetőleg szezám- vagy mogyoróolaj), egy kevés csípős szósz (pl. Tabasco vagy Sriracha, de Erős Pista is megfelel), ízlés szerint só.

Közepes tűzön melegítsünk át egy magas falú serpenyőt. Öntsünk bele pár kanál szezámolajat, majd adjuk hozzá a kockára vágott hagymát, zöldhagymát és paprikát. Folyamatosan keverve pirítsuk 5 percig, majd adjuk hozzá az ananászt és pirítsuk tovább 1-2 percig. Tegyük bele az előre megfőzött barnarizst és egy kis csípős szószt, majd jól keverjük össze. Pirítsuk további 5 percig, amíg a rizs barnulni kezd. Vegyük le a tűzről, ízlés szerint sózzuk és tálaljuk.

Grillezett zöldségszendvics
Hozzávalók: 2 szelet teljes kiőrlésű kenyér, negyed avokádó, pár csík marinált paprika (konzerv), hagyma, cukkini, 1 gerezd fokhagyma, 1 szelet citrom, 1 evőkanál extra szűz olívaolaj, őrölt bors.

Villával törjük össze az avokádót egy tálban, locsoljuk meg a citrom levével, majd tegyük félre. Szeleteljük fel a hagymát, a cukkinit és a marinált paprikát vékony csíkokra, hogy kényelmesen ráférjenek a kenyérre. Hevítsünk fel egy serpenyőt, öntsük bele az olívaolajat, majd adjuk hozzá a cukkinit. Pároljuk, amíg puha, de roppanós nem lesz. Tegyük félre a cukkinit, majd pároljuk üvegesre a hagymát, és azt is tegyük félre. A marinált paprikacsíkokat csak egy percre tegyük a serpenyőbe, hogy átmelegedjenek, majd tegyük azt is a hagymához és a cukkinihez. A kenyérszeleteket mindkét oldalon enyhén pirítsuk meg, majd dörzsöljük be a fokhagymagerezddel. A szendvics összeállításához kenjük az avokádókrémet a kenyér egyik felére, majd halmozzuk rá a meleg cukkinit, hagymát és paprikát. Szórjunk őrölt borsot a tetejére, rakjuk rá a másik szelet kenyeret, és azonnal tálaljuk.

Zöldséges burrito (reggelire is)

Hozzávalók 2 burritóhoz: 2 tortilla lepény (lehetőleg teljes kiőrlésű), 2 evőkanál mártás (pl. paradicsomos vagy csípős), 4 tojás, egy nagy marék friss spenót, 1 paradicsom, 1 zöld kaliforniai paprika, hagyma, 1 kanál extra szűz olívaolaj, só és bors.

Vágjuk apróra a paprikát és a hagymát, majd közepes lángon az olívaolajjal kezdjük el párolni egy serpenyőben. Pároljuk körülbelül 5 percig, amíg a hagyma és a paprika puhulni nem kezd. Egy tálba törjük fel a tojásokat, adjunk hozzá egy pici vizet (vagy tejet), majd verjük fel. Vágjuk össze a paradicsomot, azt is tegyük a serpenyőbe a friss spenóttal és a tojásokkal együtt. Folyamatosan keverjük addig, amíg a spenót összeesik és a tojások omlettállagúak lesznek. Ezalatt melegítsük meg a tortillákat, kenjük meg őket egy-egy kanál szósszal, majd halmozzuk rá a tojásos zöldségeket. Kicsit sózzuk és borsozzuk, majd melegen tálaljuk. Ezt az ételt még egészségesebbé tehetjük, ha tojás helyett egy fél doboz lecsepegtetett tofut morzsolunk a serpenyőbe.
Forrás: origo - 2011. 12. 06., 5:43 - Utolsó módosítás:2011. 12. 06., 18:20.
Mi is pontosan a rák?

Ki gondolná, hogy szervezetünkben nap mint nap keletkezhetnek rendellenes sejtek? Mivel azonban az immunrendszer hatékonyan pusztítja őket, sokáig egészségesen élhetünk. Mitől rendellenes egy sejt, és hogy tud tumorrá szaporodni?

A daganatok kialakulása

Daganatképző sejtek bármely szöveti sejtből kialakulhatnak, ha mutagén (egy gén megváltozását okozó) hatásnak vannak kitéve, és valóban meg is történik a sejt DNS-ének mutációja. Természetesen a genetikai anyag nem minden változása vezet valóban tumoros elfajuláshoz, csak ha a DNS olyan pontjain történik, amelyeknek a sejtosztódás lezajlásában, szabályzásában döntő szerepe van. Rendszerint több tényező és több, a genetikai anyagban bekövetkező változás szükséges a daganatok kialakulásához.
A tumorkeletkezés leggyakoribb oka az emberi génállományban található, a növekedést szabályozó génekkel rokon, úgynevezett proto-onkogének aktiválódása. Ez vezet a szövetregeneráció során rendellenes utódsejt képzéséhez, a sejtcsoport elfajulásához.
Szervezetünkben nap mint nap - egyes adatok szerint napi mintegy ezer alkalommal - keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel az immunrendszer sejtjei - a limfociták, NK- sejtek, stb. - ezeket normálisan képesek felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújnia a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól. Erre nagyobb az esély, ha az immunrendszer valamiért eleve gyengébb hatásfokkal működik. Ismert tény, hogy egyes betegségek (pl. AIDS) vagy immunszupresszív gyógyszerek szedése gyengítik az immunrendszert.

Jóindulatú vagy rosszindulatú?

A rendellenes működésű sejteket három nagy csoportba osztjuk:
A jóindulatú (benignus) tumor soha nem ad áttétet, a helyén marad, és a környező sejtektől, szövetektől saját kötőszövetes tokban elhatárolódva növekszik. Eltávolítása után a beteg maradéktalanul gyógyultnak tekinthető. Leggyakoribb képviselői a méh simaizom-tumorai, a miómák, egyes festékes bőrelváltozások, illetve a főleg a tarkón és háton található zsírtumorok. A jóindulatúság relatív fogalom. A növekvő daganat - például az agyban - a környező szövetek nyomásával, működésük befolyásával szóródás nélkül is számos problémát okozhat. Másfelől - például a jóindulatú bőrdaganatok egy része is ilyen - valamely külső behatásra rosszindulatúvá fejlődhetnek. A daganat rosszindulatúvá válása sok esetben erősen függ a daganat méretétől.
Mindebből következik, hogy valamennyi daganatra, így a jóindulatúakra is érvényes, hogy elengedhetetlen a minél korábbi diagnózis és kezelés.
A semimalignus (átmeneti) tumor szintén nem ad áttétet, de tokja sincs, így könnyen belenő a környező szövetekbe, azokban terjed és roncsol, elégtelen műtéti eltávolítás után kiújul.
A semimalignus tumorok egyik képviselője a Paget-kór, mely az emlőbimbót és a bimbóudvart érintő eckéma szerű, hámló gyulladás formájában jelenik meg.
A rosszindulatú (malignus) tumor sejtjei képesek arra, hogy a primer tumorról leszakadva a vér, nyirokrendszer és közvetlenül a szövetek útján újabb helyekre vándoroljanak a szervezetben. Az elszabadult sejtek útközben elpusztulhatnak, az immunrendszer megsemmisíti őket, vagy pedig megtelepszenek, és osztódni kezdenek; ekkor beszélünk áttétről (metasztázisról).
A neoplázia (karcinóma, szarkóma, rák) összefoglaló neve tehát azoknak a betegségeknek, amelyeket rendellenes anyagcseréjű sejtek féktelen szaporodása és áttétképző képessége jellemez. A karcinómák hámeredetű (fedőhám, mirigyhám)daganatok, a szarkómák pedig kötőszövetek, támasztószövezet, izmok és származékaik sejtjeiből alakulnak ki.
A fehérvéfűség külön kategóriát képez, amely vagy a nyirok csomók vagy a csontvelő rosszindaltú megbetegedésének következménye.
A rosszindaltúan elfajult (malignusan transzformált) sejtek nem csupán nyomják a környező szöveteket, meg is támadják azokat, beléjük hatolnak - ezt nevezik a szakemberek beszűrődésnek, infiltrációnak. Mivel nem fejlődnek ki rendesen, nem képesek az eredeti sejttípusuknak megfelelő működésre, csupán a szaporodást tekintik feladatuknak. Így az egészséges sejtektől, a szervezet egészétől elvonják az oxigént és a tápanyagokat.
A hámszövetből kiinduló rosszindulatú rákok a karcinómák, a kötőszövetieket pedig szarkómáknak nevezik. A rákos megbetegedéseket azon szervek alapján is lehet csoportosítani, amelyben az elsődleges (primer) tumor létrejön.

Nem jobb későn, mint soha
Az elsődleges tumor mielőbbi felfedezése és eltávolítása azért fontos, mert minél tovább növekedik, annál valószínűbb, hogy valóban áttétet is képez. A teljes gyógyulás csak valamennyi tumoros góc felszámolásával érhető el, de amennyiben a primer daganatot nem fedezik fel idejében, ez már nem mindig lehetséges. Ilyenkor a betegség halálos kimenetelű.
A metasztázisok rendszerint az eredeti tumorhoz közel vagy a műtéti hely közelében, a közeli nyirokcsomókban, illetve a vérárammal elérhető szervekben képződnek.
A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, - azaz környezeti tényezők, - valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak, illetve felerősíthetik a külső hatást.
A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
A fejlett országok leggyakoribb tumorai a férfiak vastag-, végbél- és prosztatarákja, a nők jóindulatú méhpolipja, a méhnyak- és az emlőkarcinóma. Gyermekek és idősebbek között a vérképző-szervi tumorok a leggyakoribbak.

A rák számokban
A 2003-as Nemzetközi Rákjelentés adatai szerint az ezredfordulón az összes halálozás 12%-a következett be rákos megbetegedés miatt, azaz 6,2 millióan haltak meg, és 5,3 millió férfi és 4,7 millió nő betegedett meg valamilyen rákban. A tendencia még mindig növekvőben van. Felvilágosítással és idejében végzett szűrővizsgálatokkal az esetek egyharmadát lehetne megelőzni, egyharmadát gyógyítani, a betegek fennmaradó egyharmadát pedig megfelelő életminőség-javító kezelésben részesíteni.
A leggyakoribb rákfajták kétségtelenül a dohányzáshoz köthető légzőszervi rákok. A leggyakoribb a tüdőrák évi 1,2 millió újonnan regisztrált megbetegedéssel. Ezt követi a mellrák, több mint egymillió esettel. A kolorektális rákok 940 ezer, a gyomorrákok 870 ezer új megbetegedést hoztak évente. A gyomorrák a helytelen táplálkozással van összefüggésben, és inkább a fejlődő országokra jellemző, az esetek száma azonban örvendetesen csökken. Európa központi részén a gyomorrák okozta halálozás egy emberöltő alatt 60%-kal esett vissza. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a sózott, füstölt áru helyett friss és mélyhűtött húsokat, halat fogyaszthatunk. Örvendetesen nőtt a gyümölcs és zöldségfogyasztás.
A sort a máj, a méhnyak- a gégerákkal lehet folytatni, majd a hólyagrák és a Non-Hodgkin limfóma, a leukémiás, prosztata- és hererákos megbetegedések következnek. Évi 200 ezer és annál kevesebb megbetegedés írható - sorrendben - a hasnyálmirigy, petefészek, vese, méh-, idegrendszeri rákok számlájára. Ezeket követi a melanoma, a pajzsmirigy- a gégerák és a Hodgkin-kór.
A rák okozta halálozásban némileg eltér a sorrend. Itt is a tüdőrák vezet, de a gyomorrák a második, amit a májrák követ.
A szerteágazó kutatásoknak hála az egyik leggyakoribb tumoros megbetegedés, a mellrák gyógyításában jelentős eredményeket értek el. Az ötéves túlélés a fejlődő országokban is 75 % fölött van.

Magyarországon a rákstatisztikák tendenciái nagyrészt megfelelnek a nemzetközi folyamatoknak, azzal a szomorú kiegészítéssel, hogy a szív- és érrendszeri halálozás után a második helyen állnak a rákos megbetegedések, és európai felmérések tanúsága szerint a férfiak tekintetében első, a nők esetében a második helyen állunk a rák okozta halálozásban. Némileg reménykeltővé teszi a képet, hogy napjainkra a legtöbb rák esetében megállt a meredek növekedés. A férfiakkal ellentétben még mindig nő azonban a nők tüdőrákjának előfordulása. Egyértelmű, hogy ez a lányok és asszonyok emelkedőben lévő dohányzása tragikus következményeként értékelendő.
Forrás: Szerző: Máriáss Márta, Forrás: HáziPatika.com Megjelent: 2004. augusztus 10.
Ajánlások a rák megelőzésére az eddigi legátfogóbb életmódvizsgálat alapján

Sokan a mai napig azt hiszik, hogy a daganatos betegségek kialakulása genetikailag előre meghatározott, pedig a legújabb kutatási eredmények szerint megfelelő életmóddal a rákbetegségek majdnem fele megelőzhető lenne.

Az eddigi legátfogóbb, az életmód és a daganatos betegségek kialakulásának összefüggéseit vizsgáló brit kutatás eredményei szerint a brit férfiaknál az összes rákos eset 45, nőknél pedig 40 százaléka megelőzhető lenne. A Cancer Research UK brit rákkutató intézet felmérése szerint a Nagy-Britanniában évente diagnosztizált esetek harmada, azaz körülbelül 100 ezer megbetegedés négy életmódbeli tényezőre vezethető vissza: a dohányzásra, az egészségtelen táplálkozásra, az alkoholfogyasztásra és az elhízásra.

A dohányzás még mindig a legnagyobb kockázati tényező: férfiaknál a daganatos betegségek 23, nőknél pedig 15,6 százalékáért felelős. A kutatók azonban azt is megállapították, hogy férfiaknál a zöldség- és gyümölcsfogyasztást mellőző étrend a daganatok 6,1 százalékáért felelős, nőknél pedig a túlsúlyra vezethető vissza a rákos esetek 6,9 százaléka. A rákkutató intézet munkatársai szerint nem várt eredmény, hogy férfiaknál ennyire fontos a friss zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend, és eddig az sem volt egyértelmű, hogy nőknél az elhízás nagyobb kockázatot jelent, mint az alkoholfogyasztás.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmények alapján a daganatok nagyjából 40 százalékát olyan tényezők okozzák, amelyeket mindenki befolyásolni tud - ha akar. Persze nem arról van szó, hogy - főleg így az év végi ünnepek közeledtével - az emberek időnként ne engedhetnének meg maguknak egy kis lazítást. Az intézet vezetője szerint azt kellene mindenkinek belátni, hogy hosszú távú életmódváltással csökkenteni tudják a rák kialakulásának kockázatát. Az egészséges életmód ugyan nem jelent 100 százalékos garanciát a rák megelőzésére, de a daganatok kialakulásának kockázatát mindenképpen jelentősen csökkenti - tette hozzá.
Forrás: origo - 2011. 12. 12., 5:56 - Utolsó módosítás:2011. 12. 12., 8:00.

Flavin.eu a facebook -on.

Flavin7

Flavin