Őssejtterápia - Olimpiq StemXCell

Mi az őssejt?
Korlátlan számú osztódásra, önmegújulásra képes, nem specializálódott sejtek, amelyek aszimmetrikus osztódás révén önmagukhoz hasonló sejteket képeznek, és emellett elkötelezett utódsejteket is létrehoznak.
A fogantatás után a petevezetékben a felé vándorló és osztódó, majd ott beágyazódó magzatkezdemény még mindenre-képes (totipotens) sejtekből áll.
A magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg e sejtek specializálódása ideg-agysejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké, stb. E sejtekben a genetikai anyag (DNS) különböző szakaszai lépnek működésbe, s így válnak képessé a szervek és szövetek speciális feladatuk ellátására. Ennek az az ára, hogy elvesztik mindenre képes esélyüket. A magzati fejlődés során azonban megmarad néhány ilyen mindenre képes sejt, ezeket szöveti őssejtnek (hemopoetikus) nevezzük, melyek születéskor a köldökzsinórvérből kinyerhetőek.

Őssejt:

Az őssejtkutatás kezdetei az 1800-as évek közepére nyúlnak vissza, ám komolyabban csak a múlt évszázadban kezdtek el foglalkozni ezzel a témával a kutatók. Az őssejtek akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor először észrevették, hogy ezekből a sejtekből bármilyen sejt (vérsejt, izomsejt, májsejt, stb.) keletkezhet. Az őssejtek minden ember szervezetében megtalálhatóak, és elsősorban a csontvelőben, valamint a zsírsejtekben laknak, de szerencsére majdnem minden szervünkhöz képesek eljutni.

Kinek és miért?
Magzati és gyerekkorban, a szervek kifejlődésének, növekedésének idején az őssejtek feladata könnyen meghatározható. Ám azt kevesen tudják, hogy felnőtt korban is konkrét „küldetésük” van. Mivel ezek olyan sejtek, amelyek szinte mindenre képesek (hiszen bármilyen más sejtté át képesek alakulni), azt is meg tudják oldani, hogy egy elhalt vagy elöregedett sejtet az adott szövetben pótoljanak. Ezáltal az őssejtek fenntartanak egyfajta állandó és nélkülönözhetetlen regenerálódási folyamatot. Igen ám, de a kor előrehaladtával a szervezet őssejttermelése csökken. Ezért annak érdekében, hogy tudjuk, hányadán állunk, érdemes rendszeresen megméretni az őssejtszámunkat. A vérben keringő őssejtek számának megállapítására ma már korszerű lehetőség kínálkozik. A vizsgálat eredményéből pedig megismerhetjük szervezetünk megújulási képességét. Egy ilyen jelzőszám információkat nyújthat arról, szervezetünkben kialakulóban van-e valamilyen betegség. Mivel az őssejtek jelentik szervezetünk megújulási, regenerálódási bázisát, az őssejtszint csökkenése számos betegség kialakulásának a kezdete, illetve az előjele lehet, míg a magas őssejtszám éppen ennek az ellenkezőjére utal. Tény, hogy minél magasabb szervezetünk őssejtszintje, annál jobb az egészségi állapotunk.

Hogyan?
Az őssejtszint csökkenésének visszafordítására napjainkban kevés megoldás kínálkozik, ám egészséges életmóddal, tudatos táplálkozással segítséget tudunk nyújtani szervezetünknek a regenerálódásban.
Manapság már több klinikán van lehetőség őssejtkezelésekre, az eljárásokkal pedig csodálatos eredmények érhetőek el a gyógyászatban. Megfelelő táplálékbevitellel, illetve olyan táplálékkiegészítő alkalmazásával, amelynek segítségével az őssejtek száma növelhető, majd eljuttatható a szervezet megfelelő pontjára, hogy ott kifejtség jótékony hatásukat, mi magunk is képesek lehetünk befolyást gyakorolni szervezetünk őssejtszintjére, és ezáltal egészségi állapotunkra.