Érelmeszesedés - Atherosclerosis

Érelmeszesedés:

A verőerek elmeszesedése, illetve az ezzel kapcsolatos betegségek olyan gyakoriak, hogy nem csak az egyén, hanem az egész társadalom problémáját jelentik. Túlzás nélkül állítható, hogy népbetegségről van szó.

Magyarországi demográfiai adatok szerint az érelmeszesedéssel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek az 1970-es évek elejétől napjainkig töretlenül a haláloki lista első helyén szerepelnek mind a férfiak, mind a nők esetében.
A magyar lakosság több mint 50%-a szív-és érrendszeri betegségek következtében hal meg.
A cardiovascularis halálokokon belül az ischaemiás szívbetegségek és ezek szövődményei szívelégtelenség, szívinfarktus, hirtelen halál aránya a legnagyobb 42%.
Ezt a cerebrovascularis betegségek követik 27%, míg a hypertenzív kórképek részesedése 6%.

Az érelmeszesedés kezdeti lépése az artériák belső felületének ún. endothel kóros működése, sérülése.
A sérült endothelből számos, az érelmeszsedésre hajlamosító anyag szabul fel, köztük szabad gyökök, vérlemezkék összetömörülését, vérögösödést fokozó anyagok. Ezt követően az endothelen keresztül LDL, ún. kórós koleszetrin lép az erek falába. Az ér belhártyáján való keresztüljutás során az LDL molekula oxidálódik. A sérült érfelszínen falósejtek hatolnak az érfalba, ahol az oxidálódott koleszterin és egyéb zsírmolekulákat kebeleznek be és habsejtekké alakulnak. A habsejtek tömegei egyenetlenné teszik az ér belfelületét.
Egyrészt zsíros csíkocskák keletkeznek, másrészt a környezetükben lévő érfali sima izomsejtek kóros átalakulását, burjánzását idézik elő.
A felszaporodott sejttömeg, és a fokozatosan elmeszesedő zsíros plakkok miatt, az erek belső átmérője szűkül, valamint elvesztik rugalmasságukat, elmerevednek.
Újabb zsír- és koleszterinfelvétel, és a vérlemezkék megtapadása a sérült érfelszínen tovább súlyosbítja a folyamatot. Amennyiben a fokozatosan elmeszesedő és merevvé váló aterosclerotikus plakk ruptúrál, felszakad, akkor további vérlmezekék aktiválódnak, tapadnak meg a sérült plakk felületén, ún. thrombocita thrombust hozva létre, mely szerencsétlen esetben az ér teljes elzáródását eredményezheti.

Érszűkület esetén az illető szerv vérellátása és emiatt teljesítőképessége, működése romlik. teljes elzáródáskor a vérrel ellátandó területen elhalás infarktus következhet be.
Az érelmeszesedés kapcsán a szívkoszorúerek, az agyi és alsó végtagi ütőerek azok, amelyek a leggyakrabban érintettek. A szív koszorúerek szűkülete esetén a szív meghatározott területe nem kap elég vért, mely során ún. ischaemiás szívbetegség alakul ki.
Ha a szűkület hirtelen fokozódik, erős mellkasi fájdalmat, fulladást eredményez. Ezt az állapotot nevezzük angina pectorisnak. Amennyiben az ér elzáródik, a szív egy része elhal, ekkor szívinfarktusról beszélünk. A fokozatosan kialakuló agyi keringészavar a szellemi teljesítmény csökkenéséhez, feledékenységhez, zavartsághoz vezethet.
A hirtelen agyi érelzáródás agylágyulást és az ellentétes testfél bénulását, az ér megrepedése agyvérzést okozhat.
A hasi erek szűkülete, a belek vérellátási zavara miatt hasi fájdalmat, emésztési zavart idézhet elő.
Nagyon gyakori az alsó végtagi érszűkület is. Ez a legenyhébb esetben csak hosszabb gyaloglás után okoz lábikragörcsöt, súlyosbodásával már nyugalmi fájdalmak is jelentkezhetnek.
A legsúlyosabb állapotban általában gyulladásos folyamattal együtt járó lábujj- vagy lábelhalás alakul ki.

Az érelmeszesedés létrejöttében számos hajlamosító tényezőnek tulajdonítanak szerepet.
A legfontosabb rizikófaktorok a magas koleszterin és vér zsírszint, valamint a dohányzás és a cukorbetegség. Ezek mellett a magas vérnyomás, a stressz, a mozgásszegény életmód. a testsúlyfelesleg, az életkor, a nem és örökletes tényezők is el nem hanyagolható veszélyeztető faktorok. Ezek közül a magas koleszterin és vér zsírszint, a dohányzás, a stressz, a túltápláltság az egyéntől függő, ezért megszüntethető kockázati tényezők, míg a többi rizikófaktornak a hatása csak csökkenthető pl. a magas vérnyomás, cukorbetegség, mint pl. a nem, az életkor, az örökletes tényezők, nem befolyásolhatók. Ezt, és az érelmeszesedés folyamatát figyelembe véve, minden olyan törekvésünk, mely a szabad gyökképződést, és az oxidációs folyamatok csökkentését, valamint a thrombocita aktiválódás gyengítését eredményezi, nagymértékben hozzájárul az érelmeszesedés rizikójának csökkentéséhez.

A flavonoidok számos fiziológiai hatása védő hatású az arteriosclerosissal szemben.
Először is inaktiválják a szabadgyököket.
A biomembránok foszfolipid rétegében gátolják a lipidperoxidációt, csökkentik az oxidált LDL arányát.
Csökkentik a szérum triglicerid szintjét.
Gátolják a thrombocita aktivációt, aggregációt, csökkentik a thrombus képződést.
Fokozzák az érfalak, endothelium stabilitását.
Mindazoknak, akik érelmeszesedés szempontjából panasz és tünetmentesek, de rendelkeznek legalább 3 rizikófaktorral ajánlható a Flavin7 rendszeres használata.
Azoknál, akiknél már az arteriosclerosis valamilyen mértékben kimutatható, jótékony hatású lehet a szokásos gyógyszerek kiegészítése Flavin7-tel.
Forrás: Dr. Tóth Géza 2009.02.11.